Olcsóbb lett a bevásárlásunk az Aldiban és a Lidlben az utóbbi egy évben

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 decemberében 4,9 százalékkal kellett többet fizetni a boltokban ugyanazért az élelmiszer-mennyiségért, mint egy évvel korábban. Ez a hivatalos élelmiszer-infláció (januári adat még nincs), és valószínű, hogy a vásárlók döntő része a mindennapi tapasztalat alapján a drágulásnak ezt az általános mértékét nagyon is megalapozottnak érzi. Sokan biztos még keveslik is, de a hivatalos módszertan alapján összerakott fogyasztói kosár változása ezt az eredményt hozza.

Mi egy évvel ezelőtt egy szubjektív alapú, de következetes kísérletbe kezdtünk. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ha összeállítunk egy saját bevásárlólistát, és két népszerű diszkontláncban, az Aldiban és a Lidlben is bevásárolunk, akkor mekkora inflációt mérünk. Igyekeztünk szabványos, hosszú távon is jól összehasonlítható alapélelmiszereket kiválogatni. A 42 elemből álló bevásárlólistánk a mondat végén lévő csillagra kattintva érhető el.*Burgonya 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj, 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé, 100% Arabica, 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 400 lap
Coca Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, 0,5 kg
Spagetti tészta, 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg

Ahogy a listánk is szubjektív, az árak felvételének módszere is az. Bizonyos, hogy ez nem egyezik a KSH reprezentatív statisztikai módszerével, de úgy gondoljuk, hogy egy átlagos heti nagybevásárlás alapelveinek többnyire megfelel. Az árukon, a mennyiségeken és a módszertanon tehát nem változtattunk, és minden hónap utolsó napján elvégeztük a bevásárlást. A további módszertani részletek a mondat végén lévő csillagra kattintva érhetők el.*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagy arányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a két kilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék 1 kilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.

Azért választottuk az Aldit és a Lidlt, mert egyrészt a felmérések szerint az utóbbi években ez a két lánc nagyon kedvelt lett, másrészt a termékválasztékuk nagyon hasonló, éles árversenyben vannak egymással, és viszonylag jól összehasonlíthatóak a termékeik.

Az elmúlt 12 hónap során több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy az adott hónapban milyen trendeket tapasztaltunk, és ezek alapján egyértelműnek látszik, hogy:

  • A fogyasztói kosarunk értéke végig nagyjából 15,5 – 16,5 ezer forint között mozgott, nagy kiugrások ebből a sávból sosem voltak.
  • Egyes termékek árkövetéséből látványosan kiderült, hogy az Aldi és a Lidl állandóan követi egymást az árakkal, különösen az alapélelmiszerek esetében látszik fontosnak, hogy ha az egyik árat csökkent, akkor a másik utána menjen.
  • A mi kosarunk szerint összességében legfeljebb pár százalékos eltérés van a két lánc árai között, vagyis a mi esetünkben ez pár száz forint. Az összehasonlítás egyik legfőbb eredménye pont az, hogy számottevő különbséget sosem látunk az árakban, amit pedig mégis kimutatunk, az akár a kisebb minőségi különbségekből is adódhat (amit nem veszünk figyelembe).

Mivel lényegi különbséget nem látunk a két lánc között, és az a szándékunk, hogy nem egy boltra vonatkozó, hanem általános „diszkont élelmiszer-inflációt” mérjünk, megnéztük a 2020. január végi két bevásárlás (Aldi és Lidl) átlagát, és ezt hasonlítottuk a 2021-es két bevásárlás átlagához (középértékéhez).

Az eredmény: tavaly 16 706 forintot fizettünk átlagosan a két diszkont kasszáinál, idén viszont csak 15 820-at. Ez azt jelenti, hogy

a mi nem hivatalos mérésünk szerint a két diszkontban átlagosan 5,3 százalékos árcsökkenés volt 12 hónap alatt.

Hangsúlyozzuk, hogy a hivatalos adattól való jelentős eltérésnek rengeteg módszertani oka lehet, és mindez természetesen csak a mi bevásárló listánkra, és az általunk megadott mennyiségek szerint igaz. Azok, akik más termékeket vesznek más mennyiségi súlyozással, könnyen juthatnak ettől eltérő eredményre.

Az alábbi grafikon mindenesetre azt mutatja meg, hogy az egyes termékek ára mennyit változott a két diszkont átlagában 12 hónap alatt.

Az éves defláció mellett természetesen januárban is megnéztük, hogy 2020 decemberéhez képest milyen változások történtek.

Az Aldiban végzett bevásárlásunk ezúttal 16 149 forintba került, a Lidlben pedig 15 491 forintot fizettünk volna. Az Aldinál ez 2020 decemberéhez képest 2,15 százalékos, a Lidlnél pedig 1,89 százalékos áremelkedést jelent. A két lánc közötti, kosarunk szerinti eltérés mértéke azonban lényegében nem változott, továbbra is 4 százalék körül maradt. A két lánc közötti (szubjektív alapú) eltérés alakulását az elmúlt hónapokban az alábbi grafikon mutatja be.

Adat Vállalat Aldi árcsökkenés diszkont élelmiszer infláció kiskereskedelem Lidl Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.