Rekordév után visszaesés és boltbezárás – hogyan vészeli át a járványt egy pláza?

Magyarország egyik vezető bevásárlóközpontjának, a budapesti Westendnek lényegében az 1999-es átadása óta állandó a látogatottsága, évi mintegy 20-21 millió belépést regisztrálnak. Ezzel együtt 2019-ben rekordforgalmat értek el és a tavalyi év annál is biztatóbban indult.

Egészen eufórikus volt a helyzet a járvány kitörése előtti időszakban

– emlékezett vissza Gyertyánfy Miklós, a Westend vagyonkezelési igazgatója, akivel a bevásárlóközpont elmúlt egy évéről beszélgettem. Ugyan a plázák nyitva maradhattak a márciusi korlátozások után, a forgalmuk azonban jelentősen csökkent.

A Westend különösen ki volt téve a járvány következményeinek. Mivel a belvároshoz ez az egyik legközelebbi pláza, a látogatottságban számottevő szerepe van a turizmusnak, ami összeomlott tavasszal. Bár nehéz pontosan felmérni, a Westend „egyes időpontokban” készülő kutatásai a turisták részarányát 10-20 százalék közé becsülték, egyes üzleteknél ez az arány a 40-50 százalékot is elérte.

Gyertyánfy Miklós, a Westend vagyonkezelési igazgatója. Fotó: Westend

Márciusban azonban visszájára fordult a helyzet a turisták eltűnése miatt. Általánosságban is elmondható, hogy a belvárosi bevásárlóközpontok jellemzően nehezebb helyzetbe kerültek a külvárosi, különösen a vidéki plázákhoz képest

– mondta Gyertyánfy.

A második negyedévben több mint 50 százalékkal esett a látogatószám. A harmadik negyedév jobban sikerült, a látogatószám közelített az előző évi 80 százalékához, a negyedik negyedévben viszont ismét 35 százalék felett esett vissza.

A járványnak közvetlenül vegyes hatása volt a Westend üzemeltetésére. Egyrészt többet kellett költeni takarításra, fertőtlenítésre, illetve az ingyenes parkolás miatt is csökkent a bevételük. Másrészt viszont kevesebbet kellett költeni rezsire vagy őrzés-védelemre. Azt nem árulták el, hogy pontosan hogyan változtak a költségeik.

A forgalomcsökkenés először értelemszerűen a bérlőket érinti érzékenyebben. A velük való viszonyt meghatározza, hogy a bevásárlóközpontokban a bérlő és a bérbeadó együttműködése jellemzően hosszú múltra tekint vissza. A bérlőkkel jellemzően hosszú távú, 5-10 évre szóló szerződést kötnek. A bérbeadónak ez nyilvánvaló érdeke, a bérlőnek pedig azért, mert egy új üzlet megnyitása komoly befektetés.

Gyertyánfy szerint négyzetméterenként akár egymillió forintot is áldozhatnak egy új üzlet belsőépítészeti kialakítására, persze ennél jelentősen kevesebb pénzből is ki lehet hozni egy üzletet. Egy magyar ruhaipari cég tulajdonosa például azt mondta nekem korábban, hogy 50-60 millió forintos kezdeti beruházással számolnak egy közepes, 200 négyzetméter alapterületű üzletnél. Mivel ennek az összegnek meg kell térülnie, Gyertyánfy szerint a bérlőknek is elemi érdeke a hosszú távú szerződés.

Tavaszi cikkünkben több bérlő is azt állította, hogy a plázák eleinte nem reagáltak arra érdemben, amikor a forgalom bezuhanása miatt a bérleti díj csökkentését kérték. Gyertyánfy most azt mondta erre, hogy a teljes iparágat meglepetésként érték a járványhelyzet hatásai. Szerinte ennek ellenére a Westend igyekezett azonnali válaszokat adni a felmerült kérdések mindegyikére. Gyertyánfy szerint

a bérlők visszajelzései is azt igazolták, hogy a Westend elsőként tett megoldási javaslatokat a bérlők irányába.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak bolyonganak az emberek a plázákban, még karácsonykor is 50 százalékkal kellett akciózni a boltoknakA plázák nem ürültek ki, de nagyon kevesen vásárolnak, sok kisebb üzlet bezárt, a nagyobbaknál gyakori, hogy már csak egy ember visz egy műszakot.

Végül úgy döntöttek, hogy a bérleti díj csökkentését kérőknek átmenetileg, három hónapra nem számláznak. A bérlőkkel közösen arra jutottak, hogy utólag, a járvány és a látogatottság függvényében egyeztetnek a bérleti díjról. Ezek a legkisebb üzletek esetében is milliós összegek. Ugyan a Westend nem közöl adatokat a bérleti díjakról, a tavaszi cikkünk alapján a hasonló árkategóriájú bevásárlóközpontban egy kisebb üzlet havi bérleti díja 2-3 millió forint körül mozog, egy közepes, 70 négyzetméter körüli üzleté pedig akár nettó 5 millió forint is lehet.

Gyertyánfy szerint a bérleti díj csökkentésén kívül más elemekben is segítették a bérlőiket – például üzemeltetési költségcsökkentéssel, fizetési átütemezéssel, folyamatos marketingkommunikációs támogatással – és végül nyáron, egyénileg tárgyaltak velük. A vagyonkezelési igazgató szerint az adott bérlő egyedi jellemzőit figyelembe véve – mint például a vállalkozás hátterét és érintettségét – döntöttek arról, hogy adnak-e bérletidíj-csökkentést.

Ezt az indokolta, hogy például a járvány értelemszerűen súlyosabban érinti például a bezárni kényszerülő mozit vagy az ültetett éttermeket, mint például az ügyfélszolgálati funkciókat ellátó bérlőket. Szintén jobban ki van téve a nem várt bevételkiesésnek egy kevésbé tőkeerős magyar kis- vagy középvállalkozás, mint egy globális üzletlánc.

A Westendben az üzletek jelentős része kis alapterületű. Gyertyánfy azt mondta, leginkább ezek a kis üzletek sínylették meg a járványhelyzetet a likviditási problémák miatt. Azt mondta, ezzel együtt a Westendben nem volt tömeges üresedés: az alapterület kevesebb mint két százaléka volt kiadó 2020 végén, de azt nem árulta el, hogy pontosan hány üzlet zárt be tavaly (ezzel párhuzamosan pedig több ismert márka is nyitott üzletet).

Az őszi szezon némileg jobban alakult, mint a tavaszi, persze így is jelentős volt a forgalomcsökkenés. Gyertyánfy szerint azonban ennek az időszaknak már tapasztaltabban álltak neki, és esetileg állapodnak meg a bérlőikkel a kedvezményekről. Ezekről folyamatosan tárgyalnak, mivel legfeljebb három hónapra kötnek ilyen ideiglenes megállapodásokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány kudarcos szélmalomharca lett a plázastopA kereskedelmi ingatlanok építését a kormány megismerhetetlen, szubjektív döntésekkel tartja kontroll alatt, a plázastop azonban nem tudta elérni a célját, fenntartása pedig értelmetlen.

A jövőbe optimistán tekintenek az igazgató szerint, a járványügyi korlátozások megszűnését követően “gyors felpattanást” várnak, mivel komoly halasztott kereslet halmozódott fel, sokan nem tudtak úgy pénzt költeni a korlátozások miatt, mint szoktak. A járvány azonban hosszútávon is hatással lesz a Westend életére.

Tavaly nyáron például szinte minden héten rendezvényt tartottak a bevásárlóközpont tetőkertjén – például gasztrofesztivált, pikniket, fitneszhetet -, és a jövőben is a korábbinál hangsúlyosabb lesz a szabadtér kihasználása. Az éttermek nyitása után például két szabadtéri étkezőrészt terveznek kialakítani, a Ferdinánd téren és a Váci úton.

Vállalat kiskereskedelem pláza Westend Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.