Munkaerő átengedése kapcsolt felek között

Átengedheti-e a munkavállalóit kapcsolt vállalkozásának egy belföldi cég munkaerő-kölcsönzésen kívüli konstrukcióban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: “Van két egymással kapcsolt viszonyban lévő belföldi vállalkozás. Az egyik tartósan átengedné – ellenérték fejében – a munkavállalóit a másik cég részére. Vagyis a munkavállalók kizárólag a másik cég telephelyén végeznék a tevékenységüket tartósan, gyakorlatilag egész évben. Úgy tudom, a munkaerő-kölcsönzésnek szigorú feltételei vannak, így ez nem jöhetne szóba. Kérdés, hogy van-e jogi lehetőség az ilyen foglalkoztatási konstrukcióra munkaerő-kölcsönzésen kívül is? A munkavállalókat már korábban is alkalmazta a most őket átengedő cég, tehát nem kölcsönzési célból vették fel őket korábban. Több munkáltató által kötött munkaszerződés ez esetben szóba jöhet-e, ha valójában csak az egyik cégnél – ahová kiküldik őket – végeznek ténylegesen munkát, és ezért ellenértéket kérne a másik »kiküldő« cég?”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Helyesen utalt a szigorú szabályozásra. Az Mt. 217. § (1) bekezdése szerint semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos,

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A leírt megoldási forma azonban tipikusan munkaerő-kölcsönzésnek minősül. A hatályos törvény valóban lehetőséget ad arra, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben megállapodjon egy munkavállalóval abban, hogy a munkaköri feladatait a munkáltatók között megosztva látja el. Ez a modell tipikusan azoknál a kis cégeknél fordulhat elő, ahol a munkáltatók tulajdonosa és tevékenységi köre azonos. Tipikusan erre példa, amikor több cégnek van közös bérszámfejtője, informatikusa. A munkaszerződésben azonban kötelező megállapodni abban, hogy a munkabért melyik munkáltató fizeti meg (ugyanis a tb szempontjából a kijelölt munkaadó minősül foglalkoztatónak).  

A jogviták elkerülése érdekében érdemes rögzíteni a munkaszerződésben, hogy a munkavállaló az egyes munkaadók felé milyen módon teljesíti a kötelezettségeit (például hétfőn és kedden az egyik munkavállalónak, szerdán a másiknak végez könyvelést stb., vagy egyidejűleg), továbbá, hogy hol lesz a munkavégzés helye. A röviden ismertetett szabályozásból egyértelműen látható, hogy mindkét munkáltatónál kell munkát végezni.

Más munkáltatónál történő munkavégzésre kirendelés alapján is sor kerülhet, azonban ez csak ideiglenes lehet (max. évi 44 munkanap) és ellenérték nélküli. Aki munkavállalót ellenérték fejében átenged egy másik munkáltatónak, az munkaerő-kölcsönzést folytat, ezért köteles az ezzel kapcsolatos jogszabályi feltételeket teljesíteni.

A fentiek alapján nem látok megoldást a tervezett foglalkoztatásra. Erre tekintettel a munkavállalók hozzájárulása esetén a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése és új munkaviszony létesítése marad, ami azonban egy év múlva ismételten újabb kihívás elé állítaná a feleket.

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.