Új év, új szabályok a polgári perekben

A tavaly ősszel elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően szerencsésen indul a 2021-es év azoknak, akik polgári peres eljárás megindításán gondolkodnak, ugyanis a jogalkotó is észlelte, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (Pp.) nagyobb szerephez kell jutnia az észszerűségnek.

A Pp.-t módosító 2020. évi CXIX. törvényhez fűzött általános indokolás szerint a törvénymódosítás elsődleges célja a perjogi szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele, valamint a jogkeresők igényérvényesítésének megkönnyítése. Az új szabályok a keresetlevéllel szemben egyszerűbb tartalmi követelményeket támasztanak, és több teret engednek a bíróságok számára – a keresetlevél visszautasítása helyett – hiánypótlási felhívásra.

Nem ítéletet kell írni

A keresetlevél tartalmát érintő módosítás pontosítja a kereseti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket, vagyis a felperesnek a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet kell előterjesztenie és – a korábbi gyakorlattal szemben – nem a bíróság kívánt döntését kell szó szerint megszövegeznie.

Eddig a keresetlevelet az ügyvédeknek úgy kellett megírniuk, mintha az már maga az ítélet lenne. Ha a bíróság ezt nem tartotta megfelelőnek, akkor visszautasította a keresetet, ebből kifolyólag sokkal több volt a visszautasított, mint a befogadott kereset. Az ügyvédek pedig önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudták, hogy a törvény szerint megfelelően megszerkesztett keresetet befogadják, vagy visszautasítják-e. Ezzel sérült az emberek jogbiztonsága.

Kevesebb „adminisztráció”

A keresetlevél záró részére irányadó új szabályok értelmében a nem természetes személy fél (például egy kft.) perbeli jogképességét alátámasztó adatokat csak akkor kell külön rögzíteni (cégkivonat), ha a nem természetes személy fél nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adatokkal (a társasházak esetében a perbeli jogképesség körében továbbra is részletes nyilatkozatot kell tenni). A felperes törvényes képviselőjeként megjelölt személy vonatkozásában pedig már nem szükséges terjengősen levezetni, hogy az adott személy miért jogosult a felperest képviselni, elegendő azt előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el (például ügyvezető, gondnok). Ugyanakkor, ha a záró részben előadottak alátámasztása okirattal történik, úgy a kapcsolódó okiratot továbbra is csatolni kell [Pp. 171. § (1) bek. c) pont].

A keresethalmazatra vonatkozó könnyítések

Keresethalmazatnak hívjuk, amikor több keresetet terjesztenek elő egy időben, egy keresetlevélben. A Pp. módosított 170. paragrafus (4) bekezdésének köszönhetően búcsút mondhatunk annak a sok bosszúságot okozó elvárásnak, mely szerint keresethalmazat esetén a felperesnek jogi érvelését keresetenként kell teljesítenie. Immár a halmazatban álló keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő a keresetlevélben egyszer előadni.

Élből visszautasítás helyett hiánypótlási felhívás

A korábbi szabályozástól eltérően a bíróságnak hiánypótlási felhívást kell kibocsátania, ha álláspontja szerint a keresetlevél nem tartalmazza a Pp. 170. paragrafusában, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, illetve a felperes nem csatolta a keresetlevélhez a 171. paragrafusban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket. Ezen okból visszautasításnak csak akkor van helye, ha a felperes a hiánypótlási felhívást nem teljesítette [Pp. 176. § (2) bekezdés e) pont].

A Pp. 176. paragrafusának (5) bekezdése deklarálja, hogy a hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, azt a perfelvétel körében kell pótolni. Ezzel véget vetett a jogalkotó annak a jogérvényesítést gátló lehetőségnek, hogy a bíróság az ismételten előterjesztett keresetlevelet korábban fel nem fedezett és a felperessel nem közölt „hibája” miatt utasítsa vissza.

A jogkeresők bírósághoz fordulási jogának gyakorlását segíti elő azzal a jogalkotó, hogy világossá teszi: a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága körében nem lehet a keresetlevelet az ügy érdemére kiterjedő mélységben vizsgálni, és abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendők-e a keresetlevélben előadottak alátámasztására [Pp. 176. § (5)-(6) bekezdései].

A fent ismertetett módosítások kétség kívül indokoltak voltak, hiszen a korábbi, a felekre és képviselőikre felesleges terheket rovó rendelkezések az új perrendtartással elérni hivatott cél, vagyis a felek gyors és költséghatékony jogérvényesítésének álltak útjába.

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.