Pandémiás fáradtság a munkahelyen – mit tehetünk, ha kimerültek a tartalékaink?

Bár a 2020 tavaszán beköszöntő bizonytalanságot nyáron egy kis fellélegzés követte, a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonló a tavalyihoz azokon a hazai munkahelyeken, ahol a járványhelyzet miatt különleges intézkedések – távolságtartás, távmunka – bevezetésére került sor. Munkáltatók és munkavállalók egyaránt kezdenek besokallni, sokan érzik úgy, elég az elszigetelődésből, a home office-ból. Mégis ki kell tartani. Honnan ismerheti fel egy vezető, hogy a csapata elfáradt, és mit tehet az egyes munkavállalókért, ha ő is ebben a cipőben jár?

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

A pandémiás fáradtság az Egészségügyi Világszervezet friss meghatározása, amely egy napjainkban gyakran tapasztalható tünetegyüttest takar.

„Legyen szó munkavállalókról, vezetőkről vagy teljes szervezetekről, elmondható, hogy más mentális és lelki állapotban talált minket ez a helyzet, mint az első felvonás. A tartalékok sokaknál kimerültek, és nagyon változó, ki mennyire tudja jól kezelni az aktuális eseményeket. Eluralkodhat a demotiváltság, a dekoncentráltság, megszaporodhatnak a hangosabb szóváltások, az indokolatlanul indulatos megnyilvánulások is a munkatársak között. Szintén a kimerültségről árulkodik, ha a munkavállalók ignorálják a feladataikat, átadják magukat a tehetetlen passzivitásnak” – vázolja a helyzetet dr. Szvetelszky Zsuzsa vállalati kommunikációs szakértő és szociálpszichológus.

A bizonytalanságot önmagában is rosszul kezeli az agy, de a negatív hírek, az információdömping tovább fokozza az egyéni fáradtságot. Ahogyan a munkatársak érzik magukat, az akár online, akár offline gyorsan tovább terjedhet és megsokszorozódhat: ez a szervezeti szinten jelentkező frusztráció, düh és szomorúság gyökere. Amennyiben a vezető is kimerült, az szintén intenzíven visszahathat a csapat egészére, különösen akkor, ha a korábban megszokott módokon nincs lehetőség a közösségi töltekezésre.

Beszéljünk róla!

A probléma felismerése azonban még kevés. „Ahogy minden nehéz helyzetben segít, ha a vezető, a csapat beszél a problémáról, úgy igaz ez most is. A hangsúlyt a közös kihívásokra, a közös erőfeszítésekre ajánlott helyezni. Emellett érdemes a fókuszt a nehézségek ellenére elért eredményeken tartani, ezzel is aláhúzva a csapat együttműködésében rejlő erőt. A rendszeres elismerés, a visszajelzés minden körülmények között nélkülözhetetlen, azonban vezetőként ne csak négyszemközt gyakoroljuk ezt, hanem csapatszinten is, kiemelve azokat a kapcsolódásokat, amelyek előrelendítik a közös munkát, és megtestesítik az összetartozás érzését – a fizikai távolságokat is áthidalva” – teszi hozzá dr. Szvetelszky Zsuzsa.

Hozzászólások lezárva.