Rejtett felvételeket is figyelembe vehet a GVH kartellezésnél – mik lehetnek a következmények?

Januártól módosul a Versenytörvény: a jövőben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bizonyítási eljárása során figyelembe veheti a rejtett felvételeket. De ki készítheti el a felvételt és miért tenné, ha ő is érintett a kartellezésben? S mit kezdhet mindezzel a bíróság? Vendégszerzőnk az új szabályozás kérdéseit járja körbe.

Bizonyára sokan emlékeznek Az informátor című amerikai filmre, amely egy megtörtént globális agráripari kartell felgöngyölítését mutatja be a hatósággal együttműködő alkalmazott szemszögéből. A Matt Damon által megszemélyesített vezető tisztségviselő az FBI ügynökök közreműködésével gyűjt bizonyítékokat a kartell tagjai ellen a vádemelés érdekében. Ennek során több száz rejtett hang- és képfelvételt készítenek.

Már nálunk is figyelembe lehet venni

Versenyjogászként gyakran kérdezik tőlem, hogy hasonló dolog megtörténhet-e Magyarországon. Erre eddig nagyon egyszerű volt a válasz, mivel nálunk csak a legsúlyosabb közbeszerzési kartellek esetében van lehetősége a büntetőhatóságoknak a telefonok lehallgatására, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban egyáltalán nem alkalmazhat leplezett eszközöket a vizsgálata során. A Versenytörvény pedig kifejezetten tiltja az olyan bizonyítékok felhasználását, amelyet a GVH vagy más hatóság jogellenesen szerzett meg.

Kartellre csapott le a GVH, milliárdos bírságot kapnak a személyzeti tanácsadók

Idén januártól azonban már árnyaltabb a kép: egy EU irányelv folytán módosul a Versenytörvény, amelynek új rendelkezései szerint a jövőben a GVH bizonyítási eljárása során figyelembe veheti a természetes vagy jogi személyek által készített rejtett felvételeket. Ez azt jelenti, hogy a magyar versenyhatóság ugyan továbbra sem jogosult titkos módszerek alkalmazására, azaz rejtett felvételek készítésére, de a magánszemélyek vagy cégek által készített ilyen felvételeket felhasználhatja. Csupán egy feltételt szab a jogalkotó: a rejtett felvételek nem lehetnek a versenyjogsértések egyedüli bizonyítékai.

Felvetődik a kérdés: kinek van lehetősége ilyen felvételek készítésére? A kartellek bizalmas jellegére tekintettel általában csak olyan személyek tudnak ilyen felvételeket készíteni, akik maguk is részesei e tiltott cselekményeknek, például részt vesznek olyan személyes, telefonos vagy online értekezleteken, ahol a versenytársak egyeztetik a jövőbeli áremelések mértékét.

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán

De miért készítenének felvételeket a saját jogsértő cselekményükről és miért adnák azokat át éppen a hatóságnak? Elsőre talán nem tűnik ésszerű lépésnek, de erre is van magyarázat. Hasonlóan más jogrendszerekhez, a magyar versenyjog is lehetővé teszi a kartellben résztvevő cégek számára, hogy mentesüljenek magatartásuk következményei alól, ha elsőként szolgáltatnak olyan bizonyítékot a hatóságnak, amely alapján az be tudja szerezni a bíróság felhatalmazását a helyszíni rajtaütésekhez. Az úgynevezett engedékenység eredményeképpen már hazánkban is számos vállalkozás megúszta az akár milliárdos mértékű bírságot vagy éppen a közbeszerzési eljárásoktól való eltiltást.

Általában csak szóban egyeztetnek

Előfordul azonban, hogy nincs írásos bizonyíték, amit az engedékenységi kérelmező a hatóság asztalára tudna tenni, mivel a felek többnyire tisztában vannak a kartell jogi megítélésével és csak szóban egyeztetnek a piaci árak rögzítéséről. Kétségtelen, hogy egy felvétel a jogellenes megállapodás tartalmáról jól jöhet a hatósági ügy megindításához, amelynek során azután további bizonyítékokat lehet beszerezni a későbbi házkutatások vagy a meghallgatások során.

Rács mögött: 10 milliárdos és exmilliárdos, akik megjárták a börtönt

Persze az is felmerülhet, hogy valaki ellenszolgáltatás reményében ad át ilyen bizonyítékot a versenyhatóságnak, hiszen a nélkülözhetetlen bizonyíték szolgáltatásáért járó díj mértéke akár az 50 millió forint összeget is elérheti. A törvény szerint akkor is nélkülözhetetlennek minősül egy bizonyíték és jár érte a díj, ha az olyan más írásbeli bizonyítékkal helyettesíthető, amelyhez utóbb, például a rejtett felvétel eredményeképpen beszerzett bírósági engedély alapján végzett helyszíni kutatás során jutott a GVH. Ilyenek lehetnek a megbeszélések alapján a versenytársaknál készült belső feljegyzések vagy üzenetek. Ebben az esetben pedig lehet, hogy végül nem is lesz szükség a rejtett felvétel felhasználására a kartell tagjait elmarasztaló döntés alátámasztása érdekében.

Nem jár érte díj, de büntetés járhat

Azért azzal érdemes minden informátornak tisztában lenni, hogy a Versenytörvény szerint nem jár a díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. Márpedig a rejtett felvételek elkészítése akár a tiltott adatszerzés vagy a személyes adattal visszaélés bűncselekményi tényállását is megvalósíthatja, illetve mások polgári jogait sértheti, ami a felvétel készítőivel szemben polgári peres vagy éppen büntetőeljárásokat vonhat maga után.

A bíróság elmarasztalhatja a felvétel készítőjét személyiségi- vagy adatvédelmi jogok megsértése miatt. Forrás: Unsplash

Az már egy másik kérdés, hogy az eset összes körülményeinek figyelembevételével a bíróság elmarasztalná-e a felvétel készítőjét személyiségi- vagy adatvédelmi jogok megsértése miatt. A bírósági gyakorlat szerint a hatósági eljárásokban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek. Ezért, amennyiben a rejtett felvételből nyerhető bizonyíték az igazság felderítéséhez szükséges, és az egyébként engedély nélkül készített felvétel kizárólag ebből a célból kerül felhasználásra, úgy az nem lesz visszaélésszerű.

Azt nehéz lenne előre megjósolni, hogy milyen gyakran él majd a GVH ezzel az új bizonyítási lehetőséggel a versenyfelügyeleti eljárásokban. Ez főleg attól függ, hogy a cégek, valamint más érintett személyek mennyire tartják majd jó ötletnek az ilyen kényes módját a bizonyítékok beszerzésének, még akkor is, ha ezekben az ügyekben általában nagyon komoly összegek forognak kockán. Abban viszont biztos vagyok, hogy ez a rendelkezés még számos elméleti és gyakorlati kérdést vet fel, amelyeket hosszasan lehet vizsgálni és elemezni, de azokra válaszokat csak a következő évek esetei, illetve az azokban meghozott hatósági és bírósági döntések adhatnak.

A szerző a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda vezető partnere

Borítókép: Brad Neathery // Usnplash

Hozzászólások lezárva.