Összefogással tehetünk hatékonyan a sertéspestis ellen

Óriási érdeklődés övezete az OMÉK keretein belül megrendezett sertéságazati konferenciát. Nagy István agrárminiszter a helyszínen elmondta, létfontosságú, hogy megóvjuk a magyar házi sertésállományt az afrikai sertéspestistől (asp), ezért jelentős forrást biztosított a kormány az állatjóléti többletvállalásokra a nemzeti költségvetésből. Az előadók főként az asp elleni küzdelem legfontosabb lépéseivel foglalkoztak, de szó esett a pályázati lehetőségekről, az állatjóléti támogatásokról és a húsminősítésről is.

Több mint négyszázan vettek részt a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ), valamint a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által szervezett konferencián. Az 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) adott helyszínt az eseménynek, ahol a szakma jeles képviselői tartottak előadást a megjelent állattenyésztőknek, ágazati szereplőknek.

Legfőbb feladatunk az, hogy az élelmiszerlánc minden területén képesek legyünk garantálni a biztonságot. Csaknem 18,9 milliárd forint áll rendelkezésre az idei költségvetésben a sertéstartók állatjóléti többletvállalásainak támogatására, amely a több milliárd forintos uniós forrásokkal hozzájárul a sertéságazat versenyképességének növeléséhez

– jelentette ki köszöntőbeszédében az agrárminiszter. Nagy István szerint létfontosságú, hogy megóvjuk a magyar házi sertésállományt az afrikai sertéspestistől (asp), ezért jelentős forrást biztosítottak az állatjóléti többletvállalásokra a nemzeti költségvetésből.

2019 első félévében a hazai élősertés-kivitel az előző évi mennyiséghez képest 42 százalékkal nőtt. Ennek egyik oka, hogy a Romániában kitört asp miatt a szomszédos ország csaknem kétszeresére növelte a Magyarországról vásárolt sertések volumenét. Ugyanebben az időszakban az ország élősertés-behozatala 18 százalékkal csökkent. Az idei év első felében értékesített sertéshús mennyisége és értéke egyaránt 34 százalékkal nőtt 2018 első félévéhez képest.

Ismertette, a 2014-2020-as időszakban 300 milliárd forint jut az élelmiszeripari ágazatnak. Csaknem 200 sertéstartó telep korszerűsítésére 29 milliárd forintot kötöttek le erre az időszakra a vidékfejlesztési programban.

Az idei évben egyre fokozottabb figyelmet kell fordítani a járványveszélyre. Azt az értéket ugyanis, amit közösen teremtettünk meg, meg is kell tudnunk őrizni. Sajnos az afrikai sertéspestissel közép- és hosszútávon együtt kell élnünk

– fogalmazott beszédében Horváth István.

Az MSTSZ és a VHT elnöke úgy fogalmazott: egyre nagyobb hangsúlyt kap a felelős állattartás. – A járványvédelemben maximalistának kell lennünk! Nem csak magunkért vagyunk felelősek, hanem minden gazdatársunkért is. Egy egészségügyi kockázati szempontból rosszul védett telep egy egész ágazatot nehéz helyzetbe hozhat – hívta fel a figyelmet.

Ismertette, a szövetség kezdeményezte az agrártárcánál pályázat kiírását sertéstelepeknek hullaégetők beszerzésére, illetve kezdeményezték a hús termékpálya szakmai érdekképviseleti szerveivel (VHT, Magyar Húsiparosok Szövetsége, Húscéh, MSTSZ) az ágazati párhuzamosságok megszüntetését (így csak egy helyen kellene tagdíjat fizetni, és hatékonyabb lenne a működés is), illetve a magyarországi húsminősítés és a Kiváló Magyar Sertéshús (KMS) védjegy újragondolását, megújítását.

A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

Hozzászólások lezárva.