Új koronavírus-jövő vár Magyarországra? Jön az átvészeléses immunitás

Húsvéti akció a Portfolio-nál!
Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. További részletek ide kattintva.

Elsőként a Portfolio járta körül vasárnap esti elemzésében azt az új helyzetet, hogy miközben nemzetközi viszonylatban is rendkívül gyors tempóban fut fel a beoltottak száma Magyarországon, addig az oltásra regisztrálók száma nem növekszik ilyen ütemben. Ezért hamarosan eljöhet az a pillanat, amikor a beoltottak száma a jelenlegi rendszert feltételezve egy plafonba ütközik. Korábban azt feltételeztük, hogy ez a pont akár már április végén elérkezhet, vagyis mindenki, aki jelentkezett oltásra (és elsőre elfogadja a számára felajánlott vakcinát), április végére megkaphatja a vakcinát.

Ez az átoltottsági szint (várhatóan 4 millió fő körül) szakértők szerint még nem elegendő a nyájimmunitás kialakulásához, vagyis a járvány terjedésének megállításához – tudósított az RTL híradója. Ahhoz 80%-os szintre lenne szükség a brit mutáns gyors terjedése miatt – fogalmazott Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.

Nyájimmunitás, vagyis közösségi immunitás
Ha egy populációban elég sok az immunis egyén, akkor a járvány nem tud terjedni. Ha a populáció kis százaléka fogékony, és a fogékonyak egyenletesen oszlanak el a teljes populációban (jelen esetben a lakosság körében), akkor a vírus nem talál utat hozzájuk. Ezek után merülhet fel a kérdés: a társadalom mekkora hányadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy biztonságban legyünk? Ez egy matematikai képlettel kiszámítható a reprodukciós szám ismeretében (1 mínusz 1/R): ha a reprodukciós szám 2, akkor a populáció felének, ha a reprodukciós szám 3, akkor a populáció kétharmadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány ne tudjon terjedni. A koronavírus R értékét 2,5-3 közé teszik idehaza, ebből fakad a 60-67%-os nyájimmunitási küszöb és ezt még érdemes korrigálni azzal, hogy a védőoltások nem adnak 100%-os védelmet. Azt is tudni kell azonban, hogy ez a képlet csak egy jól kevert és homogén populációban érvényes, tehát ez egy ún. küszöbszám, vagyis egy közelítő érték. Mivel azonban a populáció heterogén, nem mindegy, hogy ki az a 60–70 százalék, aki védetté válik: a fő potenciális terjesztők oltása esetén ennél kevesebb, a kevés kontaktussal rendelkezők esetén ennél több embert kell védőoltásban részesíteni a nyájimmunitás eléréséhez. Azt is tudni kell természetesen, hogy a járvány nem fog abban a pillanatban véget érni, amint elérjük ezt az átoltottsági (immunis) arányt. Röst Gergely matematikus és a járványmodellező csapat tagja egy januári beszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit vírusváltozat terjedési képessége lényegesen jobb, mint a korábbiaké, a reprodukciós szám 50-70%-kal is magasabb egyes kutatások szerint. A brit variáns ezért jelentősen megemeli ugyanis a nyájimmunitási küszöböt – csak Magyarországon akár egy-másfél millió emberrel. Ezért beszél sok szakértő mostanában inkább már 80%-os kívánatos arányszámról.

Rusvai Miklós virológus szerint, ha Magyarország nem éri el az átoltottság megfelelő szintjét, akkor az immunitás másképp fog kialakulni a magyarok körében.

Az átvészeléses immunitás fog terjedni, tehát egyre több ember kapja el a fertőzést, melynek következtében így is kialakul a nyájimmunitás

– vélekedett a szakember, majd hozzátette: azok, akik megkapták a vakcinát, biztonságban vannak, azok, akik nem vették fel az oltást, meg fogják kapni a koronavírus-fertőzést előbb-utóbb. Az sem kizárt, hogy áprilistól kezdődően egyre többen lesznek azok, akik ki lesznek téve a potenciális fertőzésnek, ugyanis mostanában járhat le azoknak a természetes védettsége, akik a második járványhullám során (tavaly októbertől kezdődően) fertőződtek meg (nyilván az egyes emberek természetes védettsége különböző ideig tarthat, és több faktortól is függ, de az egyszerűsítés érdekében átlagosan lehet fél évvel számolni), ezért ők akár újra megfertőződhetnek, oltás hiányában.

(Átvészeléses immunitás kifejezést leginkább az állatvilág esetében szokták használni, jelentése: fertőző betegségen átesett védetté vált egyed.)

Ebben a forgatókönyvben viszont a virológus szerint nyárig nem csökken a kórházak terhelése és ősszel újból megnőhet az új fertőzések száma. Jelenleg az a helyzet, hogy már most több oltóanyag van Magyarországon, mint ahányan oltásra jelentkeztek. Kialakulhat az a helyzet, hogy bőven lesz oltóanyag, de nem lesz kit oltani.

Arról itt írtunk, hogy a héten nagy változások jönnek a védelmi szabályokban:

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.