Óvatosak, de bizakodóak – mit várnak az idei évtől a cégvezetők?

Vajon mit hozhat a vállalkozások gazdálkodásában 2021? Erre a kérdésre kereste a választ a Deloitte csaknem 600 pénzügyi szakemberrel készített közép-európai CFO felmérése. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a COVID-19 járvány okozta folyamatos bizonytalanság miatt a pénzügyi vezetők aggodalma még mindig nő ugyan, ám bizonyos területeken már stabilitásra számítanak és bizakodva tekintenek a jövőbe.

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

A gazdasági kilátásokat illetően a pénzügyi vezetők egyre borúlátóbbak: a régiós szakemberek 60 százaléka szerint a GDP növekedése 2021-ben nem lesz nagyobb 1,5 százalékosnál, míg tavaly mindössze 36 százalékuk vallotta ugyanezt. Emellett 4 százalékkal csökkent azok aránya is, akik 2,5 százalékosnál nagyobb GDP növekedést jósolnak. Érdekes megállapítás, hogy a kifejezetten optimista, azaz 3,5 százaléknál is nagyobb gazdasági növekedéssel számolók tábora 7 százalékkal bővült a korábbi évhez képest.

A magyar pénzügyi szakemberek inkább pesszimisták a gazdaság idei teljesítményét illetően. 70 százalékuk arra számít, hogy 2,5 százaléknál nem lesz nagyobb a GDP növekedés. E táboron belül különösen magas, 43 százalékos azoknak az aránya, akik kevesebb, mint 0,5 százalékos emelkedést várnak.

2020-hoz képest jóval több pénzügyi vezető számít a munkanélküliségi növekedésére, hiszen arányuk tavalyhoz képest 32 százalékponttal 68 százalékra nőtt, ami nem sokkal kisebb az uniós tagállamokban mért 71 százaléktól. Magyarországon e területen valamivel jobbak a kilátások. Nálunk a pénzügyi szakértők 63 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére.

CFO-k 62 százaléka szerint nőni fog a fogyasztói árindex (CPI) az idei évben. Érdekes megfigyelés, hogy három országban magasabb inflációra számítanak – Lengyelország (4,3 százalék), Magyarország (3,7 százalék), Románia (3,3 százalék).

Csökkenő kereslet, javuló pénzügyi helyzet

2021-ben a pénzügyi vezetők számára az egyik legnagyobb kihívás a külföldi (40 százalék számít erre) és a hazai (52 százalék gondolja így) kereslet csökkenése. Ez igen nagy ugrás a tavalyi adatokhoz képest, amikor a külföldi, illetve hazai keresletcsökkenés 26, illetve 27 százalékon állt. Mérséklődnek viszont a képzett munkaerő hiányával kapcsolatos aggodalmak: 16 százalékponttal 33 százalékra esett vissza azok aránya, akik tartanak ettől.

Hozzászólások lezárva.