Négymillió magyar már átesett a Covidon

Az Európai Unió közös vakcinabeszerzési stratégiája bizonyos vélemények szerint megbukott, a visszafogottabbak szerint bukdácsol. Az biztos, hogy a tagállamok egy része tombol amiatt, hogy az Egyesült Királyság és az USA polgárait arányaiban nagyobb számban sikerül átoltani, mint az uniós lakosokat. Egy csütörtöki facebookos előadáson Mekely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Marofka Ferenc az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztviselője a koronavírus és a vakcina résztémái közül a beszerzési gondokat is érintette. Az eseményt az Európa Pont szervezte.

A bizottságban a gyógyszerkutatási, újabban pedig jórészt a koronavírus elleni vakcina ügyeivel foglalkozó Marofka Ferenc visszaemlékezett a 2020-as évre, amikor a védőeszközöket még minden tagállam egymás elől elkapkodva szerezte be.

Ekkor vált biztossá, hogy ez a vadnyugati módszer a vakcinák esetében nem fog működni

– tisztázta a helyzetet. Hozzátette, a gyártók sokkal hamarabb ki tudták fejleszteni az oltóanyagokat, mint azt az EU-vezetése gondolta volna, de ezt csak azon az áron tudták megtenni, hogy rohamtempóban, a korábbi protokollt félretéve zajlott a fejlesztés. Csak a miheztartás végett: a Merck gyógyszergyártó mintegy 1 milliárd dollárból, 5 év alatt fejlesztette ki az Ebola elleni vakcinát, míg a koronavírus elleni oltóanyagot néhány hónap leforgása alatt állították elő.

 Marofka visszaemlékezett tavaly június 12-re, amikor az EU-tagok megállapodtak a közös beszerzési stratégiában. A vakcinagyártókkal zajló egyeztetések főtárgyalója, Sandra Gallina lett, ő hozta tető alá a Dél-Amerika és az EU közti szabadkereskedelmi megállapodást, de nem volt egészségügyi tapasztalata.

A gyártókkal ezután úgy tudtak pillantok alatt megállapodni, hogy rendelkezésre állt a 2,7 milliárdos vészhelyzeti alap, melynek felhasználásához nincs szükség a tagállamok egységes felhatalmazására. Ebből utalták a gyógyszercégeknek az előlegeket.

Marofka „kaszinózásról” beszélt ennek kapcsán, hiszen nem tudhatták, melyik gyártó tudja előbb előállítani a lehető leghatékonyabb oltóanyagot.

A vállalatokkal kötött szerződések feltétele volt, hogy minél többféle technológiájú vakcina érkezzen, európai gyártás legyen, és legyen szoros együttműködés az EMA-val, az európai gyógyszerügynökséggel. Az utóbbi kritérium volt az oka, hogy a megállapodások első köréből kimaradtak a kínai és az orosz vakcinák gyártói. Összesen 2,5 milliárd vakcinára kötöttek megállapodást.

Az EU-AstraZeneca birkózómeccs

A szakember külön kitért az AstraZeneca oltóanyagára, mellyel hatalmas csatákat vívott az unió vezetése, hogy tartsa be a beszerzési megállapodásban rögzített pontokat. A 400 millió eurós előleget arra adta az EU a brit-svéd vállalatnak, hogy 100 millió dózist szállítson az első negyedévben. Ehhez képest decemberben a gyártó már csak 80 milliót ígért, januárban pedig 31 milliót – a sejtkultúra a tájékoztatás szerint nem hozott elég termést. A megállapodásban ugyan az szerepelt, hogy más üzemből is érkezhet az EU-ba AstraZeneca-oltóanyag, ám a cég arra hivatkozott, hogy Angliából a velük kötött egyezség értelmében nem tudnak több dózist hozni.

Ebből is látszik, hogy szinte háborús helyzet alakult ki a vakcinák körül bizonyos országok között

– így Marofka.

Az AstraZeneca végül 9 millió adaggal toldotta meg a 31 milliós tételt.

Marofka jelezte: az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen végül nyilvánosan elnézést kért a tagállamoktól a vakcinaszállítási problémák kezelése miatt, és elismerte, hogy túl optimistán állt a helyzethez az unió. Az EU hasonló helyzetek elkerülése végett egy ideje figyeli az uniós vakcina exportot, és életre hívta a HERA nevű hálózatot.

Az uniónak most az a célja, hogy nyárig be legyen oltva az EU felnőtt lakosságának 70 százaléka.

Merkely Béla ezen a ponton feltette a kérdést: miért nem védi az érdekeit ugyanúgy az EU, mint Nagy-Britannia.

Az unió miért enged ki vakcinákat a területéről, miközben ők ezt nem teszik meg? Fel kellene venni a kesztyűt, mint ők vagy az USA.

Marofka erre így felelt: ha az Európai Unió exportkorlátozásokat vezetne be, azon mindenki veszítene, aki részese a kereskedelmi láncolatnak. Ezért nem lehet lezárni a határokat.

Mellékgondolatként hozzáfűzte:

el kell gondolkodni, hogy helyes-e, hogy amíg mi idehaza a sportolóinkat tartjuk fontosnak beoltani, mások az első frontban harcolókat részesítik előnyben.

Az oroszok nem rohantak az uniós piacra

A kínai és orosz vakcinákra kitérve Marofka Ferenc kifejtette, a kínaiak és az oroszok is a belpiacra, és a globális piacra gyártanak oltóanyagot, de nem Európába, USA-ba. Az uniónak és az Egyesült Államoknak a legszigorúbb a gyógyszerengedélyezési eljárása, az oroszok többek között ezért sem rohantak, hogy itt engedélyezzenek. Jelenleg viszont az EMA már a Szputnyik nevű vakcina törzskönyvi dokumentációját is vizsgálja. A klinikai vizsgálatok ugyan az ő saját szabályaik szerint zajlanak, ám a gyártás minőségét egy német cég garantálja, Németországban. A magyar hatóságok is ugyanilyen szigorú szabályok szerint vizsgálták a Szputnyik gyártását.

Ki nem kaphat oltást?

Több kommentelő is rákérdezett, Merkely Béla pedig erre reagálva kiemelte, ritka az oltási szövődmény, és egészen ritka az anafilaxiás sokk. Náluk egy ilyen személy sem volt a kórházban, míg Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa egyetlen ilyen esetről adott hírt, de az a páciens sem halt bele a sokkba.

A SOTE rektora elmondta, ugyan az állapotos édesanyák számára nincs engedélyezett vakcina, ám szinte kizárt, hogy kárt okozzon a vakcina a gyermekben. Szoptatáskor már lehet adni, mert passzív védettséget okoz.

Marofka itt hozzátette, az influenza elleni vakcina kezdeti használatakor sem ajánlották eleinte a vakcina használatát az állapotos nőknél, de később, amikor a vizsgálatok náluk is igazolták a biztonságosságot, már természetesen igen.

Akik nem oltakoznak, elkapják a vírust

Merkely általánosságban hangsúlyozta, szerinte minden vakcina biztonságos, amit engedélyeznek, az oltás hoz biztos védettséget. Ha megkapjuk, legfeljebb enyhe tünetekkel átmegy rajtunk a fertőzés. Ezért minél gyorsabban, minél több embert kell beoltani.

Közölt néhány belsős adatot: a SOTE orvosai 100 százalékban beoltatták magukat, míg a szakdolgozók 92 százalékban tettek ugyanígy. Ez azért fontos, mert ahogy aláhúzta: akik nem oltatják be magukat, előbb vagy utóbb meg fogják kapni a fertőzést. Meglátása szerint azoknak, akik kaptak oltást vagy átestek a betegségen, meg kell adni a részleges szabadságot a korlátozások nélküli a mozgásra.

Pozitív vagyok: a fertőzés szezonalitása és az egyre növekvő vakcinálás miatt nyárra már sokkal jobb lesz a helyzet. Mondok egy komoly számot: 4 millió magyar már átesett a fertőzésen

– hökkentette meg a nézőket a rektor. A hivatalosan igazolt napi fertőzésszámnál ugyanis szerinte 6-7-szer többen betegszenek meg naponta.

A beszélgetőtársak a nyájimmunitást is érintették, mely az úgynevezett R-szám változásától függ. Ha emelkedik annak száma, hogy egy ember hány másikat fertőz meg (aktuálisan R=3), akkor a nyájimmunitáshoz több embert kell beoltani.

Tervezhetjük az utazást

A jövőt illetően Marofka Ferenc pozitívnak értékeli, hogy a vakcinatechnológiai fejlődést 5-10 évvel felgyorsítani, az m-RNS-technológia pedig a jövőnek dolgozik. Az Európai Bizottság arra biztatja a gyártókat, hogy próbáljanak a mutánsokra összpontosítani, és arra, hogy minél hatékonyabban lehessen fellépni velük szemben. Úgy látja, az év második felében már lehet utazást tervezni Európában.

Merkely Béla a begyűjtött tapasztalatokról szólt: 2017-ben egy influenza vírusbetegségben mintegy 5000 ember halt meg Magyarországon, míg idén nem volt influenzajárvány, mert távolságot tartottunk és maszkot viseltünk.

A halálozással kapcsolatosan végül felhívta rá a figyelmet: mindig kérdés, hogy közvetlenül maga a covid öli-e meg az embert, vagy a legyengült immunrendszer játszik nagyobb szerepet az elhunytnál. Szlovákiában például 7 napot várnak a halál beálltát követően, hogy meg tudják mondani, biztosan a covid-e a halál oka.

Borítókép: MTI Fotós: Vasvári Tamás

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.