Pótválaszaiban is függetlenségét bizonygatta Várhelyi Olivér

Nem sok újat tudott mondani Várhelyi Olivér az Európai Parlament külügyi szakbizottságának küldött újabb írásbeli válaszaiban – igaz, a kérdések sem okoztak meglepetést. A magyar biztosjelölt csütörtöki meghallgatásához hasonlóan most is függetlenségéről igyekezett meggyőzni a képviselőket, külön azonban nem határolódott el Orbán Viktortól.

Mint azt korábban megírtuk, Várhelyit csütörtök reggel három órán keresztül faggatta az EP külügyi szakbizottsága, de román és francia kollégájával ellentétben nem engedték át a teszten, hanem öt kiegészítő kérdést küldtek neki, amelyekre hétfő délig kellett válaszolnia.

A bizottság koordinátorai a menetrend szerint hétfőn három órakor ülnek össze, és döntenek arról, hogy elfogadják-e a válaszokat, vagy pótmeghallgatást tartanak. Egy esetleges negatív válasz tehát még nem jelenti azt, hogy Várhelyi egyáltalán nem lesz bővítési és szomszédságpolitikai biztos.

Függetlenség, függetlenség

A hvg.hu által megszerzett válaszok tartalmában ugyanakkor feltűnő, hogy a magyar diplomata nem sok újat tudott hozzátenni a korábban elmondottakhoz. Mint a múlt héten, az EP-képviselők most is leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire hajlandó elhatárolódni Orbán Viktor kijelentéseitől, melyeket a Türk Tanács bakui találkozóján tett.

„Egyetlen miniszterelnök, ország vagy kormány képviselőjének kijelentése nem befolyásolhat” – írta erre Várhelyi.

„Az európai biztosoknak az Európai Unió általános érdekeit kell képviselniük, az EU törvényeit kell betartatniuk és teljes egészében függetlenek bármely kormánytól vagy intézménytől” – tette hozzá a magyar jelölt, aki szerint, ha megválasztják, ez rá is érvényes lesz.

Arra a kérdésre, mit tenne, ha valamelyik EU-tagállam menedékjogot adna egy csatlakozásra váró ország elítélt volt miniszterelnökének – a képviselők nyilván Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőre utaltak – Várhelyi azt válaszolta, hogy a menedékkérelmeket mindig az egyes a tagállamok bírálják el, az EU és a nemzetközi jogokat betartva.

„A jogállam mind az Európai Unió, a tagállamok és a tagjelölt országok alapértéke. Mindegyiküktől elvárom, hogy az érvényes szabályok szerint járjon el, a politika belekeverése nélkül.

Várhelyi egy másik válaszában megemlítette azt is, hogy a bírók korai nyugdíjazása az Európai Bíróság döntése alapján ellentétes az Európai Unió törvényeivel, valamint a szólás- és médiaszabadság fenntartása nagy kihívás, amibe egyre jobban beleszól a politika.

„A nemzetközi jog arra is kötelezi az országokat, hogy tartsák tiszteletben az akadémiai szabadságot” – tette hozzá Várhelyi, aki minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy a tagjelölt országokkal betartassa az emberi jogokat.

A hatoldalas dokumentumról ma három és négy között döntenek a pártfrakciók szóvivői (más néven koordinátorok). Mivel Várhelyi Olivér az egyetlen biztosjelölt, aki még nem ment át a meghallgatáson (a britek a kérés ellenére még nem is jelöltek senkit a posztra), sokan azt sejtik, hogy zöld utat kap, ellenkező esetben ugyanis Ursula Von der Leyen bizottsága még december elején sem léphetne hivatalba.

Hozzászólások lezárva.