Munkaidő, bér, felmondás – pandémiás vészforgatókönyv munkáltatók számára

A koronavírus fertőzés terjedésének beláthatatlan gazdasági kihatásai lehetnek. Valamennyi vállalkozás bevétele csökkeni fog, hiszen a piacai beszűkülnek, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munkajogi eszközzel rendelkeznek a keletkező feszültség részleges enyhítésére. A helyzet megítélésénél figyelembe a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet előírásait is figyelembe vesszük.

A munkarend és a munkaidő-beosztás meghatározása a munkáltató joga

A járványügyi helyzetben a munkáltatók arra kényszerülhetnek, hogy az addig általános munkarendben, azaz hétfőtől péntekig, egyenletes munkaidőterheléssel foglalkoztatott munkavállalókat munkaidő-keretben, távmunkavégzés keretében vagy eltérő munkaidőbeosztással (például: műszakokban) foglalkoztassa. Tekintettel arra, hogy a munkaidő beosztása a munkáltató privilégiuma, így ehhez a munkavállaló hozzájárulására nincsen szüksége. A méltányos mérlegelés alapelve alapján ugyanakkor a munkavállaló személyi, családi körülményeit (gyermekek, idős szülő stb.) figyelembe kell vennie. S habár a távmunkavégzéshez a felek megállapodására van szükség, a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (2) b) pontja alapján egyoldalúan elrendelheti.

Amikor már munkabér-fizetési kötelezettség sincsen

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. §-a alapján köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató alapkötelezettségei ebből fakadóan a foglalkoztatás (munka biztosítása) és a bérfizetés, utóbbi a munkaszerződés nélkülözhetetlen elemének is minősül. A foglalkoztatási kötelezettségét a munkáltató azonban nem feltétlenül fogja tudni teljesíteni, hiszen nem minden munkáltató (illetve munkakör) tud a megváltozott járványügyi helyzethez alkalmazkodni. Erre a helyzetre a törvény azonban konkrét szabályokat tartalmaz. A hatályos szabályozás szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) alapbér illeti meg. Nem illeti meg ugyanakkor alapbér, ha a foglalkoztatási kötelezettségét a munkáltató elháríthatatlan külső ok alapján nem tudja teljesíteni. A jelen járványügyi helyzet ugyanakkor nem feltétlenül minősül elháríthatatlan külső oknak. Olyan munkáltatók esetében, melyek működését kormányrendelet korlátozza, az elháríthatatlan külső ok egyszerűbben megállapítható. Egyéb esetekben ugyanakkor vitatott, hogy a kivételi kör fennáll-e.

A járványügyi helyzettel összefüggő korábbi cikkeinket ITT olvashatja el.

Javasolt tehát a munkavállalóval megállapodni. A megállapodás tárgya lehet otthoni munkavégzés, részmunkaidős foglalkoztatás, munkabércsökkentés vagy átmeneti idejű fizetés nélküli szabadság. Ne feledkezzünk meg ugyanakkor arról, hogy fizetés nélküli szabadság esetében a munkavállaló biztosítási jogviszonya azonnal megszűnik, munkanélküli ellátásra pedig nem válik jogosulttá.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy az Mt., illetve az új rendelkezések szerint mikor, hogyan szüntethető meg a munkaviszony, mikor jár végkielégítés, és mikor nem!

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.