Sorra szántják be a cégek ezeket a pozíciókat: egy teljes generáció került nehéz helyzetbe

A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és a munkaerőpiaci visszaesés nagymértékben sújtotta a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat is. Bár a foglalkoztatás volumene őszre nagyjából helyreállt, a diákok által leginkább kedvelt, legrugalmasabb pozíciók szinte eltüntek, ugyanis a korlátozások még mindig súlyosan érintenek egyes szektorokat. A diákok közül rengetegen – feltételezhetően kieső bevételeik pótlására, anyagi helyzetük megerősítésére -, több mint 30 ezren vettek fel diákhitelt. A Diákhitel Plusz igénylői közel 92 százaléka a választható legmagasabb összegre tartott igényt. A Pénzcentrumnak nyilatkozó diákszövetkezetek egyetértenek abban, hogy a hallgatók foglalkoztatásának helyreállása nagyban függ a járvány kezelése érdekében hozott intézkedésektől.

2020. május 1-től vezették be “a koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek és a hallgatókat is nagy mértékben érintő munkaerőpiaci visszaesés pénzügyi hatásait enyhítendő” az eddigi hallgatói hiteleken kívül a kamatmentes, teljesen szabad felhasználású Diákhitel Pluszt. A tavaszi jogszabálymódosítás lehetővé tette azt is, hogy a felsőoktatásban tanulók május 1-től az első szemeszterre visszamenőleg is igényelhessék a rendkívül kedvező kamatozású, szintén szabad felhasználású Diákhitel 1-et akár 350 ezer forint értékben, illetve augusztus 15-től duplájára emelte a Diákhitel1 havonta igényelhető összegét a maximum 70 ezer forintról 150 ezer forintra. Továbbá meghosszabbították június 15-re és december 31-re a Diákhitel1 igénylési és keretemelési határidejét, ezzel lehetővé téve a hallgatók számára további plusz források igénybevételét.

A Diákhitel Központ lapunkkal közölt adatai szerint a szabadfelhasználású Diákhitel1-re valamivel nőtt az igény éves összevetésben, mígd a képzési díj térítésére igényelhető Diákhitel2 esetében csökkent. Összességében viszont nem sokkal nőtt az igénylések száma tavaly a két hiteltípusra együttesen az előző évhez viszonyítva. Azonban ezeken felül még nagyjából 30 ezren igényelték a Diákhitel Plusz konstrukciót is, vagyis csaknem megnégyszereződött a hitelt igénylő diákok száma.

Ez pedig az összegeket nem tükrözi, pusztán az igénylések számát, pedig valószínűleg az igényelt összegek között nem pusztán négyszeres lenne a különbség. A Diákhitel Központ kérdésünkre azt is közölte, hogy a 30695 Diákhitel Plusz igénylés közül 91,2 százalékot az igényelhető legmagasabb összegre nyújtották be, amely a felsőoktatási hallgatók számára 500 ezer forint, míg a meghatározott felnőttképzésben résztvevők számára maximum 1,2 millió forint. Az új konstrukció tehát népszerűnek bizonyult, ennek pedig valóban köze lehet “a hallgatókat is nagy mértékben érintő munkaerőpiaci visszaesés pénzügyi hatásaihoz”. A Pénzcentrum által megkérdezett diákszövetkezetek megerősítették: a járvány több fronton is gyengítette a diákok helyzetét a munkaerőpiacon.

Ősszel sem volt könnyű munkát találniuk a diákoknak

“Onnantól kezdve, hogy áprilisban bezárták a kollégiumokat, a diákok nehéz helyzetbe kerültek, sokan elveszítették a lakhatásukat, megváltozott a tartózkodási helyük. A diákszövetkezetek – mivel országos szervezetekről beszélünk – próbálták ezt áthidalni, segíteni helyben munkát találni” – mondta el lapunknak Dénes Rajmund Roland, a Mind-Diák Szövetkezet igazgatója.

A MELÓ-DIÁK Iskolaszövetkezet szintén jelentős nehézségként említette a munkavállalásban, hogy a diákok arra kényszerültek: hazaköltözzenek a kollégiumokból, így már kevesebb lehetőségük volt dolgozni. Az ATLASZ Csoport pedig arról számolt be, hogy tavaszhoz képest őszre valóban javult a diákok helyzete, viszont éppen a legkedveltebb, legrugalmasabb munkalehetőségek száma csökkent a leginkább (pl. mozi, gyorsétterem), az otthonról végezhető munkák száma viszont megsokszorozódott, így az irodai, telefonos, IT jellegű munkák népszerűvé váltak, és nőtt az igény a futár és logisztikai tevékenységeket vállaló diákok munkájára is.

Ősszel viszont már az volt a jellemző, hogy a vállalt munkaórák száma akár másfélszeresére is meg tudott nőni, hála a digitális oktatásnak. Akár 80-100 órát is vállaltak havonta a diákok, és volt is igény rá, hogy többet dolgozhassanak

– tudtuk meg a Mind-Diáktól.

A dolgozó diákok körében nem csökkent, hanem nőtt a vállalt órák száma. A digitális oktatás sokszor rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, így akinek megmaradt a lehetősége, az inkább többet tud dolgozni, mint kevesebbet

– erősítette meg Majzik Nándor, a MELÓ-DIÁK Iskolaszövetkezet vezetője. Az ATLASZ Csoport szintén a munkaórák növekedéséről számolt be.

A bérek viszont nem nőttek

Az ATLASZ szerint a diák órabérek tekintetében minden évben emelkedés figyelhető meg, a COVID helyzet az órabérekre nem volt hatással, míg a MELÓ-DIÁK tapasztalatai szerint “jelenleg leginkább stagálnak, vagy csökkennek a bérek. A cégek is igyekeznek visszakompenzálni az elmúlt évek dinamikus bérnövekedését, amennyire tudják.” Mind-Diák Szövetkezet szerint a meglévő bérek nem változnak, hiszen a munkaerőpiacon nem jelentkezett hiány a szakképzett/szakképzetlen diákmunkaerőből sem.

Mivel múlt évben nem született bérmegállapodás a munkaadók és a szakszervezetek között, ezért egy kivárás jellemző. Egyelőre nem érintette ez a diákok bérét közvetlenül, hiszen az órabérük jellemzően magasabb mint a minimálbér, illetve – szakképzett pozíciókban – mint a garantált bérminimum. Viszont az emelésnek mindig van hatása a diákbérekre, ezért reméljük, hogy a megállapodás ebben a hónapban megszületik és februártól már magasabb bérezésre lehet számítani

– mondta el Dénes Rajmund Roland.

Mit hozhat 2021?

Azt is megkérdeztük a diákszövetkezetektől, hogy 2021-ben mire számíthatnak a diákok, mikortól nőhet majd az igény a diákmunkára. A DiákÉsz diákszövetkezeteknél ugyanarra a foglalkoztatási volumenre tértek vissza, mint a járványt megelőzően. “Ez azt jelenti, hogy nincs kevesebb munka, nincs kevesebb diák, aki dolgozna, viszont ők sokkal intenzívebben, több órát dolgoznának. Ezáltal a betöltendő helyek száma jelenleg kevesebb” – magyarázta a Mind-Diák igazgatója.

Az ATLASZ Csoport arról számolt be, hogy bizonyos szektorokban nőtt az igény diákmunkára, még más szektorokban csökkent. A járvány előtti szint elérését és a robbanásszerű növekedést – megegyezően más jóslatokkal – tavasz környékére várják.

Sokszor emlegetjük, hogy a diákmunka olyan, mint atipikus foglalkoztatás a gazdaság lakmuszpapírja. Ha visszaesés, korlátozások vannak, erről mondanak le a leggyorsabban és a legkönnyebben a cégek – ugyanakkor a rugalmassága és a költséghatékonysága okán, ha szép lassan emelkedő pálya kezd körvonalazódni, ez is indul meg a leghamarabb. Bízunk benne, hogy a korlátozások feloldásával egyidejűleg szépen lassan megindul az észrevehető növekedés, ami egy fél év-egy év alatt elérheti a 2019-es szintet. A frissen bejelentett 25 éven aluliak szja-mentessége adhat egy nagy lökést ebben a konjunktúrában majd

– mondta el a 2021-es várakozásokkal kapcsolatban Majzik Nándor.

A diákok hitellel pótolták a kieső fizetésüket?

Ahogy ismertettük, a május 1-jén bevezetett Diákhitel Pluszra óriási volt a kereslet, több mint 30 ezren vették igénybe és 10-ből 9 diák a legmagasabb igényelhető összeget választotta. Kikértük a diákszövetkezetek véleményét is arról, hogy ennek a kieső bevételek állhatnak-e a hátterében.

A piaci információink és a saját tapasztalataink alapján a visszaesés 20-50% körül alakult az egyes hónapokban, ami részben mindenképp indokolhatja a kieső bevételek ily módon történő kiegészítését. Azt gondolom, hogy a bizonytalan helyzetben önmagában is törekedhetnek arra a diákok, hogy minél likvidebbé tehessék a helyzetüket még akár akkor is, ha egyébként van munkájuk, a hitelfelvétel ehhez is kapcsolódhat

– mondta el a MELÓ-DIÁK vezetője.

Az ATLASZ Csoport szerint, mivel jelentős visszaesés nem következett be, ezért ez csak részben befolyásolta a hitelt igénylő diákok százalékát és annak nagyobb szerepe volt a hitel igénylés növekedésében, hogy a szülők/gondviselők kevésbé tudták támogatni a diákok tanulmányait, lakhatását és megélhetését.

A kollégiumok bezárásával szintén párhuzamot lehet vonni, hiszen, azok a diákoknak, akiknek nem volt folyamatos állásuk, így nem tudtak igazolást felmutatni a kollégiumok számára, illetve nem tudták megoldani a lakhatást a kollégiumon kívül, hazakényszerültek így csökkent az alkalmi munkavállalók száma is

– magyarázták.

A Mind-Diák igazgatója szerint szintén több meghatározó tényező játszott közre a diákok életében tavaly abban, hogy diákhitel felvétele mellett döntöttek. Azáltal például, hogy sokan elveszítették a lakhatásukat, viszont a munkahelyükhöz ragaszkodtak – akár megélhetési, akár szakmai okokból – ezért többen albérletbe mentek, ahol kauciót is kellett fizetniük, illetve a lakhatási kiadásaik is magasabbak lettek. Ha otthonról nem tudták támogatni őket, hogy ezt finanszírozni tudják, akkor hitelt kellett felvenniük.

Más esetekben, amikor a diák már önálló lakásban él, és akár részlegesen elveszíti a munkáját, veszélybe kerül a megélhetése, szintén dönthetett a hitel mellett, hogy fenn tudja tartani magát, ha nem tudják támogatni otthonról. Sőt, a munkájuk elvesztése miatt azok a diákok is dönthettek hitelfelvétel mellett, akiknek nem a megélhetésük, lakhatásuk függött attól, hanem egyszerűen hozzászoktak, hogy van bevételük

– mondta el Dénes Rajmund Roland, és hozzátette: “adott esetben az is előfordulhatott, hogy a diák úgy tudta támogatni a családját, ha a szülők munkalehetősége szűnt meg, és a diák keresete megmaradt, hogy emellé még hitelt igényelt, tudunk ilyen példákról is.”

Az, hogy a diákszövetkezetek tavasszal mind visszaesésről számoltak be, és hogy több szektort még mindig érintenek a jelenlegi korlátozások, illetve még az is, hogy a vállalt óraszámok nőttek – arra enged következtetni, hogy a hallgatók anyagi helyzete, munkája bizonytalanná vált a járvány hatására. Mivel diákként banki hitelhez nem tudnak folyamodni, sokan igényelhették a Diákhitel Pluszt, hogy folytatni tudják tanulmányaikat, lakhatásuk biztosított legyen, vagy akár azért, hogy a családjukat támogassák.

Az pedig, hogy ennyien folyamodtak hitelhez, azt is jelenti, hogy sok diák függ a munkájától annyira, hogy a bevételkiesés miatt vagy tanulmányai, vagy lakhatása, egzisztenciája kerülne veszélybe. Hiszen a kollégiumokból kiköltöző diákok jelentős része visszatért a családi házba, ahol – azt feltételezzük – nem terhelte a lakhatás költsége, utaznia kevesebbet kellett a járvány miatt, összességében kevesebb kiadásuk kellett legyen. Azt sem lehet ráfogni a diákokra, hogy elfesztiválozták, elnyaralgatták volna a diákhitelt, hiszen idén erre módjuk sem nagyon volt.

Tehát marad az a magyarázat, hogy a munkaerőpiaci helyzetük gyengülése, vagy a család anyagi helyzetének megrendülése miatt veszélybe kerülhetett volna a tanulmányuk, más módon – drágábban – kellett megoldaniuk a lakhatást, mint a kollégiumokban, vagy az önálló egzisztenciájuk fenntartása érdekében voltak kénytelen hitelt felvenni.

Kutatást készít a Pénzcentrum!

Mivel a nemzetközi kutatások nem feltétlenül tükrözik, hogy Magyarországon milyen az egyes szakmák megítélése, ezért a Pénzcentrum felmérést készít ezzel kapcsolatban. Arra kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg véleményüket: mennyire elismertek, hasznosak társadalmilag, túl- vagy alulfizetettek az egyes szakmák.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

<!–

–>

Hozzászólások lezárva.