Világjárvány ide vagy oda, a pusztuló környezet tehet be a leginkább a világgazdaságnak

Hagyományosan a davosi Világgazdasági Fórum előtti héten mutatják a Globális Kockázatok jelentést, amiben a világgazdaság legégetőbb kockázatait listázzák a szakértők. A jelentés amúgy a fórum fő irányvonalát és az érintett kérdéseket, témákat is meg szokta adni.

Az idei, 2021-es a szervezet 16. kiadványa. Tavaly a környezeti kockázatok és a klímaváltozás jelentették a legnagyobb kockázatot, amelyek a 2010-es évektől jelentek meg egyébként egyre erősebb kockázatként.

Míg 2020-ban a gazdasági csúcstalálkozó fókuszában az összetartozó és fenntartható világ volt, az idei jelentés középpontjába a társadalmi törések és az egyenlőtlenségek kerültek. Erre példa az emberek egészségére nem szűnő és egyre csak súlyosbodó veszély, a növekvő munkanélküliség, a mélyülő digitális szakadék, a fiatalok kiábrándultságának és a geopolitikai megosztottság. Arra figyelmeztet a jelentés, hogy ezek következtében a munkavállalók és a cégek nagy része is kiszorulhat a jövő piacairól.

Az pedig, hogy egyre rosszabb állapotban van a környezetünk, már az emberiség fennmaradását fenyegeti a bevezető szerint, és a társadalmi törésekre is hatással van. A jelentés szerint 2020-ban a pandémia veszélye valósággá vált, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a társadalmi összetartás most fontosabb, mint valaha.

A Világgazdasági Fórum egyébként 2006-ban figyelmeztetett először világjárványra a kockázati tényezők között. 2013-ban jelent meg az antibiotikumokkal szembeni ellenállás, majd az ebolajárvány, tavaly pedig a túlterhelt egészségügyi rendszerek.

A világjárvány ellenére is a környezethez köthető veszélyek uralják a megélhetésünket leginkább veszélyeztető tényezőket – tavaly a lista első öt helyén környezeti tényezők szerepeltek.

Ezek pedig:

  • a szélsőséges időjárási jelenségek,
  • a klímaváltozás káros hatásaira tett erőfeszítések kudarca,
  • ember okozta környezeti károk,
  • fertőző betegségek,
  • biodiverzitás csökkenése,
  • a digitális hatalom koncentrációja,
  • digitális egyenlőtlenségek,
  • törések az államok közötti kapcsolatokban,
  • kiberbiztonság kudarca és
  • a megélhetési válság.

A hatás szempontjából pedig ezek jelentik a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve:

  • a fertőző betegségek,
  • a klímaváltozás káros hatásaira tett erőfeszítések kudarca,
  • tömegpusztító fegyverek,
  • a biodiverzitás csökkenése,
  • válságok a természeti erőforrások miatt,
  • ember okozta környezeti károk,
  • megélhetési válság,
  • szélsőséges időjárási jelenségek,
  • adósságválság, valamint
  • az IT-infrastruktúra összeomlása.

Nyitókép: Greenpeace/Paul Hilton

Hozzászólások lezárva.