Minden szem a Fehér Házra szegeződik

Óvatos optimizmussal várják a gazdasági szereplők a részleteket az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás első szakaszáról, amelyet a tervek szerint ma írnak alá Washingtonban.

Az amerikai kormányzat egy gesztussal váltott ki pozitív hangulatot a kereskedelmi megállapodás már tervezett előírása előtt: a washingtoni pénzügyminisztérium megszüntette Kína árfolyam-manipulátori besorolását. A hírre a jüan középárfolyama tegnap öt hónapos csúcsra emelkedett, bár a döntés a Reuters szerint várható volt. A szakértőket inkább az lepte meg, hogy Steven Mnuchin pénzügyminiszter tavaly augusztusban, a kereskedelmi feszültség csúcspontján felvette Kínát a feketelistára. A brit hírügynökség emlékeztetett, hogy Washington 1994 óta nem vádolta meg Pekinget a deviza manipulálásával, és Kína tavaly is csupán egyetlen feltételnek nem felelt meg a háromból. Magas volt ugyan a kétoldalú külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben, a GDP-hez viszonyított folyó fizetésimérleg-többlete viszont nem volt sok, és a jegybank évek óta nem avatkozott be a devizapiacba.

Kína menedzseli, de nem manipulálja a devizáját

– hangsúlyozta Mark Sobel, az amerikai pénzügyminisztérium egykori magas rangú tisztségviselője, aki jelenleg a londoni székhelyű Official Monetary and Financial Institutions Forum független gazdaságpolitikai kutatóintézet tanácsadója.

Még mindig nem lehet pontosan tudni, mit tartalmaz majd a megállapodás első szakasza, de több forrás is megerősítette a South China Morning Postnak, hogy Kína a következő két évre 200 milliárd dollár értékű amerikai árucikk megvásárlását vállalta. A lap forrásai szerint ebből mintegy 75 milliárd dollárt tesznek majd ki feldolgozóipari termékek (a Reuters 80 milliárd dollárról tud), 50 milliárdot az energetika, 40 milliárdot az agrárimport és 35-40 milliárdot a szolgáltatások. (Más kiszivárgott információk szerint az agrárimport a 2017-es 24 milliárdhoz képest 32 milliárd dollárral nő a következő két évben.) Az amerikai kőolaj és olajszármazékok behozatala jelentősen csökkent a kereskedelmi feszültség kirobbanása óta – emlékeztetett ezzel kapcsolatban Steve Cochrane, a Moody’s Analytics ázsiai csendes-óceáni térséggel foglalkozó vezető közgazdásza. Az amerikai energiahivatal oldalán található legfrissebb adatok szerint 2019 júliusa és októbere között Kína átlagosan havi 7,2 millió hordó amerikai olajat vásárolt, ami a fele a 2017 azonos időszakában mért importnak, ezen a területen tehát van lehetőség előrelépésre.

Minden szem a Fehér Házra szegeződik

Fotó: Jim WATSON / AFP

A vállalt agrárimport értéke azonban egyes kínai kereskedők szerint sokkoló, de Rosa Wang, a sanghaji JCI China adatszolgáltató elemzője szerint Kína tudja majd teljesíteni. Szerinte elsősorban a szójaimport nőhet jelentősen, de várhatóan emelkedni fog az amerikai csonthéjasok és gyümölcsök, a sertés- és csirkehús, a kukorica, a cirok és az etanol importja is. Más elemzők azonban szkeptikusabbak, úgy vélik, hogy Kína nem tud ilyen mennyiségű pótlólagos amerikai importot felvenni anélkül, hogy veszélyeztetné más beszállítókkal meglévő kapcsolatait, sértené a hazai termelők érdekeit, és jelentősen módosítaná a meglévő importszabványokat és kvótákat. „Kína vagy jelentősen növeli az importot, és csökkenti a jelenleg a GDP 1,5 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-többletet, vagy eltávolodik a jelenlegi partnereitől, akik az Egyesült Államok versenytársai.

A második forgatókönyv a valószínűbb

– véli Alicia García-Herrero, a hongkongi Natixis régióért felelős vezető elemzője.

A Kínába irányuló amerikai agrárimport ilyen jelentős összegű növelése ugyanakkor torzítja a piaci árakat, figyelmeztetett Iris Pang, az ING közgazdásza, név nélkül nyilatkozó kínai gabonakereskedők szerint pedig kész katasztrófa lesz számukra, ha a még vámok nélkül is drágább amerikai termékeket lesznek kénytelenek megvenni.

Az viszont egyértelmű, hogy a pótlólagos 200 milliárd dolláros import jelentősen csökkenti az Egyesült Államokkal szemben meglévő kínai külkereskedelmi többletet, ami 2018-ban 419, tavaly 352 milliárd dollárt tett ki.

Információk szerint a megállapodás szigorítja a szellemi tulajdon védelmét, enyhíti a technológiai transzfer kényszerét, és könnyebb hozzáférést biztosít a kínai pénzügyi piacokhoz az amerikai bankok, biztosítók és alapkezelők számára. Azt is lehetővé teszi, hogy ha Kína nem tartja be a vállalásait, az Egyesült Államok bármikor egyoldalúan újra életbe léptetheti azokat a vámokat, amelyeket az egyezség értelmében most visszavon. A következő szakaszokra marad azonban az igazán kényes kérdések rendezése, így például az állami szubvenciók és a belső piac védelmének ügye. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor folytatódnak a tárgyalások, de kormányközeli források szerint Peking nem fog sietni, megvárja, milyen hangnemet üt meg Donald Trump az elnökválasztási kampányban. Pekinget már csak azért sem sürgeti az idő, mert a gazdaság lassulása megállni látszik, a Világbank a múlt héten nem módosított októberi előrejelzésén, és a tavalyi 6,1 százalék után változatlanul 5,9 százalékos GDP-növekedést jelez 2020-ra.

Ismét nő a kivitel
A külső és a belső kereslet erősödésének köszönhetően jóval a várakozások fölött teljesített decemberben a kínai export és import a vámszolgálat kedden közzétett adatai szerint. A kivitel az elmúlt öt hónapban először bővült, éves összehasonlításban 7,6 százalékkal nőtt, messze meghaladva a 3,2 százalékos elemzői várakozásokat a novemberi 1,3 százalékos visszaesés után. A behozatal 16,3 százalékkal emelkedett a 9,6 százalékos előrejelzésekkel és a novemberi 0,5 százalékos növekedéssel szemben, a Reuters szerint ez részben a magasabb árakkal magyarázható. Ez így is 14 havi csúcs, utoljára 2018 októberében mértek két számjegyű bővülést. A külkereskedelmi mérleg 46,79 milliárd dolláros többlettel zárt, elemzők 48 milliárd dollárra számítottak az egy hónappal korábbi 37,93 milliárd dollár után. Az Egyesült Államokkal szemben 23,18 milliárd dollár volt a kínai többlet decemberben, novemberben pedig 24,6 milliárd dollár. 2019 egészét tekintve a kínai export 12,5 százalékkal esett vissza, szemben a 2018-ban mért 11,3 százalékos bővüléssel. Az import 20,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, 2018-ban még 0,7 százalékos volt a növekedés. | VG

Hozzászólások lezárva.