Országos főállatorvos a madárinfluenzáról: egyelőre sikerült lokalizálni a betegséget

Újabban minden évben előjön a madárinfluenza okozta probléma, így történt most is. Mi ennek az oka?

Az elmúlt hónapokban Európában több helyen megjelent a madárinfluenza H5N8 szerotípusa, amely egy nagy fertőzőképességű madárinfluenza-vírus, és a vándorló madarak hozták vissza Európába. Ez a vírustörzs jelent meg Magyarországon is: először Komárom-Esztergom megyében, majd Bács-Kiskun megyében.

Ki lehet jelenteni, hogy Magyarországon is terjed a madárinfluenza?

Ezt a két járványkitörést regisztráltuk eddig, azaz ebben a két állományban találtuk meg a vírust ez idáig. Az azonnal elrendelt intézkedéseink épp azt a célt szolgálják, hogy ne terjedjen tovább a betegség. Ugyanakkor az időjárási körülmények, valamint a vándorló madarak vonulása miatt nagyon nagy a kockázata, hogy újabb helyeken is megjelenik a madárinfluenza. Egyelőre sikerült lokalizálni a két telephelyen a betegséget. Ebből adódóan

nem jelenthető ki, hogy terjedne a madárinfluenza, mert két külön, egymással össze nem függő járványkitörésről van szó,

ugyanakkor máshol is előfordulhat a betegség.

Kártalanításra mennyit fordítottak tavaly, illetve mennyi kényszervágás volt?

2020 januárjában, illetve tavasszal, kora nyáron volt jelen Magyarországon a madárinfluenza-járvány. 14 milliárd forintra rúgott az a kártalanítási összeg, amelyet az állományok felszámolása miatt kellett kifizetni az állattartóknak. A védekezés során az érintett területen csaknem 5 millió madár leölésére, levágására került sor, melyből körülbelül 1,1 millió nem tényleges járványkitörés miatt, hanem megelőzési célból történt.

Mennyire érinti ez most az exportot?

Minden esetben, amikor megjelenik egy bejelentendő állatbetegség, például a madárinfluenza vagy az afrikai sertéspestis egy országban, akkor különböző korlátozó intézkedések lépnek életbe, amit a nemzeti hatóság rendel el. A korlátozásoknak az a következménye, hogy a kereskedelmi partnerek, a harmadik országok is szigorítanak. Vannak olyan államok, amelyek a teljes országból tiltják az adott áru vagy élő állat kereskedelmét, és vannak olyanok is, amelyek használják az úgynevezett regionalizáció elvét, azaz csak a betegséggel, a járványügyi intézkedésekkel érintett terület kerül korlátozás alá. Ilyenkor a legnagyobb problémát az ázsiai piacok elvesztése jelenti, ahol vannak olyan államok, amelyek még nem alkalmazzák a regionalizációt.

Ha már regionalizáció: decemberben Magyarország volt az első olyan, afrikai sertéspestissel érintett ország a világon, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében. Újraindult már Japánba az export?

Gyakorlati értelemben még nem indult újra, várjuk, hogy az állategészségügyi bizonyítvány magyar és japán hatóság közötti egyeztetése befejeződjön, és megkapjuk a jóváhagyást, a szállítási lehetőséget.

A feltételekben megállapodtunk, tehát valószínűleg néhány héten belül, amint a japán hatóságok lehetővé teszik, azonnal el is indulhatnak a szállítások

a már engedélyezett üzemekből.

A Nébih honlapján elérhető egy térkép, amelyen látható, merre terjed a sertéspestis hazánkban. Maradt egyáltalán olyan terület, ahol nincsen valamilyen korlátozás?

Magyarországon az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományokat érinti, a Nébih térképe valóban jól mutatja, hol van jelen a vírus. A Dunántúl tulajdonképpen – Komárom-Esztergom és Pest megyét leszámítva – mentes a vírustól. Korlátozott területek viszont itt is vannak, hiszen a magas kockázatú terület jóval szélesebb, mint a fertőzött terület.

Háztáji tartásnál, illetve nagyüzemekben nem tapasztaltak fertőzést?

Hazánkban eddig még nem mutattuk ki a sertéspestis vírusát házisertésben, sem háztáji állományokban, sem nagyüzemi, nagy létszámú állattartó telepeken.

Európában hol tart a járvány terjedése?

Európában a legutóbbi fertőződés Németországban történt, egyelőre itt is csak a vaddisznóállományban mutatták ki a vírust. Ugyanakkor két, korábban fertőzött ország mentes lett az elmúlt években: Csehországban és Belgiumban sikerült elérni, hogy a vaddisznóállományok mentesüljenek a vírustól. Ebben a két országban egy földrajzilag jól elkülönülő, kis kiterjedésű területen jelent meg a betegség, ami segítette, lehetővé tette a betegség felszámolását, az újbóli mentesség elérését.

(Borítókép:  Állategészségügyi szakemberek szemlét tartanak egy magyarországi madárinfluenza sújtotta kacsatelepen 2015. február 26-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.