Túl sok pénz került elő, amivel nem számoltak a nyugdíjpénztárak

A nyugdíjalapoknak nagyon nehéz jövedelmet kreálniuk olyan környezetben amikor a negatív kamatok egyre inkább terjednek a pénzügyi piacokon. Más befektetők megtehetik, hogy a jóval kockázatosabb részvénypiac irányába fordítják a figyelmüket, de a nyugdíjalapoknak nagyon szigorú előírásai vannak: náluk ugyanis első a biztonság. De mi van akkor, ha a biztos befektetés profitja még az inflációt sem éri el vagy egyenesen negatív?

Mindenképp vissza kellene fogni a kiadásokat, de ez lehetetlen. Miért? Mert egyre több a nyugdíjas és egyre többen élnek meg szép hosszú öregséget. Ez az örömteli fejlemény a társadalomnak, de a nyugdíjalapok számára bizony pénzügyi katasztrófához vezethet.

Hollandiában szinte mindenki jogosult nyugdíjra: az átlagpolgár a jövedelmének 80 százalékával számolhat akkor, ha nyugdíjba vonul. Ez igen tisztes megélhetést tett lehetővé – legalábbis eddig. Minthogy az infláció alacsony, ezért a nyugdíjasok nemigen panaszkodhattak – eddig. De mi lesz ezután?

Rendkívüli helyzet van

Ezt hangsúlyozta Shaktie Rambaran Mishre, egy 200 nyugdíjpénztárból álló holland nyugdíjszövetség vezetője. A gond nagyobb is lehetne, ám a holland kormány nemrég enyhítette a nyugdíjalapok szigorú előírásait. Ugyanakkor a holland kormány sem tehet túlságosan sokat, mert a pénzpiacokat a jegybankok befolyásolják elsősorban.

A nagy jegybankok – élükön az amerikai Feddel – ugyanis azt találták ki a 2008-as pénzügyi válság után, hogy a nagyon alacsony kamat a válság legbiztosabb ellenszere. Ezzel konjunktúrát idéztek elő viszont számtalan kellemetlen mellékhatás is társult. A megtakarítások is kezdték elveszíteni az értéküket, a bankok is rengeteg pénzt buktak, hiszen nagyjából ingyen kellett hitelezniük, most pedig a nyugdíjalapokon a sor.

Hollandiában 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár 2024-ben. Így próbálják kivédeni az elöregedés hatását, de ez nyilvánvalóan kevés. Emiatt határozott úgy több nyugdíjalap, hogy ha csekély mértékben is, de jövőre csökkenti a nyugdíjak összegét, sőt, azt is közölték, hogy a további évekkel kapcsolatban sem optimisták.

Dánia lehet a következő – nyilatkozták a CNN-nek a nyugdíjszakértők, akik azt is elmondták, hogy a kedvezőtlen tényezők hosszú távon is hatnak. Sem az elöregedés folyamata nem áll le, sem pedig a kamatok nem indulnak gyors növekedésnek – nehogy annak a konjunktúra lássa a kárát. A helyzet komolyságát jelzi, hogy még az óvatos becslések szerint is 15 800 milliárd dollár lesz a deficit a a fejlett országok nyugdíjkasszáiban 2050-re – ez most „csak” 1100 milliárd dollár.

Hozzászólások lezárva.