OTP Bank 2019 – Egy történet

Friss történet, – úgy tűnik a devizahiteles – súlyos károkat okozó – időszak után egy újabb korszak következhet el a hitelfelvelőknél…

_____________________________________________________________________________

“…Hozzávetőleg 2018 késő-nyarán ismerkedtünk meg Szobonya Csabával, aki az OTP bank hitelbrókereként keresett fel minket albérletünkben, ahol anyagi helyzetünket és életviteli lehetőségeinket átnézve-átbeszélve, arra a döntésre jutottunk, hogy „hajlandóak vagyunk” életünk hátralévő részére ismét eladósodni (korábbi devizahitel-károsultságunkat elfeledve…), annak reményében, hogy ismét saját otthonunk lehessen, amelynek havi törlesztő részlete – előzetes becslések alapján – nem sokkal maradt volna alatta az albérletre költött díjainknak. Kiemelt ügyfelek voltunk, relatív “magas összeg” kapcsán egyedi elbírálás alá estünk – ez nagyon fontos tényező!

2018 Október táján kezdtünk el tényleges adminisztratív munkálatokat végezni Szobonya Csaba vezetésével. Sajnálatos és nem várt módon, ez a hitelbírálati folyamat 2018 Novemberétől 2019 Áprilisáig húzódott, tehát mintegy fél éven keresztül, és ez a fél év további nem várt tényezők elé állított minket. Az egyik volt ezen tényezők közül, az építőipari – drasztikus – áremelkedések ezen idő alatt 30% növekedést produkáltak, mind az építőanyagok, mind a vállalási díjak tekintetében, amely tény önmagában is a lehető legkedvezőtlenebb helyzetbe hozott minket, hiszen a hitelügyintézéstől eltelt fél év alatt a költségvetés akkorra már további 30%.-al megemelkedni látszott.

A hitelszerződést mégis alá kívántunk írni, hisz rengeteg munkánk, időnk, pénzünk volt már benne. Erre az eseményre, a pozitív elbírálás után, 2019 Április 11. napján került sor. Jelen voltak: Szobonya Csaba hitelközvetítő, Horváth Katalin ügyintéző, és egy közjegyző, valamint én – és adóstársam, feleségem . A szerződés megkötése a Budapest XIII. kerület Váci út 135.-139. szám alatti OTP Bank Nyrt. hivatalos helyiségében történt.

Mivel a fent említett áremelkedés és egyéb tényezők kapcsán totális bizonytalanságban voltunk (amelyet Szobonya Csaba is tökéletesen ismert), így egyetlen oka és feltétele volt (részünkről) a pozitívan elbírált hitelszerződés aláírásának, és pedig az, hogy ha azt nem kezdjük el felhasználni, és annak első rész-folyósításáig sem jutunk el, akkor a szerződés felbontható, s csak a rendelkezésre állási díjat (havi tizenezer forint) kell fizetnünk.

A hitel aláírását megelőzően, már eleve közel 1.000.000.- összeget kifizettünk, hogy egyáltalában létrejöhessék a szerződés. Természetesen elfogadtuk ezen feltételeket, senki mást nem hibáztattunk érte.

A szerződés aláírásakor a közjegyző olvasta fel a szerződést, mintegy másfél órán keresztül. Mind-aközben a közjegyzőt megkérdeztük, hogy a szerződés melyik pontja vonatkozik az első folyósításra, azaz arra, hogy mikor vesszük ténylegesen igénybe a hitelt? Erre sem ő, sem mi választ nem találtunk a szerződésben, mert az nem szerepel benne!

Ez ugyanis létkérdés volt, mivel mind Szobonya Csaba előzetes szóbeli tájékoztatása, mind a szerződéskötést ügyintéző Horváth Katalin elmondása egyértelművé tette számunkra, hogy ha az építkezéshez nem folyósítják az első összeget, a szerződés felbontható „jelentősebb költségek nélkül”.

Teljesen érthető volt azon érvelésük, amely szerint tekintsünk úgy erre a szerződésre, mint „egy hitelkártyára”, egy „lehetőségre” amely már pozitívan elbírált, de nem vagyunk kötelesek igénybe venni – és erre két év áll rendelkezésünkre, amely idő alatt csupán egy rendelkezésre állási díjat kell fizetnünk, majd, két hónappal a szerződés megkötése utáni periódustól!

Tehát Sobonya Csaba és Horváth Katalin ismertette ott és akkor, hogy egy úgynevezett rendelkezésre állási díj az, ami fizetendő lesz kettő hónappal a szerződéskötés után! Ennek 10-15 ezer forint a havidíja – mondták…

Ezt az időt – kettő év – (!) kellett volna (kellene) felhasználnunk arra, hogy  felkutassuk azt a vállalkozót, aki valóban meg tudja kezdeni az építkezést, az emelkedett költségek ellenére is.

Horváth Katalin külön tanácsként elmondta, hogy igyekezzünk minél több önerőt addig is beletenni az építkezésbe – ha meg tudjuk egyáltalán kezdeni – mert akkor a Bank szakembere amikor kijön megtekinteni a már „előrehaladott építkezést”, akkor a Bank annak arányában, nagyobb összeget tud majd elsőre is folyósítani!

Ezen kívül a közjegyző által felolvasott, és általunk ott szinkronban tanulmányozott hitelszerződés egy részét emelném ki (8. pont: További kötelezettségek) azt mondja ki, hogy „…Teljeskörű vagyonbiztosítást kell kötni az építkezés idejére is…”.

Ugyanis mint nyilvánvalóvá vált a szerződés 8. pontja szerint tehát vagyonbiztosítást kell kötni az építkezés idejére, ám utóbb derült ki, hogy azt a pillanatot az OTP Bank „bevett szokásaként” (!?) úgy tekinti, mint az építkezés megkezdése, azaz az első hitelösszeg automatikus (!) folyósítása, noha szó sem volt automatikus utalásokról!

Amikor ehhez a ponthoz értünk a közjegyzői felolvasás közben, ismét átmentünk az ügyféltérbe Horváth Katalinhoz és hangsúlyosan megkérdeztük, hogy ez a biztosítás csak akkor jön létre, amikor valóban megtaláljuk a kivitelezőt, és amikor valóban belátható időn belül megkezdődik az építkezés? Horváth Katalin egyértelműen megerősítette, hogy igen, nincs miért aggódni, az első hitelösszeg folyósítása valóban csak a biztosítás megkötése után történhet meg, DE! akkor is csak a mi „utasításunkra”, és persze a Bank is küldeni fog egy szakembert, aki ellenőrzi a jelen állapotokat, és ez folyamatos lesz.

Visszatérve tehát a szerződéskötés napjára, a közjegyzői ismertetést és aláírást követően az ügyféltérben visszatértünk Horváth Katalin asztalához, ahol a továbbiakat kívántuk megbeszélni.

Én és feleségem, adóstársam – tanúként igazoljuk, Horváth Katalin szóbeli közlését, amely szerint az első kiutalás (összeg folyósítása) csak és kizárólag a mi írásos utasításunkra történhet meg – értelemszerűen. Horváth Katalin egyértelműen elmondta, hogy miután távozunk a helyiségből, nekünk jelentkeznünk kell – majd amikor eljön az idő, és amikor a feltételeink adottak ahhoz, hogy az első összeg folyósítását megigényeljük, írásban. Mi ennek tudatában hagytuk el a Váci úti épületet, a szerződéskötés után!

Egy órával később (mikorra hazaértünk) Szobonya Csaba felhívta a feleségemet, „gratulált a hitelfelvételhez”, és közölte, hogy az említett lakásbiztosítást meg kell kötni azonnal. Átküldte az iratokat, amelyet gondolkodás nélkül aláírtunk, és visszaküldtünk számára, elektronikus úton. Ez volt az a pont, amely a további nem várt események sorozatát megindította:

Mint ugyanis nyilvánvalóvá vált, Szobonya Csaba csak akkor kapja meg „jutalékát” az OTP Bank Nyrt.-től, amikor az első folyósításunk megtörténik. Ennek érdekében Szobonya Csaba tudtunk, kérésünk és beleegyezésünk nélkül felhívta Horváth Katalint, és jelezte számára, hogy „…a biztosítást is megkötöttük, minden rendben van..”

Szobonya Csaba pontosan tudta, hogy ezzel belekényszerít minket egy csapdába, így a telefonban Horváth Katalinnak ha kimondta – ha nem – ezzel a lépésével az első összeg automatikus kifolyósítására ösztönözte őt, noha ez a kényszer pedig Horváth Katalin közlésével és a szerződéssel is ellentétben áll, ugyanis szó nincs a szerződésben sem ilyesmiről!

Szobonya Csaba fondorlatos módon tehát megköttette velünk a biztosítást, órákkal a hitelszerződés kötésünk után. Azt követően pár napra a feleségem befizette az első esedékes biztosítási összeget (nem is értettük, mire kell fizetni biztosítást, hisz az építkezés el sem kezdődött, az E-napló is üres).

Mindenesetre eleget tettünk ennek, amely egy csapdába húzott minket. Ugyanis Horváth Katalin a tudtunk, megkérdezésünk, előzetes értesítésünk nélkül, a húsvéti ünnepek előtti utolsó munkanapon, automatikusan kiutalt 11.450.0000.- forintot, majd 17:15 perckor a bank négy napos zárva tartásának megkezdése után 15 perccel, Szobonya Csaba felhívta a feleségemet és közölte az „örömhírt”. Ekkor ránéztünk a bankszámlánkra és sokkot kaptunk!

Módunk és lehetőségünk sem volt visszautalni a pénzt, hisz tudtuk, hogy a bank négy napra bezárt…

Ekkor vált tehát bizonyossá számunkra, hogy a meg sem kezdett építkezésünkre kifolyósította Horváth Katalin azt az első összeget, amellyel „élővé vált” a szerződésünk ezen része, tehát az építkezés megkezdettnek tekintendő, noha még építtetőnk sincs. Így tehát innentől már nem a rendelkezésre állási díjat kell fizetnünk, hanem a Bank úgy tekint ránk, mint aki igénybe vette a hitelkeret első részét, megkezdte az építkezést. Ezzel a pillanattal Szobonya Csaba és Horváth Katalin – a tudtunk, beleegyezésünk, jóváhagyásunk és előzetes tájékoztatásunk nélkül súlyos hibát követett el!

Azt követően húsvét után az első munkanapon, azonnali hatállyal felhívtuk mind Szobonya Csabát, mind Horváth Katalint. Szobonya Csaba össze-vissza beszélt a telefonban, ingerült volt a feleségemmel, és közölte, hogy „…mások örülni szoktak a pénznek (?!)…

Horváth Katalin pedig annyit mondott, hogy noha a szerződésben valóban nem szerepel ilyen passzus (hogy mikor is folyósítják az első összeget), mégis „az a házon belüli bevett szokás (?)”, hogy a biztosítás létrejöttét követően 48 órán belül automatikusan átutalják az első összeget (amelynek pillanatában azonnal eladósodottá válunk, törlesztésünket meg kell kezdeni – a rendelkezésre állási díj fizetése MELLETT). Horváth Katalin közölte, hogy tegyünk panaszt „ha nem vagyunk elégedettek”…(?!)

A panaszt azonnal megtettük, az OTP Bank Panaszkezelési Főosztályán, aki hetekig tartó, elérhetetlen állapotra helyezkedve végül Május 20. napján  megküldte válaszát, Bognár Tibor Béláné jegyzésével, az alábbiakkal:

„…Sajnáljuk, hogy a részfolyósítás kellemetlenül érintette Önöket… Az ügy megnyugtató rendezése érdekében, egyedi döntés alapján eltekintünk a rendelkezésre tartási díj felszámításától 2018 Áprilisától 2019 Május 31.ig…”

Sajnos azonban Bognár Tibor Béláné is súlyos munkaköri hibák sorozatát követette el, így már három főszereplője van esetünknek!

Bognárné egyrészről 2018 Áprilisától számolta ki  „nagy kegyesen” a rendelkezésre állási díjtól való eltekintést, így 13 hónapot tévesen számolt ki (egy Banki „szakember, egy panaszkezelési főosztály munkatársa ??) egy évet elkalkulált? Ugyanis a szerződést 2019 Áprilisában írtuk alá, és nem 2018 Áprilisában. Így a Bognárné által kiszámolt százegynéhányezer forint az egy éves periódusra vonatkozott volna.

Bognár Tibor Béláné a második súlyos munkaköri hibáját akkor követte el, amikor úgy gondolta, hogy 2019. Május 31. ig „elengedi” azt a rendelkezésre állási díjat, amely csak eleve utána lépett volna hatályba, tehát két hónappal a szerződés megkötése után, azaz 2019 Júniusában!

Tehát Bognárné „hajlandó” volna nekünk elengedni azt a díjat, amit totálisan elkalkulált, mind időben, mind összegben, és amely rendelkezésre állási díj mikéntjéről eleve csak Június 1. után beszélhettünk volna, és akkor is a mi  saját döntésünk alapján határozhattunk volna arról, hogy meddig kívánjuk a rendelkezésre állást fizetni (maximum kettő év), és mikor kívánjuk az első részfolyósítást igénybe venni, amellyel elkötelezetté válunk immár.

És akkor végezetül nézzük az összefoglalót, mi is történt tehát:

  1. Szobonya Csaba hitelügyintéző a saját jutalékát nem látta biztosítottnak, hisz tisztában volt vele, hogy lehet, hogy a szerződést majd egyszer, esetleg felmondjuk, és nem vesszük igénybe – ha nem tudunk elkezdeni építkezni. Szobonya Csaba, többször is éreztette velünk, hogy bizonytalanságunk őt is aggasztja. Nyilván nem lelkileg viselte meg őt ez, hanem a jutalékáért lobbizott, amelyet csak azon a fondorlatos módon tudott kikényszeríteni, hogy megkötteti velünk a lakásbiztosítást, és nem tájékoztat a következményekről! A folyósítás tudomásunkra hozatalát úgy időzítette, hogy az a bank zárásának időpontjára essen, és lehetőségünk se legyen azonnal lépéseket tenni! Ebben társa volt Horváth Katalin – és az OTP.
  • Horváth Katalin súlyos munkaköri hibát követett el, amikor automatikusan kiutalt nekünk 11.450.000.- forintot. Ő ugyanis – ahogy a panaszkezelési osztály is – arra hivatkozott, hogy „nálunk ez a bevett szokás, hogy a biztosítás megkötése után már utalunk is”.(??) Ezzel saját magának mondott ellen, ugyanis mindvégig azt hangsúlyozta, hogy csak akkor hajlandó nekünk az első részletet kiutalni, ha arra utasítást adunk, és ha az építkezés megkezdődött, és abba minél több önerőt beletettünk! Álláspontunk szerint Horváth Katalin súlyos hibát vétett, megkerült minket, és Szobonya Csaba hívására az első összeget kifolyósította, s még csak nem is értesített róla minket!
  • Az OTP Bank a velünk kötött szerződésében súlyos hibát követett el, amikor mindezekről egyetlen szót sem ejtett, és ezt kihasználva, „házon belüli szokásokra” hivatkozva belekényszerítettek minket az első összeg „felvételébe” tudtunk, beleegyezésünk, értesítésünk és jóváhagyásunk nélkül.
  • Bognár Tibor Béláné súlyos munkaköri hibát követett el, amikor panaszunkat oly módon zárta, amelyben súlyos számítási hibákat vétett, és nem tudta elénk tárni a szerződés egyetlen pontját sem, amely arra utalna, hogy mi akkor válunk eladósodottá, amikor az első folyósítást megtörténik, és ez pedig egy automatikus folyamat, amikor a biztosítás megköttetik! Bognárné olyan összegtől kívánt „méltányosságból” eltekinteni, amely összeg eleve nem létezik! Ugyanakkor Bognárné nem bátorkodott írásba foglalni, hogy az OTP Bank óriásit hibázott, ám mégis „kegyes” (és humorként sem felfogható) válaszlevelével egyértelműen elismerte a súlyos, sorozatos hibákat, de az eredeti állapot helyreállításáról szót sem ejtett! A válaszában a már jelzett súlyos tévedései mellett még azt jelezte ugyanis, hogy írásbeli kérelmet vár a bank arra, ha NEM kérjük az összeget. Ez pedig további ellentmondás a szerződéssel szemben, ugyanis a szerződésben sehol nem szerepel, az, hogy nekünk írásban kell közölni, hogy az első összeg kifolyósítását nekünk meg kell „akadályoznunk” és írásban kell kérnünk, hogy „ne kapjunk pénzt”.

Jelenleg több tízmillió forint + a több évtizedes eladódásosunk forog kockán. Bognárné kegyes ajánlata (amit totálisan elszámított) 14 ezer forintról szólna valójában, ez egyszerűen minősíthetetlen hozzáállás!

Hamarosan a sajtóban és az egyéb médiákban is sorra megjelentetjük a történetet. Panaszunkat a legfelsőbb szintekig eljuttattuk az elmúlt napokban.

Hozzászólások