Terjednek a készházas megoldások, de a 3D nyomtatott házakra még várnunk kell Magyarországon

Lassan egy éve, hogy Európában is meghatározza a mindennapjainkat a járvány. Milyen hatással volt ez hazai és nemzetközi szinten az építőanyag-kereskedelem alakulására? Mik az újHÁZ Centrum tapasztalatai?

A pandémia, ahogyan a gazdaság minden területére, úgy az építőiparra is hatott, és korábban nem tapasztalt kihívások elé állította az ágazatot. Az, hogy milyen súlyos károkat szenvedtek el a szegmens szereplői, nagyban függött attól, hogy mely alágazatban tevékenykednek és attól is, hogy az adott országban mennyire szigorú és milyen hosszú ideig tartó korlátozó intézkedések voltak életben. A statisztikai adatokból egyértelműen látszik, hogy

a legnagyobb visszaesés Olaszországban, Franciaországban és Luxemburgban történt. Magyarországon ennél kedvezőbb volt a helyzet.

Az újHÁZ Centrum esetében márciusban tapasztaltunk egy kiugró keresletnövekedést, amit a kivitelezők pánikvásárlása okozott, miután azonban meggyőződtek az ellátási lánc biztonságáról, a kereslet is visszaállt a megszokott szintre. Összességében véve stabilizáltuk a forgalmat.

Dr. Rázsóné Szórády Csilla a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán – jelenleg BGF – szerzett diplomát, majd a Janus Pannonius Egyetemen mesterdiplomázott okleveles közgazdászként. Pályafutását 1997-ben kon

Tovább

Dr. Rázsóné Szórády Csilla a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán – jelenleg BGF – szerzett diplomát, majd a Janus Pannonius Egyetemen mesterdiplomázott okleveles közgazdászként. Pályafutását 1997-ben kon Tovább

Milyen változásokat okozott mindez a korábbi években erősen jelentkező munkaerőhiányban?

A lezárások és a kijárási korlátozások idejére hazatértek a külföldön élő szakképzett munkavállalók, így ebben az időszakban kevésbé volt érzékelhető az ágazati munkaerőhiány. Ahogyan azonban a szigorú intézkedéseket elkezdték feloldani, a szakemberek pedig visszatértek az európai országokba, úgy vált egyre érzékelhetőbbé az, hogy több tízezer főnyi munkaerő hiányzik az építőiparból.

Gyakran elhangzik, hogy megfelelő képzéssel lehetne ezen javítani. Vannak programok a szakemberek esetében az utánpótlásképzésre? Inkább a munkaerőhiány vagy a gyorsan változó technológia indokolja a képzéseket?

Ez elsősorban építőanyag-gyártói oldalról biztosított. Az innovatív építőanyagok új munkamódszereket és anyagismereteket is igényelnek, amelyeket a kivitelezőknek el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy megfelelő minőségben és nagyfokú szakmai hozzáértéssel használják fel a munkálatok során. Emellett azonban további ágazati képzésekre van szükség. Építőanyag-kereskedelmi hálózatunk ezért indította el az idei évben az újHÁZ Akadémiát, amelynek keretében egy belső tréner irányításával segítjük munkatársaink szakmai tudásának és kompetenciáinak fejlesztését. Ez ágazatunkban egyedülálló. Meggyőződésem, hogy nagyban hozzájárul ahhoz a törekvésünkhöz, hogy még magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosítsunk vásárlóink számára.

Volt hatása a járványnak az egyes építőanyag-típusok iránti keresletre?

A legnépszerűbb termékkörök esetében kiemelkedő forgalmat indukáltak azok a cikkcsoportok, amelyek felhasználásához nem feltétlenül szükséges szakmai tudás. Ennek oka, hogy

a kijárási korlátozások és az otthoni munkavégzések ideje alatt megnőtt a lakossági felújítás kedve.

Kiemelkedően népszerűek voltak a kertépítéssel kapcsolatos építőanyagok, különös tekintettel a térkövekre, de a festékek, szárazépítészeti anyagok és a habarcsok iránti kereslet is megnőtt. Jelentős visszaesés volt a szerkezetépítő elemek, így például a kerámia falazóelemek, födémrendszerek esetében, illetve az ehhez a termékportfólióhoz tartozó egyéb építőanyagok, így a hőszigetelő anyagok és a falazóhabarcsok körében. Ennek oka egyértelműen az volt, hogy a társasházi beruházások egy része a pandémia okozta bizonytalan gazdasági környezet miatt nem tudott elindulni, kivezették az 5 százalékos kedvezményes lakásáfát, a hiányt pedig nem volt képes kompenzálni a családi házas beruházások általi kereslet.  

Milyen különbségek voltak forgalmat tekintve az egyes országrészek között?

Kiéleződtek az egyes országrészek közötti különbségek. A legnagyobb forgalmat a közép-magyarországi régió realizálta, az év első kilenc hónapjában elért 1,73 milliárd forintos átlagos értékesítési volumennel. Megyei szinten a legjobban Baranya megye teljesített 29 százalékos bővüléssel, a pandémia gazdasági hátrányait pedig leginkább az észak-magyarországi régió érezte.

Bár az energiahatékonysági követelmények szigorításának bevezetését fél évvel kitolták, a most induló fejlesztéseknek már ennek megfelelve kell épülniük. Mi segíthetné azt, hogy a meglévő lakásállományt is nagyobb ütemben kezdjék el felújítani?

Ebben a tekintetben nem túl derűs a helyzet, hiszen nem tud a hazai lakásállomány optimális mértékben megújulni. A korábbi évek tapasztalatai alapján a kifejezetten az energetikai korszerűsítésre irányuló pályázatok nagy lendületet adnak mind a nyílászáró-cseréknek, mind a homlokzati hőszigeteléseknek. A január elsejétől életbelépő otthonteremtési támogatások közül több alternatíva is remek lehetőséget kínál erre, és várhatóan élni is fognak ezekkel a családok.

A 2020-as “TOP 50 legbefolyásosabb személy a hazai ingatlanpiacon” lista itt olvasható.

Milyen ütemben terjednek az új technológiák, például az előregyártott elemek a hazai és a nemzetközi piac kínálatában?

Nemzetközi szinten egyre nagyobb ezeknek a relevanciája, és az elmúlt években – a szakemberhiány és a kivitelezéseken tapasztalható időprés miatt – ezek az elemek Magyarországon is egyre népszerűbbé váltak. Hazánkban is fokozatosan nő azon építőanyag gyártók száma, akik komoly beruházásokat fordítanak arra, hogy innovációs fejlesztéseket hajtsanak végre e tekintetben,

van, aki gyárat bővít és van, aki olyan üzemet épít, ahol úgynevezett kész házakat is elő tudnak állítani.

A regionális különbségek azonban ezen a területen is jól megfigyelhetők. Az előre gyártott elemek már most is jelen vannak a hazai építőiparban, egyre több „kész megoldásokat” kínáló vállalat működik a területen, a következő években pedig további okos megoldások kerülhetnek majd a figyelem középpontjába. Látható, hogy az ágazati munkaerőhiány nem enyhül, ez pedig szintén olyan tényező, amely jelentős mértékben gyorsíthatja a fejlődést.

Mikor fogunk Magyarországon tömegesen 3D-nyomtatott házakat venni?

Tavaly szeptemberben kezdődött meg egy 3D beton nyomtatott lakóház, novemberben pedig egy ugyanezzel a módszerrel készülő háromemeletes társasház kivitelezése Németországban. Ha messzebbre tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra a dubai épületek negyede már nyomtatva lesz. Ez hatalmas innovációs fejlődési ugrás, azonban arra, hogy hazánkban is tömegesen megjelenjen ez az új módszer, még hosszú éveket kell várnunk.

A hirtelen megváltozott gazdasági környezet – forint árfolyamának romlása, infláció, piaci bizonytalanság – hogyan hatott az építőanyagárakra?

Az építőanyagok esetében nagy a kitettség a kőolajáraknak és az euróingadozásoknak, így az elmúlt hónapokban voltak és egészen biztosan lesznek is áremelkedések. Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a drágulás mögött sok esetben a gyártók fejlesztései, robotizációs nagyberuházásai is állnak, ezek azonban szükségesek az ágazat további fejlődéséhez és így a megnövekedett árért sok esetben korszerűbb, jobb minőségű építőanyagok kerülhetnek az otthonokba.

A kiskereskedelemben több termékcsoportnál is sokat erősödtek az elektronikus vásárlások. Volt-e hasonló változás az építőanyagok esetében?

Az építőanyagok beszerzése kevéssé hasonlítható egy hagyományos webshopos vásárláshoz, hiszen ezen a területen szakértői segítségre van szükség, amelyet a kivitelezők, illetve az építtetők legegyszerűbben személyesen, a kereskedésekben kaphatnak meg. Ennek ellenére mi is tapasztaltuk a digitális megoldások iránti igény növekedését és alkalmazkodtunk is hozzá. Lehetővé tettük az online rendelésfelvételt több platformon is, ezzel párhuzamosan pedig egyrészről fokoztuk a házhozszállítási kapacitásainkat, másrészről pedig ütemezett árukiadási rendszert dolgoztunk ki a személyes átvételekre. Mindemellett egyértelműen éreztük azt is, hogy kereskedéseinkben csökkent a készpénzhasználat, aki tehette, a bankkártyás fizetési lehetőséggel élt.

A nemrég bejelentett állami ösztönzők milyen mértékben segíthetik a hazai építőipart?

Örömmel fogadtuk a kormány kibővült otthonteremtési programját. Hisszük, hogy ez a komplex csomag lehetővé teszi a családok számára életminőséget javító, modernizáló és energiahatékony otthonok kialakítását, továbbá jó lehetőséget biztosít az építőpar fellendítésére is. Korábban az öt százalékos kedvezményes áfa kivezetésétől azt vártuk, hogy csökken a beruházási kedv, ennek visszahozatala, valamint a január elsejétől induló támogatási lehetőségek azonban nagy előrelépést jelenthetnek. Várakozásaink szerint a nagyobb beruházások 2021 második felében indulhatnak el a hosszabb előkészítői munkálatok miatt. Építőanyag-gyártói oldalról az elmúlt időszak kapacitásbővítéseinek köszönhetően minden adott ahhoz, hogy kiszolgálja a növekvő keresletet.

Korábbi Top 50 kiadványaink itt érhetők el!

A cikk megjelenését az újHÁZ Centrum támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.