Öldöklő harcba kezdtek a fizetések feletti uralomért a közösségi oldalak

Facebook Pay

Fotó: Shutterstock

A múlt héten jelentette be a Facebook, hogy fizetési szolgáltatást indít, ezzel a lépéssel már a sokadik közösségi oldal, amely belép erre a piacra. A Facebook Pay a Facebookon kívül a Messengeren, az Instagramon és a Whatsappon is elérhető lesz.

A Facebook Pay fontosabb paraméterei, hogy

  • közvetlenül, ismerőseinknek való pénzküldésre, a platformon belüli vásárlásra is használható,
  • díjmentes, cserébe az adatainkkal fizetünk,
  • bankkártyákat csatolhatunk hozzá, illetve PayPallel és Stripe-pal is működik.

A Facebook Pay egyelőre még nem elérhető Magyarországon, de évek kérdése és itthon is elindulhat, ha adatkezelési aggályok miatt ezt nem torpedózzák meg a különféle felügyeleti szervek, ahogy ezt a Facebook kriptopénzével, a Librával tették.

A Facebook Pay indulásáról és a vele kapcsolatosan felmerülő adatkezelési aggályokról itt írtunk:

Messenger

Fotó: Shutterstock

A Facebook Pay még csak a Facebook-csoport ernyőjén belül sem az első fizetési szolgáltatás , hiszen a Messengeren eddig is küldhettek pénzt az amerikai felhasználók. Ez annyiban különbözött a mostani funkciótól, hogy

  • csak közvetlen, ismerősöknek való pénzküldésre vagy fogadásra volt használható,
  • csak hitelkártyával és bankkártyával működik,
  • csak PIN-nel és TouchID-val védték az adatainkat, más biometrikus azonosítók nem játszottak.

A Messenger fizetési funkciója régóta működik, de szintén nem elérhető Magyarországon; a Facebook Pay megjelenésével jó eséllyel most már nem is lesz az.

Viber Moneytou

Fotó: Shutterstock

A Viber októberben indította el fizetési szolgáltatását, a Moneytout, melynek sajátossága, hogy Magyarországon érhető el a világon először és a fejlesztésében is egy magyar cég, a NeoPay is részt vett. A technológia a Mastercard Moneysendjén alapszik és annyiban különbözik a Facebook Paytől, hogy

  • csak közvetlenül beszélgetési partnereinknek való pénzküldésre használhatjuk,
  • nem díjmentes: míg vasárnaptól péntekig a pénzküldés díja 3000 Ft-ig összegig 79 Ft, 3000 Ft összeg feletti tételnél pedig 79 Ft + a 3000 forintot meghaladó részösszeg 1,5 %-a, szombatonként ez a díj 49 forintra csökken, a magasabb összegek esetén pedig 49 forint + a 3000 forintot meghaladó részösszeg 1,5% -ra módosul. Ezek a díjak egyébként még a banki pénzforgalmi díjaknál is magasabbak, cserébe viszont a teljesülés még hétvégén is szinte azonnali.
  • egy chatbot is segíti a felhasználókat a szolgáltatás megfelelő használatában.

Mivel a személyek közti pénzküldés kevésbé fordítható reklámbevételekre, ahogy ez a Facebook Pay esetén felmerül (ezért is adott a költségstruktúra), a Viber esetében talán kevésbé kell aggódnunk amiatt is, hogy illetéktelenek kezébe kerülnek a fizetési adataink.

A szolgáltatás részleteiről itt írtunk:

WeChat Pay

Fotó: Zhang Peng/LightRocket via Getty Images

A WeChat Pay egy több mint egymilliárd felhasználót tömörítő kínai közösségi oldal, a WeChat fizetési szolgáltatása; az egyik az 1998-as alapítású internetes óriás, a Tencent számos ága közül. A WeChat Pay sokáig csak akkor volt használható, ha kínai bankszámlával rendelkeztünk, az idei szinglik napja előtt viszont már lehetőséget nyitottak arra is, hogy külföldi Mastercard és Visa kártyákat is csatoljunk a szolgáltatáshoz.

Azóta külföldiként

  • egy kártya csatolásával fel tudjuk tölteni a mobiltárcánkat, így a Kínában rendkívül elterjedt mobilfizetéssel is tudunk fizetni,
  • tudunk pénzt küldeni és fogadni más felhasználóknak (alapvetően ingyenesen, de határon túli tranzakciókért plusz díjat kérnek el),
  • tudunk ATM-ekből pénzt felvenni 10 000 jüanig díjmentesen, utána 0,1%-ért.

A WeChat Pay egyébként olcsóbb és sokoldalúbb, mint a legtöbb nyugati fintech-app vagy közösségi médium által üzemetetett fizetési rendszer, ennek az oka, hogy a WeChat Pay elsősorban a kereskedőket sarcolja meg (mind online, mind offline). Mivel Kínában 890 millió ember fizet mobillal, nincs gondjuk a profitabilitáshoz szükséges megfelelő tranzakciós volumen megszerzésével.

Több külföldi felhasználó is jelezte egyébként, hogy problémája akadt a WeChat Pay használatával, mert nem tudott hozzá rendesen kártyát csatolni.

A WeChat Payről itt írtunk részetesen:

Telegram

Fotó: SOPA Images / Getty Images

A Telegram egy orosz hátterű üzenetküldő alkalmazás, Magyarországon kevésbé népszerű, de nemzetközi szinten a legfrissebb elérhető, tavalyi adatok szerint 200 millióan használják.

A Telegram nem üzemeltet saját fizetési rendszert, viszont különféle szolgáltatók használhatnak botokat ahhoz, hogy fizetési megbízásokat fogadjanak el a Telegram felhasználóitól, akik vásárolni akarnak tőlük. A fizetési megbízásokat nem a Telegram dolgozza fel, hanem olyan szolgáltatók, mint a Stripe, a Yandex.Money vagy a Sberbank, a közösségi médiaoldal csak a rendszer keretét adja meg.

Személyek közti fizetésre is van lehetőség kiegészítőkön keresztül: ilyen például az Octopocket, amelynek ha engedélyt adunk, lényegében ugyanúgy működik, mint bármely másik közösségi oldal fizetési szolgáltatása.

Snapcash

Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto via Getty Images

A Snapchat volt az egyik legelső közösségi oldal, amely személyek közti fizetési rendszert indított, a projektet a Square-rel közösen építették fel, 2014-től 2018-ig működött.

A rendszer sok szempontból előfutára volt a jelenleg működő közösségi oldalak fizetési szolgáltatásinak, annyi különbséggel, hogy

  • itt csak betéti kártyát lehetett használni, hitelkártyát vagy más fizetési rendszert nem,
  • hetente csak 250 dollárt lehetett vele küldeni, kivéve ha valaki megadta a személyes adatait, mely esetben a felső limit 2500 dollárra nőtt, a fogadás pedig alapvetően 1000 dollárra volt limitálva.

Tavaly augusztus 30-án megszűnt a Snapcash; a döntést elsősorban azzal indokolták, hogy nem tudják tartani a versenyt olyan riválisokkal, mint a Venmo, a Zelle vagy a Square Cash.

Címlapkép: Zhang Peng/LightRocket via Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.