Nyereséges is lehetett volna a bezárásra ítélt, de a kormány szerint még megmenthető gyár

Semmit sem lehet kizárni – körülbelül így foglalható össze Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Riz Gábor parlamenti képviselő tájékoztatója az ABB-gyárbezárás bejelentése utáni helyzetről. Az ott elhangzottakról a leggyorsabban a város ellenzéki polgármestere, Janiczak Dávid számolt be, és eszerint ugyanúgy szóba jöhet olyan befektető színre lépése, aki egy az egyben átveszi a gyárat, mint több kisebb cég betelepülése, illetve – ezek hiányában – az emberek elhelyezkedésének segítése a környéken.

A meglehetősen széles merítés mutatja, hogy a kormányt is meglepte az ABB bejelentése az ózdi, 1200 embert foglalkoztató gyár bezárásáról, és nincsenek kész válaszai a helyzetre. A mostani hat programpont*1. Olyan beruházó megtalálása, aki egy az egyben átveszi a gyárat, a kormány tárgyalásokat kezdett.
2. Esetleg több vállalat Ózdon kisebb telephelyeken foglalkoztatná tovább a munkaerőt.
3. Új tulajdonosnál, cégnél háztartási okosmérő eszköz gyártásának bevezetése.
4. A munkaerő végzettségének megfelelő továbbfoglalkoztatása más gyárakban, állami támogatással az utaztatáshoz, átképzéshez.
5. A MaNDA-ban hoznak létre irodát, ahol tájékoztatják a betérőket képzésekről és segítenek akár az önéletrajz megírásában is.
6. Beszállítókra az ABB többi gyárának is szüksége van, így itt beavatkozásra egyelőre nincs szükség, de más üzleti lehetőséget is ajánlanak nekik.
Forrás: Janiczak Dávid Facebook-oldala
arra emlékeztet, mint amikor tavaly az Electrolux 800 fős leépítéséről szóló bejelentése után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hatpontos akciótervvel állt elő az érintettek elhelyezkedésének biztosítására.

Ahogy akkori elemzésünkben bemutattuk, az Electrolux esetében a döntés olyan szempontból nem volt meglepő, hogy a gyár bérköltségei az utóbbi években folyamatosan nőttek – a havi bruttó átlagbér három év alatt harmadával emelkedett –, a vállalat termelékenysége ezzel pedig nem tudott lépést tartani. Nem lehet Európában egyszerű, kis hozzáadott értékű termékeket gazdaságosan gyártani – mondta erről akkor az Indexnek Gönczi Sándor, az Electrolux Lehel Kft. ügyvezetője.

Az ózdi döntés hátteréről maga az ABB meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott. A közlemény így fogalmaz:

Alapos, minden lehetséges forgatókönyvre kiterjedő értékelést követően született meg ez a döntés, melynek legfőbb oka a vevői igények változása. Ennek következtében az ózdi gyár volumene folyamatosan csökken, és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást. A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre.

Ha elfogadjuk a cég magyarázatát, akkor is adódik az a kérdés, hogy miért az ózdi gyárat zárják be. Ha a most gyártott termékcsoport iránt valóban zsugorodik a kereslet, akkor miért nem hozzák ide más termékek előállítását. Maga az ABB ugyanis egyáltalán nincs válságban, a multi tavalyi eredményei szerény növekedést mutatnak, az ózdi gyárat is magában foglaló ágazatának megrendelései 10, forgalma 9 százalékkal nőtt (12,7 milliárd dollárra), nyeresége pedig nagyjából stagnált, üzemi profitrátája 13,3 százalék volt tavaly.

A fentiek alapján az első gyanúnk szintén a bérköltség lehet, ebben az esetben azonban valószínűleg nem erről van szó. Igaz, az elemzést nehezíti, hogy az ózdi gyár 2018-ig a GE egyik sokféle tevékenységet összefogó magyarországi vállalatának részeként működött, így a beszámolókból nem lehet kinyerni kifejezetten az üzemre vonatkozó adatot. A tavalyi számok még nincsenek meg*május végéig kell leadni őket, így csak a 2018-as adatokra támaszkodhatunk.

Ha az Electroluxszal hasonlítjuk össze az ózdi gyárat (Industrial C&S Hungary Kft. néven működik), azt láthatjuk, hogy míg az előbbinél az egy főre eső havi átlagbér 305 ezer forint körül alakult 2018-ban, Ózdon ugyanez csak 202 ezer forint volt, miközben az Electroluxnál még magasabb is volt az átlagot lejjebb húzó fizikai dolgozók aránya*85 százalék az Electroluxnál és 78 százalék az Industrial C&S-nél..

Ez a kereset elmarad a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei átlagtól is, amely 2018-ban havi bruttó 260,5 ezer forint volt. A villamos berendezések gyártásával Magyarországon foglalkozó, külföldi tulajdonú vállalkozásoktól pedig szakadéknyi távolság választja el az ózdi cég bérszintjét. A KSH statisztikája szerint ezeknek a vállalatoknak már 2017-ben (ez a legfrissebb elérhető adat) havi 449 ezer forint volt az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása*Ebben a dolgozóknak kifizetett juttatások mellett a munkaadói járulékok is benne vannak., míg az ózdi társaságnál egy évvel később is csak 275 ezer forint volt ez az összeg.

Hatalmas bérrobbanás tavaly sem lehetett Ózdon, az Index által megszólaltatott munkavállalók azt mondták, az ABB-nél egy gyerektelen munkavállaló 140-150 ezer forintot visz haza, de akiknek vannak gyerekei, azok se nagyon kapnak 200 ezernél többet.

Ha nem a bérköltség, akkor talán a rossz teljesítmény az oka az ózdi gyár halálra ítélésének? A 2018-as számokat elnézve első pillanatra valóban úgy tűnhet, hogy ez a helyzet. Ha azonban kicsit jobban megnézzük, akkor már sokkal összetettebb a dolog, az 54,3 milliárd forintos árbevétel mellé társuló 13 milliárdos veszteség leginkább annak tulajdonítható, hogy 11,2 milliárd forintot céltartalékba raktak egy termékvisszahívás miatt. A hvg.hu szerint nagy valószínűséggel ennek azokhoz a hibás lakossági kismegszakítókhoz van köze, amelyekből több százezer darabot kellett visszahívnia és kicserélnie a francia Enedis áramszolgáltatónak. A helyi sajtó szerint a hibás megszakítókat 2017 májusa és 2019 áprilisa között gyártotta mások mellett a GE és az ABB.

Az ABB-nél rákérdeztünk, hogy a termékvisszahívásnak köze van-e a gyár bezárásához, de ezt a felvetést nem kívánták kommentálni. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy a korábban az ózdi gyárat is magában foglaló GE-cég éves beszámolóiban nincs nyoma ilyen problémának. Volt ugyan példa jelentős céltartalék-képzésre, de az mindig másik üzletághoz kapcsolódott.

Egy másik feltűnő eredménycsökkentő tényező a központi szolgáltatások díjai címen elkönyvelt 5,1 milliárdos kiadás. A kiegészítő melléklet szerint ez alatt kell érteni egyebek mellett a vevőkapcsolatot, az értékesítést, a pénzügyet, a minőségellenőrzést, az információs technológiát, a beszerzést és a termékmenedzsmentet. Bár a melléklet szerint az 5,1 milliárd forint az ózdi cég által hasznosított szolgáltatások arányos része, az emberben támadhat némi kétség, hogy egy ekkora vállalatnál ezeket nem lehetne-e olcsóbban is kihozni. Különösen úgy, hogy az értékesítés háromnegyede csoporton belül történt, ahol olyan vérmes sales-tevékenységet nem kell végezni, viszont tág tere lehet a költségek tologatásának.

Ehhez és a céltartalékhoz képest szinte már csak aprópénz, de azért a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos szolgáltatás is elvitt 1,1 milliárdot, továbbá közel félmilliárd forint ment el névhasználatért fizetett díjra is. Mindezeket mérlegelve nem tűnik a valóságtól elrugaszkodott megállapításnak, hogy

a 2018-as számok alapján – kiszűrve az egyszeri céltartalékképzést – meg lehetett volna fogni úgy a költségeket, hogy az eredmény pozitív előjelű legyen.

Ez persze tavaly jelentősen megváltozhatott negatív irányba, de az ózdi vállalat sorsára valószínűleg amúgy is magának a tulajdonosváltásnak lehetett a legnagyobb hatása. Az ABB 2,6 milliárd dollárt fizetett a GE ipari megoldások üzletágát, és 2018-as éves beszámolója szerint azt a célt tűzte ki, hogy 2022-ig évente 200 millió dollárt takarít meg a párhuzamos tevékenységek megszüntetésével. Ebbe szinte biztos, hogy bele fogják számolni az ózdi gyár bezárását is. (Vagy értékesítését, ha célt ér a kormány igyekezete.)

A vállalat közleménye nem tér ki arra, hogy melyik régióbeli országokba telepíti a megmaradó gyártósorokat, több jelölt is szóba jön. Amikor az ózdi polgármester tavaly novemberben még a gyár bezárását igyekezett cáfolni, a cégre hivatkozva ezt írta a Facebookon:

A túláram és áramvédelmi kapcsolók (RCBO 2000), illetve az elektronikus áramvédelmi (életvédelmi) kapcsolók (eRCBO) gyártósorait az ABB a lengyelországi Klodzkóban lévő gyárába telepítette át annak érdekében, hogy optimalizálja az ügyfélkiszolgálást és a termelési értékláncot. A megnövekedett piaci kereslet következtében az ABB bővítette a földszivárgó áram érzékeléssel rendelkező túláram és áramvédelmi kapcsolók (ELCB) termelési kapacitását, és az ózdi gyár mellett az olaszországi Santa Palombában található gyárában is elindította ezen termékek gyártását. A piaci kereslet stabilitásának függvényében folytatódik ennek a termékcsoportnak a gyártása a magyar üzemben. Ennek megfelelően jelenleg vizsgáljuk, hogy a negyedik negyedévi üzleti tervünk milyen hatással lesz a munkaerő-állományra.

A sorok között olvasva igazából már ez sem hangzott valami biztatóan, és ahogy szerdai cikkünkben írtuk, a gyár létszáma azóta csökkent, hogy az ABB átvette. Az mindenestre látszik, hogy Lengyelország és Olaszország is szóba jöhet a termelés áthelyezésénél. Bulgáriában szintén erős az ABB jelenléte, az ottani üzemek pedig nem is a GE-vel kerültek a multihoz.

Vállalat abb gyár gyárbezárás ózd Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.