Szexivé tette az olvasást, pokollá a dolgozói életét – hvg.hu

A pontos dátumot nem közölte, de az már biztos, hogy 2021-ben lemond Jeff Bezos az Amazon éléről. Az internetes kereskedelmi vállalat új vezetője Andy Jassy, az Amazon internetes szolgáltatásáért felelős Amazon Web Services (AWS) vezetője lesz. Bármi is történik, Bezos távozása egy korszak végét jelenti, és nem csak az Amazonnál: a cég épp olyan megkerülhetetlen része lett az internetnek, ezzel az egyetemes emberi ismereteknek, mint a Google vagy a Facebook.

A céget 1994-ben alapította Bezos, a seattle-i garázsában, bevallása szerint azért választotta az Amazon nevet, hogy jó helyen legyen az ábécében. Az eredetileg csak könyveket áruló cég 1995 óta nyújtja alapszolgáltatását, ami egy nagyon egyszerű gondolaton alapult: azon, hogy a hagyományos könyvesboltok igazából feleslegesek, hiszen egy könyvet nem kell felpróbálni vagy megfogdosni. Ráadásul a választék is szinte korlátlan: az Amazon előtt egy-egy idegen nyelvű könyvért terjesztőkön és szívességeken kellett verekednie magát az embernek, ma tulajdonképpen bármit be lehet szerezni pár kattintással.

©

Bár különösen a koronavírus megjelenése óta triviálisnak tűnik, Bezos gondolata egészen radikálisnak számított az 1990-es években: azt, hogy ha már a szociális életünk, és munkaügyeink komoly része is átkerül az internetre, akkor vásárolni is lehessen ott. Az Amazonnak nem voltak boltjai, csak raktára, ami összegyűjtötte a rendeléseket. Bár a cég az ezredfordulóig nem tudott nyereséget elérni, Bezos ötlete túlélte a dotcomlufit (amikor hirtelen kiderült, hogy mégsem hatalmas buli minden, aminek köze van az internethez), 2001-ben pedig profitot is termelt.

Az Amazon mögötti gondolat nagyon egyszerű: kényelmeset, nagy választékot és jó árakat ígért, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kanapéról intézhetünk mindent. A kényelem az online bolt jellegéből adódik, a jó árak abból, hogy nem kell üzlethelyiséget bérelni és eladókat fizetni, a választék pedig a két tulajdonság egyszerre: a katalógus nem foglal helyet, ráadásul olyan független kiadókkal is lehetőség nyílt együttműködni, amelyek a hagyományos terjesztőkhöz épp ezért csak alig fértek be.

©

Ez még nem lett volna elég a sikerhez, de Bezos arra is gyorsan rájött, hogy az emberek szeretnek beszélgetni a könyvekről: az Amazonból gyorsan vásárlói közösség is változott, hiszen hirtelen mindenki leírhatta egy-egy termékről a véleményét (ezek egy idő után a CD-ket és DVD-ket is takarták, mára pedig ruhától kezdve a vas- és fémáruig mindent megvehetünk rajta), a kommentelők véleményét ráadásul súlyozni is kezdték. Ennek köszönhetően megszületett a manapság már minden szegmensben jelen lévő értékelési lehetőség. Ez nem csak közösségépítésre adott lehetőséget is, hanem olyan sikerekre is, amelyek az internet előtt elképzelhetetlenek voltak: jó olvasói értékelésekkel különösebb hátszél nélkül is be lehetett futni.

Mindeközben a felhasználók érezhették, hogy foglalkoznak velük: aprólékosan tájékoztatták őket a rendelésük állapotáról, a vevőszolgálathoz pedig főleg diplomásokat vettek fel, akik könnyedén látják át az egyedi eseteket. Ez utóbbi kicsit hasonlít az Apple módszerére: a dolgozók annyira elhitetik a vásárlóval, hogy csak az ő véleménye számít, hogy az emberben még egy problémabejelentés is kellemes emlékként tudott megragadni.

Miután forradalmasította az internetes kereskedelmet, Bezos magát az olvasást is forradalmasította: az e-könyvek 2007-ben még csak egy lehetséges jövőt vetítettek előre, mióta viszont létezik Amazon Kindle, már valódi alternatívája a nyomtatott könyveknek. A Kindle megjelenéséig ugyanis nem csak friss könyv szaga miatt volt jobb fizikai példánnyal rendelkezni, hanem mert ott nem volt szembántó háttérvilágítás és lemerülés. Ezzel szemben a Kindle-ön olvasott szöveg úgy néz ki, mint egy nyomtatott papír, áramot is alig fogyaszt, közben pedig birtokolni egyet a készülékből nagyjából olyan kelléke volt a sikeres fiatal imidzsnek, mint az iPod. Egyes vélemények szerint a Kindle újra szexivé tette az olvasást.

©

Az Amazon 2020-ban megnyitotta első fizikai élelmiszerboltját is: pénztárosokat nem alkalmaztak, hanem QR-kód leolvasásával lehetett a termékeket az amazonos bevásárlólistához adni. Az ígéretek szerint így tulajdonképpen véget ért a sorban állás, de az első boltok megnyitása akkora szenzáció volt, hogy az emberek azért álltak sorban órákig akár, hogy aztán kipróbálhassák, milyen sorban állás nélkül vásárolni.

2017-ben akkorára nőtt az üzlet, hogy Jeff Bezos lett a világ leggazdagabb embere, ezzel megelőzve az addig állandó aranyérmes Bill Gatest (az elsőség nem tartott sokáig, Gates visszaelőzte, idén pedig Elon Musk a győztes). 2020 nyarára már több, mint 200 milliárd dollárja volt. Az Amazonon kívül övé a Washington Post, de alapított űrvállalatot is.

Ahogy a hasonló cégek arcainál lenni szokott, Bezos ellentmondásos figura. Az a különbség viszont akár Gateshez, akár Mark Zuckerberhez képest, hogy az Amazon-vezért a közvélemény annak ellenére utálja, hogy rengeteg pénzt hagy nála a szolgáltatásaiért cserébe.

Bezos ugyanis hiába ad munkát 1,3 millió embernek a világon, ha a rengeteg raktári dolgozót európai mércével embertelen körülmények között tartják. A fogyasztói szempontból nézve láthatatlan munka valójában kőkemény raktárazás, a gördülékenység mögött pedig kizsigerelt munkások vannak, akiknek a hatékonyságát minden eszközzel figyelték.

©

A bombát 2019-ben a The Atlantic és a Reveal közös riportja robbantotta: ebben az állt, a dolgozóknak 11 másodpercet adtak egy-egy küldemény átpakolására, ha pedig ezt túllépték, következményekkel jár. Ha valaki teljesítette a szintidőt, nem rúgták ki, viszont hónapok alatt tönkretette a gerincét a sok és gyors emelgetés. A csomagok összeállításánál nem ritkán napi 15-20 km-t kell gyalogolniuk az óriás raktárakban, ahol a közelmúlt évekig nem volt hűtés, sokan lettek rosszul a hőségtől.

Bár Bezos is szeret látványosan jótékonykodni, ha nem figyelik, akkor pármillió eladományozott dollárnál jóval többet vesz ki a közösből: 2018-ban például addig tudtak könyvelni, ameddig egyáltalán nem fizettek vállalati adót. Az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok ritkán látható egyetértésben akarják évek óta megregulázni a céget, de az Európai Unió is vizsgálta már, mennyire jogszerű a vásárlók elé a vásárlók adatait felhasználva a cég saját termékeit erőltetni a felhasználókra. Az adatgyűjtésről dokumentumfilm is készült, ami bemutatja, hogy a mostanra már tulajdonképpen az élet minden területén jelen lévő Amazon még forgalomba hozott személyi asszisztensén keresztül is kémkedik utánunk. A cég növekedését a világ kiskereskedelme is megérezte: az Amazon tulajdonképpen felfalta őket azzal, hogy a világra szabadította az online plázává alakult szolgáltatását, amiben mindent meg lehet venni.

Ezek mellett talán el is törpül magánéleti válsága: válásakor 32 milliárd dollárt bukott vagyonából. Sokatmondó adat, hogy exfelesége, MacKenzie Scott egyből a világ negyedik leggazdagabb nője lett ettől. Azóta már ő az első.

MacKenzie Scott

©

Talán nem annyira meglepő, hogy Bezost a koronavírus is gazdagította: október és december között összevetésben 43,6 százalékkal 125,55 milliárd dollárra emelkedett az árbevétele. A járvány megjelenése óta az Amazon 400 ezer új munkavállalót vett fel a megnövekedett forgalom miatt.

Bezos ezzel az utolsó lett a “hagyományos” techóriások közül, aki elhagyja a vezérigazgatói pozíciót cégében, de ahogy a többi cégnél, úgy várhatóan az Amazon is csak annyiban fog változni, hogy nem lesz mellette a sikert jelentő márkaként Jeff Bezos neve. A legtöbbet talán az Amazon dolgozói reménykedhetnek: például abban, hogy egy kicsit emberközelibb cégvezető alatt 11 másodpercnél többet is rászánhatnak egy doboz átpakolására.

Forrás: google

Hozzászólások lezárva.