Történelmi IT-fúzió és digitális újítások – Elárulták a bankok, mire készülnek idén

Mobile first

Miközben a fintech felforgatók is egyre többször mozdulnak el a szélsőséges „csak mobilos” kiszolgálás felől az origót jelentő multichannel felé, a bankok stratégiája is változik: ők pedig a képzeletbeli skála másik végét jelentő főleg fióki kiszolgálástól közelednek a mobilos központú többcsatornás működés felé. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy megszüntetnék vagy drasztikusan visszavágnák a fióki csatorna szerepét, de az mára egyértelművé vált, hogy a banki fejlesztési stratégiák egyik központi eleme lett a mobil interfész: ma ez a legfontosabb csatorna, ha innovációról és front-endről van szó.

A piaci körképünkben részt vevő kilenc hazai bank szinte mindegyike megemlítette válaszában, hogy 2021-es tervei között mobilos fejlesztést is tervez, többen mobilfizetési megoldásokat is bevezetnek, és a digitális UX-fejlesztését is szinte minden szereplő tervezi 2021-ben:

  • A Budapest Banknál folytatódik az online termékértékesítést lehetővé tévő folyamatok bevezetése, illetve a mobilfizetési megoldások kiterjesztése (Apple Pay, Google Pay bevezetés). Továbbfejlesztik a bank online számlakezelő, könyvelő asszisztens rendszerét, illetve fókuszban lesz a teljes szervezeten átívelő digitális transzformáció és kultúraváltás.
  • A CIB Bank az új ügyfelek számára is bevezeti a mobilalkalmazásba integrált selfie alapú azonosítást. A hitelkártya és biztosítási termékek távoli értékesítését is fejlesztik, és kifejezetten a vállalati banki ügyfeleknek készülő újdonságokat is terveznek, mint például az online számlanyitást a KKV-knak.
  • Az Erste Bank egy új digitális banki platformot vezet be (George), beleértve annak mobilos- és webes változatát és az online értékesítést összefogó George Store-t. Folytatják a hitelezési, a fióki tanácsadási és értékesítési folyamatok digitalizációját, hamarosan indulnak a videó-azonosítással történő online számlanyitással.
  • A K&H Bank lakossági, vállalati banki és biztosítási területen is bővíteni fogja digitális megoldásait, illetve egy üzletileg és IT-szempontból is érdekes fejlesztés lehet, hogy a válaszuk szerint „a bankoláson túlmutatóan” is fejlesztést terveznek, azaz „beyond banking”, iparágakon átívelő, a pénzügyi szektoron túlmutató megoldásban is gondolkoznak. A bank tavaly üzleti ügyfeleknek online dokumentumkezelési megoldást fejlesztett, idén bővíteni tervezik az online intézhető ügyek körét.
  • Az MKB-nál a front-end rendszerek tekintetében a 2020-ban meghirdetett UX-központú digitális stratégiát folytatják, melynek fontos célja új termékek bevezetése is.
  • Az OTP-nél gőzerővel zajlik az új internet- és mobilbank fejlesztése, egyre nagyobb kör számára teszik idén elérhetővé az új felületeket, bővülnek az elérhető funkciók. Egyre több szolgáltatást tesznek online is elérhetővé, illetve az azonnali fizetési rendszerre épülő megoldást is fejlesztenek. A bank innovációs központjában olyan, ma még a bankszektorban sci-finek ható megoldásokkal foglalkoznak, mint a kiterjesztett valóság, vagy az Avatar-ok használata a kiszolgálásban.
  • A Raiffeisen továbbfejleszti mobilapplikációját tranzakcionális illetve termék- és szolgáltatás értékesítési irányban is, illetve megújítja internetbankját.
  • A Takarékbank 2021-ben elsősorban a mobil csatornát újítja meg, rövidesen bevezetik az Apple Pay-t, újraszabják a bank honlapját, és az online termékigénylés területén is fejlesztéseket terveznek. Egyre több termék igénylését, előzetes kalkulációját érhetik el az ügyfeleik.
  • Az UniCredit tavaly egy új mobilbanki applikációt indított el, és online számlanyitást vezetett be, 2021-ben ezen alkalmazások továbbfejlesztése a céljuk új funkciók bevezetésével. Dolgoznak az online személyi hitel fejlesztésén, mely a hitelezési folyamatot emberibeavatkozás-mentessé teszik az igényléstől a folyósításig. A tervek között szerepel az Apple Pay és a Google Pay szolgáltatás bevezetése is.

Mi történik mindeközben a háttérben?

Az ügyfelek számára közvetlenül láthatatlan, a banki működésnek azonban a gerincét képező bank rendszer-infrastruktúra fejlesztése és naprakészen tartása a banki IT-csapatok egy másik nagyon fontos feladata, sokszor ezeknek a rendszereknek a stabilitása és rugalmassága határozza meg, hogy milyen innovációkat képes bevezetni egy bank. Ezen a fronton is több fejlesztésre készülnek a bankok:

  • A Budapest Bank az ajánlatai személyre szabása, az ügyfélmegkeresések hatékonyabbá tétele érdekében automatizálja és pontosítja az ügyféladat elemzéseit. Back-end oldalon a fedezetlen hitelezési rendszer teljes architektúrájának megújítása is ide tartozik majd.
  • A CIB Banknál tovább digitalizálják a fióki ügyintézést és a számlanyitást, fejlesztik a dokumentum-menedzsment folyamatokat.
  • Az Ersténél immár két éve egy IT-architektúra megújítási program zajlik, amely idén a harmadik, utolsó évébe lépett. A program magába foglalja a szolgáltatásorientált rendszer integrációs réteg kiterjesztését és tovább fejlesztését, hatékony eszközök bevezetését az IT-üzemeltetés támogatása érdekében, tesztelés automatizálását, nyitást az IT fejlesztések terén a cloud kihívásaira. Emellett komoly erőforrásokat igényelnek back-end oldalról is a fizetési moratórium meghosszabbításával kapcsolatos feladatok is.
  • Az MKB Bank a core rendszer oldali fejlesztések az új termékek bevezetését, valamint a szabályzói elvárások teljesítését szolgálják. Emellett a frissen megalakult Magyar Bankholding másik két tagbankjainak (Budapest Bank és Takarékbank) szakembereivel kiegészülve elindult a fúziós lépések informatikai előkészítése. Mint arról többször írtunk, a három hazai szereplő összeolvadásával a hazai bankpiac második legnagyobb mérlegfőösszegű, második legnagyob bruttó hiteállományú és betétállományú  “szuperbankja” jön létre. A három bank informatikai fúziója hatalmas projektnek ígérkezik, melyhez hasonlóra korábban nem volt példa itthon. 
  • A Takarék Csoportnál a kiemelt cél a folyamatok teljes körű (end-to-end)  digitalizálásának megvalósítása. A háttérfolyamatok automatizálása is fontos feladat lesz, beleértve mind az egyszerűbb számlanyitási folyamatot, mind a bonyolultabb hitelezési folyamatokat is. Kiemelt cél egy olyan megoldás kialakítása, amelyet közösen tud alkalmazni a bank minden front területe, a fiókoktól kezdve a digitális csatornákig, ezzel is optimalizálva a fejlesztésre fordítandó erőforrásokat.
  • Az UniCredit Bank az elmúlt időszakban jelentős back-end fejlesztéseket zárt le (AFR és a bank rendszereinek rendelkezésre állását javító fejlesztések), idén a front-oldali fejlesztések mellett a nemzetközi fizetési rendszer teljes megújítása következik, ami várhatóan 2022-ben fejeződik be. További jelentős fejlesztési igényt jelent a hitelezési háttérrendszerek átalakítása a moratórium utáni időszak kezelése érdekében.

Szábolyozói fejlesztések

Az egyik legszigorúbban szabályozott tevékenység a bankoké, ahol a szabályozói változások és megfelelések sokszor komoly IT-fejlesztéseket indukálnak, ilyen volt pl. azazonnali fizetési rendszer bevezetése, a PSD2, a hitelmoratórium az utóbbi időszakból. Arra voltunk kíváncsiak, 2021-ben melyek lesznek azok a szabályozói változások, melyek a banki rendszereket is érinteni fogják.

  • A Budapest Bank válasza szerint ilyen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (pmt) változása miatt kell fejlesztéseket végrehajtaniuk, valamint a törlesztési moratóriummal kapcsolatos IT fejlesztések is ide tartoznak.A CIB Bank IT-fejlesztéseket indukáló szabályozás-megfelelési projektjei a moratóriummal és az MNB jelentésszolgálati riportokkal kapcsolatban várhatók.
  • Az Erste válaszában kitért arra, idén a bankok feladatai között szerepel a SWIFT átállás ISO szabványra, ami több, kritikus pénzforgalmi rendszert érint, sőt előbb-utóbb az elektronikus csatornákat is.
  •  A K&H banknál idén az értékpapír-elszámolás fejlesztése várható, melynél a cél az új európai uniós jogszabályoknak való megfelelés és a központi elszámolóház rendszercseréjéhez való igazodás. A szabályozás egyre tágabb teret enged a digitális bankolásnak, ezeket a lehetőségeket is igyekeznek kiaknázni a bankok technológiai megoldásaik folyamatos alakításával és fejlesztésével.
  • A Takarékbank felidézte, a bankok 2021. január 1-től bevezették az online kártyás fizetésekre vonatkozóan is az erős ügyfélhitelesítést, a funkciók finomhangolása a piaci szereplők által jelenleg is tart, a bank további fejlesztéseket tervez ezzel kapcsolatban. Az azonnali fizetési rendszer kapcsán szabályozói oldalról több változás életbe lépése is várható, szabványváltozások, valamint az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatait alapján meghatározott változásokra is indukálnak további fejlesztéseket (ügyfélfedezet haladéktalan biztosítása a tétel fogadásától számítva (1 másodperc)).

2021 – Cloud, AI, RPA, AFR és digitális transzformáció

Megkérdeztük a bankokat arról is, melyek lesznek az idei év legfontosabb banki fejlesztési trendjei. A bankok válaszai szerint a fókusz a digitális transzformáción és az agilis és design elvű fejlesztési módszertanok tovább csiszolásán lesz. A szektor egyértelműen nyit a felhő irányába is, azonban a szereplők szinte kivétel nélkül megemlítették válaszukban, hogy ez csakis a kockázatokat elemezve, óvatos lépésekkel történhet. Az OTP válaszában kitért arra, folytatják IT-transzformációs programjukat, mely keretében megújítják az alkalmazásarchitektúrát, privát felhőbe költöztetik az infrastruktúrát.

A felhő alapú működés miatt több új technológia kerül az IT vérkeringésébe: konténerizáció, auto-deployment. Ezek a technológiák ráadásul nagyban segítik az IT üzemeltetést is, a szabványos működés révén.  A K&H megkezdte a devops transzformációt, amely az agilis transzformáció technológiai alapját teremti meg azáltal, hogy a több szálon futó fejlesztések automatikus tesztelését és egymástól független élesítését teszi lehetővé. A bank válaszában kitért arra is, az adatok egyre növekvő jelentősége szükségessé teszi az adat architektúra továbbfejlesztését, rosszul strukturált vagy külső forrásból származó adatok felhasználását valós időben.

A felhőre történő átállás mellett vannak olyan bankok, amely a nyílt bankolásban (openAPI) rejlő lehetőségeket tervezik kihasználni. Több bank megemlítette válaszában, hogy folytatják a folyamataik automatizációját, a repetitív, monoton folyamatokat robotizációval (RPA) váltják ki. A háttérfolyamatok automatizációjában a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat is segítségül hívhatják a bankok. Az Erste szerint idén szélesebb körben meg fognak jelenni a bankoknál a nem valós idejű, közvetett azonosítási megoldások, melyekkel egyszerűbbé válik az online számlanyitás és ügyintézés. A Takarékbank kiemelte, az AFR-ben rejlő és az arra épülő lehetőségek kiaknázása minden bank elemi érdeke, hiszen az utóbbi tíz év legnagyobb volumenű változását és beruházását indukáló pénzforgalmi fejlesztésről beszélünk. Az ebben rejlő üzleti lehetőségek feltérképezése és fejlesztése a hitelintézeti szektor következő éveinek meghatározó feladata lesz – vélik.

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.