Nem teljesít a vállalkozó? Nem kapta meg a munkabérét? Nem kell bíróságra mennie!

Zsigerből rögtön a bíróságra gondolunk, ha szeretnénk megkapni az előleget a felújítással megbízott asztalostól, aki visszadobta a munkát, vagy a kiadott lakásunk után járó bérleti díjat, esetleg a havi bérünket a munkáltatónktól. Pedig létezik egy gyorsabb megoldás, a fizetési meghagyásos eljárás, amely ráadásul 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésig az egyedüli lehetőség, ha adósunk nem akar fizetni.

„Hó elején megjön a fizetésem és akkor oda tudom adni a pénzt.” Számtalanszor hangzik el ez a mondat. Olyanok részéről, akiknek hó közben nincs annyi pénzük, hogy a kötelezettségüket – legyen az például egy esedékessé vált kölcsön visszafizetése, vagy bérletidíj-hátralék rendezése, esetleg a gyermektartási díj leszurkolása – teljesítsék. Az effajta ígéretet tevők azzal számolnak, hogy munkáltatójuknak legkésőbb minden hónap 10-éig ki kell fizetniük az előző havi munkabért.

Így volt ezzel Ádám is, aki a barátjától, Ivántól kölcsönkért 200 ezer forintot szerette volna visszaadni. Ám hiába jött el 10-e, a mobilja nem rezgett, nem érkezett pénz a bankszámlájára. Gondolta, biztos egy-két napos technikai csúszásról lehet szó, de amikor 20-án sem kapta meg a bérét, ráadásul hiába kért, nem kapott semmilyen magyarázatot, akkor már aggódni kezdett. Mivel a fizetés továbbra sem érkezett, Ádám felmondott a munkahelyén, ettől azonban még egyetlen fillérrel sem lett gazdagabb. Annak érdekében, hogy megkapja az elmaradt bérét, hivatalos útra kell terelnie a dolgot. Egy jogász barátja a fizetési meghagyásos eljárást javasolta, amely egyszerű és gyors megoldás lehet.

Az egyik lehetőség kézenfekvő: pert indítani a munkáltatóval szemben az elmaradt munkabér kifizetése iránt. Ez azonban akár hosszabb ideig is eltarthat. Ráadásul van egy objektív akadály is: Magyarországon 3 millió forintig nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, s Ádám kifizetetlen havi bére nem éri el ezt a szintet, sem bruttó, sem nettó értelemben. Marad tehát az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás, amely egészen 30 millió forintig válaszható – azon belül a már említett 3 millió és 30 millió forint között a bírósági eljárás alternatívájaként, 30 millió forint felett viszont nincs más lehetőség, mindenképpen pert kell indítani, a fizetési meghagyásos eljárás már nem lehet megoldás.

A fizetési meghagyásos eljárás mellett szól, hogy gyors: azt a közjegyző, ha a kérelemben mindent rendben talál, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon – belül kibocsátja. Papíralapú kérelem előterjesztése esetén a fizetési meghagyás megindításához szükséges űrlapokat le lehet tölteni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról, elektronikus kérelembenyújtás esetén az fmh.mokk.hu oldalon indítható meg az eljárás. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondással nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben.

Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot. Mindenesetre csak olyan ügyben érdemes eljárást kezdeményezni, ha a követelésünk jogosságában biztosak vagyunk, és rendelkezünk az annak bizonyításához szükséges dokumentumokkal is. Ugyanakkor ezeket a bizonyítékokat csak az esetleges bírósági peres eljárásban kell becsatolnunk: a közjegyző előtti eljárásban nincs is lehetőség bizonyítékok csatolására.

A munkabér elmaradása mellett egy sor más esetben is hatékony megoldás lehet a fizetési meghagyásos eljárás a követelésünk maradéktalan visszaszerzésére.

Például:

  • Tartoznak nekünk, de nincs róla papír

A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására. A szerződés és az okirat hiánya legfeljebb bizonyítási hátrányként jelentkezhet akkor, ha az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak, és emiatt perre kerül sor. (Az adósunk akkor is tartozik, ha erről nincs papír, sok jogügyletnek – például a magánkölcsönnek – nem érvényességi feltétele az, hogy írásba foglalják.)

Természetesen a legegyszerűbb megelőzni a bajt, mert előfordulhat, hogy az adósunkkal történik valami, például baleset éri, a hozzátartozói pedig nem tudnak a kölcsönről. Ezért a kölcsönről készüljön valamilyen okirat: az is több a semminél, ha az, akinek kölcsönadunk, egy lapon sajátkezűleg elismeri a kölcsönösszeg átvételét, dátumozza és aláírja. Aki ennél is biztosabbra akar menni, például egy nagyobb összegű kölcsön esetén, az az adósát ráveheti arra, hogy közjegyző előtt tegyen tartozáselismerő nyilatkozatot. Ha az adós nem fizet a vállalt határidőre, az okirat alapján kérni lehet a végrehajtás elrendelését a közjegyzőtől, kikerülve ezzel a pereskedést.

  • Bérleti díj érvényesítése

Ha egy cég kiadja a raktárhelyiségének egy részét egy bérlőnek, aki azonban nem fizeti a bérleti díjat, és a felszólításra sem reagál, a fizetési meghagyásos eljárás keretében akár pereskedés nélkül juthat a pénzéhez.

  • Az adós külföldre költözött

Ha az adósunk más EU-s tagállamba költözött (kivéve Dániát), európai fizetési meghagyásos eljárást kell indítani. Az eljárás a határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, lejárt pénzkövetelésekre terjed ki. Például élhet ezzel az a kőműves, akit németországi megrendelője nem fizet ki, miután a szakember felújította a balatoni nyaralóját, vagy az a cég, akinek nem fizetik meg a leszállított áru ellenértékét.

Ezt a fajta fizetési meghagyást Dánia kivételével az egész EU-ban lehet alkalmazni. (Ha vitatják a követelést, ugyanúgy perré alakul, mint a magyar fizetési meghagyásos eljárás.)

  • Károkozás – kárösszeg érvényesítése

Ha az ipari parkban a szomszédos vállalkozás egyik munkagépe kárt okozott az egyik berendezésünkben, és a cég nem akarja kifizetni a kárt, akkor is fizetési meghagyásos eljárásnak van helye. Hiszen kár ért minket, a célunk pedig az eredeti állapot visszaállítása, vagyis a berendezés megjavítása.

  • Nem teljesít a vállalkozó, előleg visszaszerzése

Egy lakás tulajdonosa megbíz egy egyéni vállalkozót, hogy fesse ki a lakását. A vállalkozó elkér 150 ezer forint előleget, amelyet a tulajdonos át is ad neki, azonban a vállalkozó felszólítás ellenére sem végzi el a munkát, és az előleget sem fizeti vissza. Az előleghez fizetési meghagyásos eljárás útján juthat hozzá a tulajdonos.

Hozzászólások lezárva.