Vétózott Magyarország az EU-ban: ne a brüsszeli jelentés legyen a jogállamisági viták alapja

Az elutasítás oka és következménye

A lapnak nyilatkozó Varga Judit magyar igazságügyi miniszter azzal indokolta a magyar elutasító álláspontot, hogy

Nem akarjuk a két folyamat összekapcsolását és a jogállami párbeszéd kormányközi jellegének a felszámolását. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a tagállamok ne a saját véleményük, hanem a Bizottság által egy ki tudja, milyen adatok felhasználásával készített vélemény alapján kerítsenek sort egy ilyen vitára.

Magyarország és Lengyelország ellenkezése miatt végül csak a finn elnökség által jegyzett következtetésekben értékelte az Általános Ügyek Tanácsa a még 2014-ben tanácsi keretek között indított jogállami párbeszéd eddigi működését. 

Hova futna ki ez az egész?

A jogállami párbeszéd 5 éves működéséről tervezett tehát kiadni egy értékelő anyagot az EU soros elnökeként Finnország. Ehhez készítettek tanácsi következtetéseket is, és ezekkel 26 tagállam vagy egyet értett, vagy legalábbis nem fejezte ki ellenkezését. A magyar és a lengyel kormány az elmúlt napokban eljuttatott egy alternatív anyagot a finneknek, de a magyar kifogások szerint ezt a finnek nem köröztették a többi tagállammal, így a többiek nem is tudtak az alternatív javaslatról és ott szembesültek a magyar és lengyel elutasítással. Varga Judit egyébként az Euronews-nak írt is egy vélemény cikket a témáról, amely ma jelent meg.

A finnek által készített tanácsi következtetések 10-ik pontja kimondja:

egyetértünk, hogy ez az éves (tanácsi) jogállami leltár támaszkodhat a Bizottság éves jogállami jelentéseire, ami szinergiákat teremthet az intézmények között.

Ez tehát azt jelenti, hogy hivatalosan nem emelkedett tanácsi szintre a nyilatkozat, hanem „csak” a finn soros elnökség jegyzi az anyagot, de

a lényege az, hogy ugyanannak a folyamatnak a részévé kívánnák tenni a tavaszi bizottsági jogállami országjelentést és az immár ezt a vita kiindulópontjának tekintő tanácsi jogállami párbeszédet. Így tehát a költségvetés szemeszter mintájára egyfajta „jogállami szemeszter” felé terelnék az EU-t.

Ez pedig messzire vezethetne, mert így a költségvetési szemeszter mintájára a Bizottság által készített jelentés lenne az alapja az esetleges jogállamisági korrekcióknak és a hozzá kapcsolódó EU-pénzek témájának is.

„Mi nem fogadjuk el, hogy ez legyen a párbeszéd alapja” – szögezte le a BruxInfo kérdésére válaszolva a magyar igazságügyminiszter, aki azt is kifogásolta, hogy az irányelvek esetében megszokott módszertől eltérve a Bizottság nem folytatott szabályos konzultációt, mielőtt előterjesztette volna az éves jogállami felülvizsgálatra vonatkozó közleményét. 

A kormánynak az összekapcsolás időzítésével is gondja van. „Nem értjük, miért ez a nagy sietség? Miért nem várjuk meg, hogy a von der Leyen-bizottság elkezdje a munkát, és csak utána hozzon döntést a Tanács a kérdésben?” – tette fel a kérdést Varga Judit, aki továbbra sem ért egyet azzal, hogy akár a jogállam, akár a pénzügyi fegyelem számonkérésére a már meglévők mellett új eszközöket hozzanak létre az EU-ban.

Van azért nyitottság is a magyar kormányban

A miniszter a lap kérdésére azt is kifejtette, hogy

a kormány bizonyos feltételek mellett kész lehet megfontolni a következő hétéves keretköltségvetés részeként tervezett politikai feltételességet a jogállami normák és az uniós kifizetések között.

Jelenleg azonban nem látja azokat a konkrét feltételeket, amelyek mellett egy ilyen eszközt bevetnének, ráadásul a Bizottság által javasolt fordított minőségi többségi szavazással sem ért egyet. Ez így szerinte visszaélésszerűen alkalmazható. „De, ha van egy ilyen szövegtervezet, akkor lehet erről tárgyalni” – tette hozzá. 

A finn EU-elnökség korábbi közlése szerint egyébként november végére a keretköltségvetési számokkal együtt elkészül egy, a feltételeket konkretizáló javaslat is. Az elnökséghez közel álló források néhány hete értésre adták, hogy a jogállami feltételrendszer alkalmazási szabályainak a szűkítése révén próbálják majd rávenni Budapestet, Varsót és másokat az alkura.

A 2021-2027-es uniós költségvetés formálódó kereteiről és részleteiről az alábbi cikkeinkben írtunk az utóbbi hetekben:

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images

Ez a cikk “Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon – jelen és jövő” című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.