Valóra vált Torgyán József chilei cseresznyés ötlete, csak nem úgy

A négy évvel ezelőtt elhunyt Torgyán József talán egyetlen megnyilvánulása sem maradt annyira emlékezetes, mint amikor 2001-ben az első Orbán-kormány földművelésügyi minisztereként arról beszélt, hogy magyar cseresznyét lehetne Chilébe exportálni. Az ötlet egy némileg komplexebb csomagnak lett volna a része, amelyben – az ellentétes évszakokat kihasználva – téli magyar cseresznyeimport, valamint magyar cseresznyefa fajták ottani meghonosítása is szerepelt.

Az ötletet akkor és azóta is sokszor kinevették, és ami a magyar export részét illeti, nem is lehet arról tudni, hogy lett volna belőle valami. Ráadásul az utóbbi években a teljes magyar cseresznyeexport összezuhant, a KSH adatsora szerint míg 2015-ben félmilliárd forint értékben adtunk el a gyümölcsből külföldre, tavalyelőtt (akkori a legfrissebb adat) már csak 112 millió forint volt az export értéke. Mennyiségben 1063-ról 203 tonnára csökkent a kivitel.

Chilei cseresznyét viszont tényleg lehet időnként idehaza kapni, 2001 óta több évben is születtek arról magyar cikkek, hogy milyen drágán (kilónként 5-12 ezer forintért) lehet vásárolni belőle. De attól nem kell félni, hogy ez borítaná meg a magyar külkereskedelem egyenlegét. A cseresznye importja 2015 és 2019 között átlagosan évente 84 tonna volt, értékben pedig 51 millió forintot tett ki.

Bár nem a mi irányunkba, de az előző évtizedben Chile tényleg nagyhatalom lett a cseresznye exportjában, 2019-ben 1,6 milliárd dollár értékben szállította a gyümölcsöt külföldre. Ha a mostani árfolyamon hasonlítjuk össze, akkor az látszik, hogy tavalyelőtt

a chilei cseresznyeexport értéke több mint 4200-szor múlja felül a magyart.

A nagy felfutás egyik hajtóereje, hogy a chilei cseresznyeszezon egybeesik a kínai holdújévvel, és mivel Kínában a szerencsét a piros színnel társítják, ezért nagy mennyiségben veszik a gyümölcsöt ahhoz hasonló áron, amennyiért idehaza is elérhető télen.

A kínai piaci függés azonban most éppen megbosszulja magát, miután ugyanis több chilei és más dél-amerikai élelmiszer-szállítmány csomagolásán is koronavírust azonosítottak a kínai hatóságok, az ottani fogyasztók kerülni kezdték a chilei cseresznyét. (Továbbá például a szintén chilei lazacot és az ecuadori rákot is.)

Ez olyan erejű csapást mért a keresletre, hogy az előző év hasonló időszakához képest a chilei cseresznye nagykereskedelmi kínai beszerzése 96 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi értékesítés pedig egyetlen hét alatt – a Bloomberg múlt heti cikke szerint – 63 százalékkal néhány nagy elérésű, az import élelmiszerek veszélyeire figyelmeztető közösségi médiaposzt hatására.

A chilei ágazati szövetség már eddig is futtatott promóciós kampányt az országban, és azt tervezik, hogy ezt még nagyobb fokozatra kapcsolják a félelmek eloszlatása érdekében. A cél minden bizonnyal az, hogy a február 11-én kezdődő egyhetes kínai ünnepsorozat idején be tudjanak pótolni valamennyit a veszteségekből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA málna eltűnik Magyarországról, a meggy viszont nagyon pörögA fontosabb gyümölcsök közül egyedül a meggy termése nőtt a rendszerváltás óta.

Világ Chile cseresznye export gyümölcstermesztés Kína Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.