Tizenöt Magyarországnak lenne elég az évente szemétként eltüzelt földgáz

A tavalyi volt a második legmelegebb év a világon a mérések kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet. Magyarországon pedig 2019 volt a legmelegebb év 1901 óta. A klímaváltozás miatt egyre kevesebben vitatják, hogy szakítani kell a fosszilis energiahordozókkal, de ezeken belül a földgáz még aránylag enyhe elbírálás alá esik. Részben azért, mert az erősen ingadozó termelésű megújuló források mellett szabályozó szerepet tölthetnek be az áramtermelésben a gyorsan ki/bekapcsolható gázerőművek.

Az kevésbé ismert az energiahordozóval kapcsolatban, hogy hatalmas mennyiség veszik kárba belőle. Az olajkitermelés melléktermékeként felszínre kerülő földgáz jelentős részét ugyanis gázfáklyákkal elégetik. A Világbank becslése szerint 2018-ban ennek mennyisége bő 144 milliárd köbméter volt. Ennyi gáz Magyarország számára nagyjából 15 évig elég lenne.

A legnagyobb pocsékolók sorrendben Oroszország, Irak, Irán, az Egyesült Államok, Algéria és Venezuela, amelyek együttesen az említett mennyiség körülbelül 60 százalékát égetik el hasznosítás nélkül. Ez elsőre meglepő lehet, hiszen Oroszország számára közismerten fontos a gázexport, de Amerikát leszámítva a többi állam költségvetési bevételeinek zömét is az energiahordozók biztosítják.

A probléma az, hogy a keleti-szibériai vagy épp a szaharai olajmezők olyan messze vannak a fizetőképes piacoktól, hogy nem éri meg befektetni a mellékterméknek számító gáz összegyűjtésébe és szállításába. A folyton áramszünetektől szenvedő Irakban lenne piac, de a csapnivaló szabályozás – és általában a közállapotok – miatt nem valósulnak meg a szükséges beruházások.

Speciális a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a palaolaj-termelés felfutása nyomán lett rengeteg gáz, az utóbbi mennyisége ugyanis lassabban csökken az amúgy hamar kimerülő kutak olajhozamához képest. Nemcsak az a baj, hogy ehhez képest nincs elég vezeték, hanem a gáz olcsósága is. Tavaly előfordult, hogy az egyik texasi elosztó központban negatív volt a gázár, vagyis a kitermelő cégek fizettek azért, ha valaki megszabadítja őket az energiahordozótól. Pedig Texas megengedő a gázfáklyázással kapcsolatban, azaz sok cég választhatja ezt a módszert az elszállíttatás helyett.

A Wall Street Journal minapi cikkében idézett adat szerint a gázfáklyák lehetnek felelősek az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás egy százalékáért. (Ennek elhagyása, a gáz egyszerű szélnek eresztése nem jó opció, mert akkor a szén-dioxidnál sokkal erősebb üvegházhatású metán kerülne a légkörbe.) Nem csoda, hogy sokan próbálják kiküszöbölni ezt a finoman szólva is ellentmondásos módszert. Ha kisméretű generátorokkal áramot termelnek, akkor azt fel lehet használni az energiaigényes olajkitermelő berendezések vagy akár bitcoint bányászó számítógépek működtetésére.

De ha már a klímavédelem jegyében az államok segítik napelem- és szélfarmok építését, vagy éppen a szén-dioxid-tárolását lehetővé tévő fejlesztéseket, azt is érdemes kiszámolni, nem kellene-e olyan projektekbe tenni a közpénzt, amelyek segítségével hasznosítani lehet az értelmetlenül elégetett földgázt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromszázmilliárdot égettünk el tavaly konvektorokban és cirkókbanA rezsicsökkentés óta egyre több gázt fogyasztanak a magyarok. Ez arra utal, hogy alacsonyabb áraknál kevésbé spórolunk.

Világ éghajlatváltozás földgáz palaolaj szén-dioxid Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.