Nem éri meg csökkenteni a gazdagok adóját

Bár sokszor felmerül, hogy a tehetősebbek arányaiban is nagyobb részben járuljanak hozzá az adókon keresztül az állami bevételekhez, ezt még ma is sokan ellenzik. Nem kell messzire menni, Magyarországon is egykulcsos a jövedelemadó. Bizonyos esetekben – ahogy azt időről időre láthatjuk például az Egyesült Államokban – még adókedvezményeket is kapnak a vagyonosabbak, azzal az indoklással, hogy a náluk maradó többletpénz segítségével felpörgetik a gazdaságot és munkahelyeket teremtenek.

David Hope és Julian Limberg most adatokkal támasztották alá, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. Azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a gazdaságra, ha adókedvezményeket kapnak a gazdagok. Ezt a témát már korábban is kutatták mások, de az ő elemzésük sok ponton újdonságot jelent a korábbiakhoz képest.

Leggyakrabban a jövedelemadót szokták vizsgálni a kutatók, esetleg még a vagyonadót vagy az örökösödési adót. Hope-ék viszont egy olyan módszert használtak, amely együttesen vizsgálja a legtöbb adónemet, és minden esetben jelzi, ha az adott évben bármilyen olyan adócsökkentés volt, ami a gazdagoknak kedvezett. Tizennyolc fejlett országot vizsgáltak 1965 és 2015 között, fél évszázadon keresztül.

Ráadásul a hagyományos korrelációelemzésen is túlmutat a módszerünk, azt nézték meg ugyanis, hogy azonos módon működő országok között, ahol az adókedvezmény előtt azonosak voltak a trendek, létrejön-e változás, miután ezek közül az egyikben bevezetik az adókedvezményt. Ennek a hatását megnézték a munkanélküliségre, a GDP-re és az egyenlőtlenségekre is.

Az eredményeik azt mutatják, hogy

semmilyen hatással nincs a GDP-re az, hogy a gazdagok kevesebbek adóznak.

A mögöttes várakozások szerint egyrészt a magasabb bérek miatt többet kéne dolgozniuk, ami miatt több GDP-t termelnek, de ez nem következik be. Mivel a munkakínálat egy bizonyos jövedelem fölött már nem nő, sőt csökken a jövedelem növekedésével a hagyományos modellek szerint is, ezért nem meglepő, hogy a legtehetősebbeknél az említett hatás nem érvényesül.

Egy másik lehetséges módja lenne a gazdaság felpörgetésének, ha az adókedvezményből szerzett többletjövedelmet befektetnék, fejlesztésre vagy a termelés növelésére költenék a vállalkozásaiknál. A szerzők szerint az eredményeik azonban azt mutatják meg, hogy a megnövekedett jövedelmet és vagyont egyszerűen csak zsebre teszik, bár hangsúlyozzák, hogy ez csak az ő feltételezésük. Ahhoz további kutatások lennének szükségesek, hogy megértsük, pontosan miért nem élénkíti ez a többletpénz a gazdaságot.

Ugyanígy

a munkanélküliség alakulására sincsenek hatással a vizsgált adócsökkentések.

Ez persze nem meglepő, hiszen ha az adócsökkentés nincs hatással a gazdasági teljesítményre, akkor új munkahelyek sem jönnek létre. Így ez az érv sem állja meg a helyét a jómódúakat célzó adócsökkentések mellett.

Ellenben, amikor megvizsgálták, hogy ez milyen hatással van a jövedelemegyenlőtlenségekre, akkor azt találták, hogy már

az adózás előtti jövedelmek egyenlőtlenségét is növelik ezek az intézkedések.

Ráadásul ez a hatás rövid és középtávon is fennáll. (Ezt egyébként kifejezetten a nagyon gazdagokra, a felső egy százalékra nézték.) Tehát nemhogy nem segítik a gazdaság növekedését és a munkanélküliek elhelyezkedését, a gazdagok adókedvezményei tovább növelik az egyenlőtlenséget a társadalomban.

Így a szerzők szerint az eredményeik egyértelműen azt mutatják, hogy semmi értelme nincs adókedvezményeket biztosítani a jómódúaknak, hiszen az egyenlőtlenség növelésén keresztül csak ártanak ezzel a társadalomnak, minden gazdasági haszon nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalomA jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz igazság a mindent megmagyarázó elefántábra mögöttJól néz ki az elefántábra, de érdemes a helyén kezelni. Nem Kína miatt stagnál a nyugati középosztály, hanem a globális elit hagyott mindenkit maga mögött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi történt 1980-ban, hogy azóta gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények?A régiós vizsgálat arra utal, hogy az ipar Európából való kivezetése okozta annak a korszaknak a végét, amelyben még az egyenlőség felé haladt Európa.

Világ adókedvezmények egyenlőtlenség gazdagok gazdaság GDP-növekedés munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.