Zene a koronavírus árnyékában – világháborús állapotok a jogdíjak beszedésénél

Kiugróan megnőtt az újonnan regisztrált alkotások száma a koronaévben, de ezek valószínűleg nem új dalok voltak, hanem a zenészek a félbemaradt számokat fejezték be a házi karanténban – erről, és sok másról is szó volt az Artisjus tavalyi évét bemutató sajtótájékoztatón.

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

A cikk eredetileg laptársunk, a Privátbankár.hu oldalán jelent meg. 

Kétarcú volt 2020 a zenei jogdíjak szempontjából – derült ki az Artisjus tavalyi évéről szóló online sajtótájékoztatón. Csúcsot döntöttek a kifizetések, cserébe óriásit zuhantak a beszedések. Azt Tóth Péter Benjamin, a szerzői jogvédő iroda egyesület üzleti-transzformációs igazgatója rögtön az elején leszögezte, hogy ebben a szegmensben a koronavírus negatív hatásait az alkotók nem tavaly érezték meg, a kieső jogdíjak majd idén ütnek újabb lyukat a pénztárcájukon, hiszen az Artisjus adott évben mindig a megelőző év zenelejátszásai és koncertjei után fizet. Vagyis a 2020-as év náluk még a 2019-es kifizetésével telt, ami pedig pandémia híján bezuhanás helyett még erősödést hozott.

“Ebben a nagyon nehéz évben talán jobban járt az az zenész, aki szerző is egyben”, magyarázta Tóth, hiszen koncerteket nem nagyon lehetett tartani tavaly, és bár a vendéglátóhelyeken való zeneszám-lejátszások is kiestek, azért a rádiók még pörgethették a magyar számokat is. Az Artisjus egyébként is a zeneszerzői és szövegírói tevékenység után fizeti a jogdíjakat, az előadói, hangmérnöki tevékenység után nem, szóval a prezentáció az előző kettőről mesélt. Tóth azt is kiemelte, hogy valóban a fellépti díjak jelentik a zenészek bevételének több mint felét, de a jövedelmük második legfontosabb pillérét már a jogdíjak adják ki.

Rekordév a kifizetéseknél

A 2019-es 9282 millió után tavaly

az Artisjus 9373 millió forintot fizetett ki jogdíjként, ami azt jelenti, hogy 2020 náluk ebből a szempontból rekordév volt.

A kifizetett összeg 51 százaléka ment magyar alkotókhoz, 49 külföldiekhez, ami a szokásos rendnek mondható. Az élőzenére eső kifizetések 80 százalékát vitték a hazai előadók – hiszen itthon többségében az itthoniak koncerteztek 2019-ben is – a rádiós lejátszások után járó pénzekben ez az arány 35 százalék. Az idei kifizetéseknél – melyek tehát a tavalyi, koronaév után járnak – azonban az élőzenei jogdíjak is el fognak billeni a koncertlehetőségek megszűnése miatt.

A kifizetett jogdíjak fele, 4,74 milliárd forint jutott hazai dalok, zeneművek alkotóinak. 2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban.

A megelőző évben 13 819 magyar szerző kapott jogdíjat. A tavalyi növekményt jellemzően a kevés lejátszású rétegzenék adják: fiatal, pályakezdő alkotók, néhány dallal.

A magyar alkotók tavalyi évének jogdíjpiramisa a következőképpen fest:

A top keresők mezőnye alapvetően nem nagyon szokott bővülni – mondta Tóth. 2018-ban 40, ’19-ben 47 alkotó tartozott ebbe a kiemelt körbe, ami egyébként nincs teljesen bebetonozva, valamekkora cserélődés van a tagok között. Hogy valaki ide betörjön, ahhoz viszont bizonyos életmű kell – magyarázta Tóth – ez nem a huszonévesek köre. Viszont, aki ide tartozik, az több előadónak is írhat dalokat, illetve tévés, rádiós, “funkcionális” zenei alkotásokból is összetevődhet ez a kiemelkedő jogdíjkereset.

Hozzászólások lezárva.