Naponta 2600-szor érintjük meg, pedig pár évtizede még senkinek sem volt

A digitális marketingre szakosodott amerikai FlauntDigital statisztikái szerint egy mostani átlagos felnőtt évente átlagosan körülbelül 800 órát tölt a telefonja nyomkodásával, ez több mint egy hónapnyi időt jelent.

Ennél is sokkolóbb, ha eláruljuk, hogy egy-egy nap átlagosan 2617 alkalommal érintjük meg a készülékünket. Talán nem véletlen, hogy az elmúlt tíz évet „az okostelefon évtizedeként” kezdték el emlegetni a témával foglalkozó szakemberek.

Bár ma már érdekesen hangzik, ám volt idő, amikor a mobiltelefon valóban csak a hangalapú beszélgetések lebonyolítására szolgált – sőt, olyan is volt, amikor sem internet, sem vezetékes telefon nem állt rendelkezésre a lakásokban, de ennyire ne szaladjunk vissza az időben. Bő négy és fél évtizedet azért így is utaznunk kell, ha a mobilozás kezdeteire vagyunk kíváncsiak.

1973: az első mobilhívás

Az első hívásra kerek tíz évvel azelőtt került sor, hogy az első kereskedelmi célú mobilszolgáltatás egyáltalán elindult volna. A történelmi hívást Martin Cooper, az egyik nagy amerikai gyártó mérnöke kezdeményezte, aki a cég egyik riválisának első emberét hívta fel, hogy közölje vele: egy mobilkészülék segítségével beszél vele éppen.

Ez volt az első, klasszikus értelemben vett mobiltelefon, noha már 1908-ban bejegyeztek egy szabadalmi kérvényt Kentucky államban, amely egy „vezeték nélkül működő telefonkészülékre” vonatkozott, igaz az még inkább egyfajta rádió adó-vevő volt.

1979: autóból már lehet

A technológiai téren élen járó Japánban hat évvel a fenti hívást követően már bevezettek egy olyan szolgáltatást, amely lehetővé tette, hogy a szigetország üzletemberei és vezető politikusai autóikba épített készülékek segítségével telefonálhassanak.

Ha úgy vesszük, ez tekinthető az első mobilszolgátatásnak, amelyre azóta 1G-ként szokás hivatkozni. Az 1G két évvel később jelent meg Skandináviában, majd Nagy-Britanniában, végül az Egyesült Államokban.

1982: megjelenik az első „táskafon”

A Mobira Senator nevű szörnyeteg mai szemmel nézve valódi őskövület, pedig akkor a csúcstechnológiát jelentette. A készüléket a Nordic Mobile Telephony nevű hálózaton lehetett használni, mobilnak azonban legfeljebb a jó erőben lévő emberek nevezhették, lévén legalább tíz kilogrammot nyomott.

1983: mobiltelefont vegyeneeeeeek!

Tíz évvel Cooper telefonhívása után megérkezik a boltok polcaira az első valóban hordozható telefonkészülék: a jellegzetes, bézs színű „téglát” az amerikai filmek világából ismerhette meg a hazai közönség.

Ha pedig bárki azt gondolja, hogy a mai okostelefonok drágák, gondoljon vissza az első ősmobilra, amelyért nem kevesebb, mint 4000 dollárt kértek. Mai értéken számolva ez körülbelül 10 303 dollárba, vagyis több mint 3,1 millió forintba kerülne. Ezért cserébe egy olyan készüléket kaptak a tehetős üzletemberek, amelyet tíz órán keresztül kellett tölteni, ezt a törődést pedig 30 percnyi üzemidővel „hálálta meg”.

1992: Indul a GSM!

Ekkor jelent meg az első olyan mobilkészülék (Nokia 1011), amelyet már a világon bárhol lehetett használni – pontosabban bárhol, ahol ki volt építve az úgynevezett Global System for Mobile Communication (GSM) hálózat, amelyet 2G-ként is emlegetnek. Elődjeihez képest ez a készülék már szinte pillekönnyűnek számított, ugyanis nem egészen fél kilót nyomott, emellett monokróm LCD-kijelzővel és kihúzható antennával szerelték fel.

Ugyanebben az évben küldte el az első SMS-t Neil Papworth, a Sema Group mérnöke. Az 1992. december 3-án elküldött üzenetben az állt: „Boldog Karácsonyt!”. Érdekesség, hogy az SMS-t eleinte arra szánták, hogy a mobilhálózat adótornyai ebben a formában küldjenek hibaüzeneteket a központba, azonban idővel annyira rákaptak a felhasználók is, hogy már üzletileg is megérte a dolog.

1994: a világ első okostelefonja

Mai szemmel nézve megmosolyogtató az IBM 1993-ben bemutatott Simon Personal Communicator nevű eszköze, holott negyed évszázaddal ezelőtt csak elhűlve nézte mindenki a világ első okostelefonjának is tartott készüléket.

A Simon jócskán megelőzte a korát, lévén, LCD-érintőképernyője volt és több, mai nyelven applikációnak nevezett alkalmazás is került rá, a telefonkönyvtől a számológépen és naptáron át a digitális jegyzettömbig vagy épp a világóráig. Bár csupán hat hónapig árulták, ez idő alatt a „nagy kék” nem kevesebb mint ötvenezer darabot adott el belőle.

1996: az első „flip”

Két évvel később jelent meg az első olyan készülék, amelyet félbe lehetett hajtani, hogy így kevesebb helyet foglaljon a zsebükben (Motorola STARTAC). Ez volt az első olyan készülék, amelyet valódi luxuscikként reklámoztak. A mindössze 88 grammos telefont azonban elsősorban azzal próbálták népszerűsíteni, hogy egy különleges hátlap segítségével bárki az övére csatolhatja, amikor épp nem használja, szerencsére ez a funkció azonban nem terjedt el széles körben.

Ugyanebben az évben jelent meg az első „feltöltős” előfizetési csomag, amely hatalmas lökést adott a technológia terjedésének. A Vodafone Prepaid lehetővé tette, hogy előfizetési szerződés jussanak az emberek mobiltelefonhoz, ennek eredményeként pedig elképesztően felpörgött a mobilok értékesítése – akkor még csak Nagy-Britanniában. A konstrukció bevezetésekor még csak a brit háztartások 16 százalékában volt mobil, tíz év alatt azonban ez egészen 80 százalékra emelkedett, jelentős részben ennek köszönhetően.

1997: színes a világ

Az ezredforduló előtt három évvel újabb pozitív sokkot élt át a világ, amikor megjelent az első színes kijelzővel ellátott mobiltelefon (Siemens S10). A készülék kijelzője hat sorban tudott információkat megjeleníteni, fehér, piros, kék és zöld színekben, emellett pedig már hangrögzítővel is felszerelték.

1999: van új a WAP alatt

A Mátrix című filmet ebben az évben mutatták be, így nem csoda, hogy óriási sikere lett annak a telefonnak (Nokia 7110) amelyhez hasonlót Keanu Reeves is használt a vásznon. A dizájnnál azonban sokkal fontosabb, hogy ez volt az első olyan készülék, amelyen már internetezni is lehetett, beépített WAP-böngészője segítségével – igaz, ezzel csak WAP-ra optimalizált weboldalakat lehetett felkeresni. Ugyanez a készülék adta meg először a lehetőséget a felhasználóknak, hogy saját csengőhangokat töltsenek le, ami hatalmas üzletnek bizonyult a kétezres évek elején.

2000: volt képük hozzá

Mai szemmel megint csak megmosolyogtató, de ebben az évben jelent meg az első olyan mobilkészülék, amelynek már beépített kamerája is volt. a Sharp J-SH04-et ugyan csak Japánban lehetett kapni, ott viszont hatalmas népszerűségnek örvendett, a kőkemény 0,11 megapixeles felbontású kamerának köszönhetően.

2003: Még több G!

Ebben az évben kezdett világszerte szabvánnyá válni az úgynevezett 3G, amely gyorsabb adatforgalmat tett lehetővé: legalább másodpercenként legalább 0,2 megabyte-os tempónál lehetett egy hálózatra 3G-ként hivatkozni. A brit Three volt az első olyan szolgáltató, amelyik 3G-szerződéseket is kínált ügyfeleinek.

2007: ez már majdnem okostelefon

Ez év májusában gigászi reklámkampány söpört végig a világon, ugyanis ekkor jelent meg az a készülék, amely csak egy hajszálnyival maradt le az okostelefon-őrületről (Nokia N95). A mai szemmel rendkívül vaskos készülékben 160 megabyte belső memória került, amelyet egészen szédítő, 8 gigabyte-ig lehetett bővíteni külső memóriakártya segítségével. Ennél azonban fontosabb volt a telefon hátlapjába épített 5 megapixeles kamera, a teljes irodai szoftvercsomag, na meg a wifi-, és a Bluetooth-csatlakozás, hogy a hangvezérlésről és a videohívásról ne is beszéljünk.

A nagy öröm azonban csak néhány hétig tarthatott, 2007 júniusában ugyanis megjelent a piacon az addig számítógépgyártóként ismert Apple. Steve Jobs jellegzetes fekete garbójában kiállt a színpadra és bemutatta a világnak az első valódi okostelefont, amelynél a fizikai billentyűzetet egy addig sosem látott érintőképernyő váltotta fel. A többi pedig, ahogy mondani szokták, már történelem.

2008: színre lép a konkurencia

Az Apple egy évvel előzte a versenytásakat, az első Android operációs rendszerrel ellátott készülék, a G1 ugyanis csak ekkor jelent meg. Azért Steve Jobs vállalata sem tétlenkedett és ebben az évben indult az App store,a melyből akkor 552 alkalmazást lehetett letölteni.

2009: a negyedik G is megérkezik

A svéd és norvég vegyesvállalat, a TeliaSonera az első a világon, amely 4G-szolgáltatást indít ügyfelei részére. Ez további gyorsulást jelent az adatforgalomban: egészen pontosan a 3G maximális sebességének ötszörösét.

Ugyanebben az évben a Samsung piacra dobta a világ első Super AMOLED-kijelzőjével szerelt okostelefonját, a Samsung Galaxy S-t, amely új dimenziókat nyitott a grafikai megjelenítés terén.

2011: a Samsung lenyomja a világot

A dél-koreai gyártó ebben az évben válik először a világ legnagyobb okostelefon-forgalmazójává, a Galaxy SII-nek köszönhetően, amelybe egy döbbenetes felbontású, 8 megapixeles kamera került.

2014: sokmilliárdos biznisszé válik az üzengetés

Az SMS trónját különféle online üzenetküldők kezdték el fenyegetni. Ennek ékes példája volt, amikor ebben az évben a Facebook elképesztő 19 milliárd (!) dollárért vásárolta meg a WhatsApp nevű üzenetküldőt fejlesztő céget.

2015: A Samsung letaszíthatatlan a trónról

A Samsung Galaxy S5 piacra dobásával a dél-koreai cég megszilárdította dominanciáját a világ okostelefon-piacán. Beszédes adat, hogy az Apple-lel együtt a két cég a teljes globális piac 38 százalékát ellenőrizte.

2017: Boldog 25. szülinapot SMS!

Bár 2014-ben sokan úgy gondolták, hogy a technológiának leáldozott, negyed évszázaddal az első üzenet elküldését követően továbbra is elképesztő méreteket ölt az SMS-ezés: naponta nem kevesebb mint 22 milliárd (!) ilyen üzenetet küldünk világszerte.

2019: Kapcsolj az ötödik sebességbe!

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elindulnak az első, kereskedelmi célú 5G-szolgáltatások, amelyek már tízszer gyorsabb adatforgalmazást ígérnek az előd 4G-hez képest.

Ugyanebben az évben ünnepli tízedik születésnapját a Samsung rendkívül sikeres Galaxy termékcsaládja is – lásd keretes írásunkat.

A világ legnagyobb okostelefon-gyártójaként a Samsung kerek egy évtizede dobta piacra egyik legsikeresebb modellcsaládjának első tagját, a Samsung Galaxy S-t. A készülék annyira népszerű lett, hogy a cég könnyedén utasította maga mögé a konkurenseket és a mai napig élen jár az innovációban.

Lássuk, milyen mérföldkövek fűződnek a Samsung Galaxy modellekhez.

Ahogy cikkünkben is írtuk, 2009-ben jelent meg az első Samsung Galaxy S, amely a korábbi okostelefonoktól eltérően már Super AMOLED-kijelzővel volt felszerelve. Két évvel később, a Samsung Galaxy SII-ben debütált az első kétmagos processzor – összehasonlításként, ma már nem ritkaság a négy-, sőt nyolcmagos CPU sem.

A következő generáció hozta az első HD-felbontású kijelzőt a márka életében, a Galaxy S4-gyel pedig véget ért a római számok korszaka, cserébe megjött az LTE-A, vagyis a 4G adatátviteli szabvány támogatása, amellyel már a ma is megszokott sebességgel lehetett mobilnetezni.

A Samsung Galaxy S5 újabb fontos mérföldkövet hozott: a ma már „szériafelszereltségnek” számító por-, és cseppálló borítás sok telefon „életét” mentette meg. A Galaxy S5-be emellett beépített pulzusmérő is került, amellyel a Samsung a hordható elektronikai eszközök világában is letűzte zászlaját.

A Galaxy S6 edge régóta várt újítást hozott, a kétoldalt ívelt kijelzővel, amely különleges megjelenítési módokat tett lehetővé, emellett a stílusra érzékeny felhasználók kezébe egy minden szempontból prémium megjelenésű okostelefont adott.

A Galaxy S7 az első dual pixel kamerával kápráztatta el a fotózás rajongóit, míg a Galaxy S8-cal megjelent az első, úgynevezett Infinity Display, amely a készülék csak nem teljes felületét lefedte, ezzel egyébként trendet indítva el az okostelefonok világában. Ugyanennél a modellnél jelent meg a kiváló hangminőséget biztosító AKG-fülhallgató a két cég partnerségének köszönhetően.

Az idén bemutatott Samsung Galaxy S10e, S10, illetve a Galaxy S10+ ismét a fotósok számára hozott komoly ínyencséget: a Duál Pixel szenzor és Duál Rekesz formájában

Ilyen innovációk láttán nem csoda, hogy a Samsung a mai napig piacvezető az okostelefonok terén, nem csak világszerte, de hazánkban is – a becslés szerint ugyanis hazánkban minden 10-11 okostelefon felhasználó közül legalább 1 Galaxy S-szériás készüléket használ.

Hozzászólások lezárva.