Nagy Márton: Tíz év múlva nem fogunk ráismerni erre az országra

A szálláshely, a vendéglátás, a szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó szektorok munkaadói nagy áldozatot hoztak a koronavírus járvány miatt hozott korlátozások betartásával, ezért segíteni kell őket az újraindulásban – mondta Nagy Márton a 10 millió forintos új hiteleszköz bevezetése kapcsán. A korábbi gazdaságvédelmi programokhoz (bértámogatás,  stb.) egy egyéni vállalkozó nem tud hozzáférni, ezért volt szükség a 10 millió forintos kamatmentes hitel bevezetésére. A mikrohitel-program keretösszege 100 milliárd forint, így ez akár 10-15 000 vállalkozásnak is nyújthat érdemi segítséget. 

Az általános hitelmoratóriumról Nagy elmondta, hogy az idő múlásával egyre több lesz a potyautas a programban, akik már nincsenek bajban, tehát tudnának fizetni. Emiatt a júniusban lejáró hitelmoratórium további folytatásának mérlegelése “rendkívül óvatos megközelítést igényel”.

Nagy Márton megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten elhangzott szavait, miszerint az idei év a gazdaságpolitika számára 3 nagy szakaszból fog állni:

  1. Januártól április elejéig a legfontosabb lépésként elkezdődik az otthonteremtési program.
  2. Áprilistól július elejéig a felsőoktatás megújítására, a modellváltására fókusz kerül a fókusz.
  3. Júliustól indul a nagy fejlesztések időszaka, elsődlegesen a fenntartható zöld közlekedés, energetika, körforgásos gazdaság, digitalizáció és agrár- és vidékfejlesztés területein.

Jelenleg a második és harmadik szakaszra való felkészülés munkái zajlanak. 

A gyors növekedés kulcsa a beruházási ráta magyar szinten tartása. Nagy Márton elmondása szerint a 25 százalékos GDP-arányos beruházási ráta hosszútávon történő, egészséges fenntartásához az állami beruházásokat az uniós szint dupláján, GDP-arányosan 6 százalékon kell tartani, ami az idei évben 3 000 milliárd forintot jelent. Az összes beruházás a 2021-es GDP-növekedés 60 százalékát adhatja.

A beruházás forrásairól szólva Nagy rámutatott, hogy az elkövetkező 7 évben a rendelkezésre álló állami gazdaságfejlesztési források megközelítik az 50 000 milliárd forintot, ami több mint az éves GDP. 6000 milliárd forint jön a NextGen uniós programból, 9000 milliárd a következő hétéves uniós költségvetési ciklusból. (Így mintegy 40%-kal több uniós forrásunk lesz, mint az előző ciklusban volt.) Ezek mellett a központi költségvetés 9000 milliárd forintot költ majd beruházásra, az MNB különböző programjai 15 000 milliárd forintot jelentenek. Az állami pénzintézetek (MFB, EXIM) programjai 7000 milliárd forint forrást nyújtanak, egyéb nemzetközi intézményektől pedig 3000 milliárd forint érkezik.

Míg az uniós és belső források aránya az elmúlt 7 évben 40-60% volt, addig a következő években egyharmad-kétharmad lehet. A hatékony forrásköltéshez fontos az ellenőrzés, visszamérés. “Tudnunk kell a projektek státuszát, ha csúszás van, ismernünk kell annak okát és haladéktalanul be kell avatkoznunk” – mondta Nagy.

A következő tíz év legfontosabb kérdése, hogy Magyarország képes-e a közepes fejlettségű országok közül, a fejlettek közé lépni és az Unió öt legfejlettebb országa közé kerülni.

A növekedési csapdahelyzetet úgy tudjuk elkerülni, ha a gazdaságot technológia és tudás intenzívvé tesszük, így a növekedés motorjává a versenyképesség és termelékenység növelése válik. Magyarországon az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson az EU átlagának 73 százaléka, a következő 10 évben el kell érnünk a 100 százalékot. Egy átlagos család jövedelme pedig jó lenne, ha meghaladná az EU átlagát 2030-ra.

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.