Minden prostituált emberkereskedelem áldozata

Sebestyén Árpád kríziskezelő szakpszichológus, a Traumaközpont munkatársa, az ELTE és a Pázmány egyetem óraadó tanára, Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói című ismeretterjesztő kötet szerzője mesélt az Indexnek arról, hogy az elhanyagoló, bántalmazó családi háttér és a mélyszegénység hogyan tesz valakit potenciális áldozattá. Továbbá a szakember szerint van segítség, kellő tudatossággal igenis ki lehet törni az áldozati létből.

  • Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 2019-ben világszerte 20 és 40 millió fő közé becsülte a valamilyen típusú rabszolgaságban élők számát.
  • A Global Slavery Index a 2016-ban 167 országban végzett felmérése alapján még ennél is magasabb arányokat mért, eszerint akkor a földön körülbelül 40,3 millió ember élt rabszolgasorban.
  • Az ILO adatai arra is rámutatnak, hogy a kizsákmányolt emberek 71%-a nő és lány, 29%-a férfi és fiú.
  • Szintén az ILO mutatta ki 2014-ben, hogy az emberkereskedelem évente világszerte 150 milliárd dolláros hasznot hajt a bűnözőknek, ezen belül is 100 milliárd dollár a szexuális kizsákmányolásból származik.
  • Ehhez képest a becslések arra utalnak, hogy átlagosan világszinten minden 10 ezer esetből mindössze négy kerül napvilágra.
  • A Nemzetközi Migrációs Szervezet budapesti irodája és a ORFK jelentése 5 ezer és 20 ezer fő közé becsüli a szexuális célú hazai emberkereskedelem áldozatainak számát.
  • Az Európai Bizottság 2020-as elemzése a top ötbe sorolja európai szinten Magyarországot az emberkereskedelem áldozatainak számát tekintve.

Mi a rendkívül magas látencia oka?

Sebestyén Árpád: Többek között traumatizált áldozatokkal foglalkozó szakpszichológusként ennek leginkább a lélektani okait ismerem. Közülük talán az áldozatokban jelentkező szégyenérzet az egyik legjelentősebb tényező, amiért nem merik megosztani a hatóságokkal, a külvilággal, hogy mi történt velük. Magukat hibáztatják, amiért hagyták, hogy megtévesztéssel, átveréssel bevonják őket a rabszolgaságba, a kényszermunkába. Egy másik ok, hogy mivel az áldozatok többsége jellemzően olyan környezetből érkezik, ahol szinte hozzászokott, hogy bántják, semmibe veszik őket, így azt gondolják, hogy ez voltaképpen nem is akkora probléma, a kizsákmányolás természetes számukra. Továbbá joggal félnek a társadalom megbélyegzésétől és a sok esetben jellemző áldozathibáztatástól is.

Odajön a leendő stricijük, kitartójuk vasalt ingben, nyugati luxusautóval, udvarol nekik, majd meg is történt a behálózás. Az emberkereskedők pontosan tudják, hogy kiből lehet potenciális áldozat?

A bántalmazó, alkoholista vagy más módon függő és kötelességüket elhanyagoló szülők nemegyszer akár éhező gyermekei, akikből 14-16-18 évesen prostituált lesz, életkorukból, továbbá szeretethiányukból fakadóan egyrészt tapasztalatlanok, másrészt naivak a kapcsolatok terén. Ilyen csomaggal indulva az életben, miután a felnőttek nem figyeltek rájuk, elhanyagolták, nem szerették őket, nem csoda, hogy kellő önismeret, önértékelés és önbizalom híján nehezebben látnak át bizonyos helyzeteket. Például azt, amikor a behálózás, a mézeshetek szakasza után azt hallják, ha szeretsz, ezt és ezt megteszed nekem, vagyis kezdődik az érzelmi zsarolás. Ez például rendkívül tipikus megtévesztési séma az áldozatok elmondása alapján.

Mi számít egész pontosan emberkereskedelemnek?

A kizsákmányolás, az emberkereskedelem az, amikor valakit az tesz áldozattá, hogy megtévesztéssel kizsákmányolják, nem megfelelő ellenszolgáltatásért kényszerítik testének-lelkének használatára, ezzel megalázva őt emberi méltóságában.

Valakinek a beszervezése, a toborzása történhet szóbeli vagy fizikai erőszakkal, megtévesztéssel, érzelmi zsarolással, valamilyen szintű kényszerítéssel, eladósodottságból való megtévesztéssel, nemegyszer a jobb élet reményében.

Az emberkereskedelem fajtái: a szexuális célú kizsákmányolás (ez maga a prostitúcióra kényszerítés), a munkacélú kizsákmányolás, a bűncselekményre kényszerítés (például, hogy lopjon egy élelmiszer-áruházból), a kényszerkoldultatás, a csicskáztatás (amikor hajléktalant, kiszolgáltatott személyt emberi méltóságában megalázva dolgoztatnak ingyen), a szervkereskedelem, valamint a kényszerházasság.

Minden prostituált emberkereskedelem áldozata? Vagy van, lehetséges olyan, aki szabad akaratából ezt a mesterséget választja, és önállóan építi fel a maga praxisát?

Tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy igen, minden prostituált emberkereskedelem áldozata. Szinte alig létezik olyan eset, amikor valaki saját maga építi fel a saját szexuális szolgáltatásainak a körét, mondván, hogy neki joga van áruba bocsátani a saját testét, és nincs se futtató, se más, aki kizsákmányolja. Például azzal, hogy elveszi a keresete egészét vagy legalábbis jelentős részét.

Ehhez képest viszonylag sűrűn találkozom a lakossági elképzeléssel, mikor jellemzően férfiak mondják, hogy akihez én járok, neki pont nincs stricije, ő önként, élvezetből döntötte el, hogy prostituáltnak áll. De kit adnak el, ha mindenki kivétel?

Egy középosztálybeli pozícióból, viszonylag rendezett családi és anyagi háttérrel sokszor szinte teljesen elképzelhetetlen, felfoghatatlan, hogy mit kell átélniük az áldozatoknak, akik akár a puszta létükért küzdöttek már az előtt is, hogy prostituáltak lettek. Hiányoznak a saját élmények, amelyek az empátia alapján adnák, fokoznák az együttérzést. Amikor azt gondoljuk, hogy egyébként jó sok pénzt keres, hiszen ez a munkája, biztos élvezi, vagyis racionalizáljuk az áldozatok bevonódottságának oldalát, azzal levesszük a saját vállunkról a felelősséget.

Az emberkereskedelem leleplezése ezért is borzasztóan nehéz, mert rendkívül alattomos jelenségről van szó, amely, akárcsak a családon belüli erőszak, a négy fal között történik, nehezen érhető tetten manipulációs technikák segítségével. Valóban erről van szó?

Az emberkereskedelem továbbra is a világ egyik legjövedelmezőbb iparága, bűnözői tevékenysége, ezért sem lehet nagyobb sikereket elérni a felszámolásában. Komoly rétegek érdeke, hogy a kizsákmányolásra ne derüljön fény, mert elképesztően jól megélnek belőle. Az áldozatok pedig gyakran azt élik meg, hogy hiába gyötrik a testüket, a lelküket, ez még mindig jobb, mint az a perspektíva, egész pontosan a jövőkép hiánya, amit látnak maguk előtt. Ha nagyon nehéz is volt, legalább már megszoktam, hogy oda kell adnom a testemet vadidegen, undorító embereknek, akik bántalmazhatnak is. Itt már kialakult a kapcsolatrendszerem, tudok valahogyan boldogulni. A reakció mélyen emberi.

Nyilván ezért sem kérnek segítséget az áldozatok, holott lenne kitől?

Van lehetőség a menekülésre, itthon is több állami és civil szervezet segít, többek között menekít ki védett házakba, anyaotthonokba, családok átmeneti otthonába. E téren talán a nap 24 órájában ingyenesen és anonim módon is hívható Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) nyújtja a legszéleskörűbb segítséget. Én a magam részéről arra biztatom a pedagógusokat és mindazokat, akik fiatalokkal foglalkoznak, ha bármi gyanúsat, érzelmi, viselkedésbeli, kognitív jeleket tapasztalnak, mindenképpen jelezzék az OKIT-nál vagy a rendőrségnél.

Kivételesen megmenekült az áldozat. Mi lehet a következő lépés a felépülés felé?

Ahhoz, hogy valaki kikerüljön az áldozati létből, mindenekelőtt segítséget érdemes kérnie. Társas támogatás nélkül rendkívül nehéz, szinte lehetetlen az áldozatiságból kilépni. Utána a szakemberek, a pszichológusok, szociális munkások, orvosok, védőnők, pedagógusok, mind azon dolgozunk, hogy segítsünk neki az önbizalma visszaszerzésében, meghúzni az énhatárait, hogy a jövőben tudjon nemet mondani, képes legyen az akaratát, az érdekeit érvényesíteni.

A személy önértékelésének stabilizálása után fontos, hogy a számára megfelelő életkörülmények közé kerüljön, munkát találjon, amiből eltartja magát. Az önállósodás létkérdés, amiben szintén segítenünk kell neki, mert ez egyáltalán nem volt jellemző az eddigi életére, akárcsak az, hogy megtapasztalja a mélyszegénységen és az ártáson túli létet.

Segítő szervezetek

A Traumaközpont, amelynek kötelékében Sebestyén Árpád munkája született, olyan nonprofit közhasznú szervezet, amely képzett szakpszichológusok segítségével nyújt lelki támogatást szociálisan rászoruló, traumatizált személyeknek.

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, (OKIT) +36-80-20-55-20

Baptista Szeretetszolgálat

Továbbá Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói című kézikönyv felsorolja az összes ellenőrzött, működő, az emberkereskedelem áldozatává vált személyeknek segítséget nyújtó szervezetet.

Szex, drogok, prostituáltak, brüsszeli politikusok, diplomaták. – A héten megjelenő új, Városi rókák című regényében Brüsszel titkos világát, sőt, legsötétebb oldalát mutatja be Durica Katarina.

(Borítókép: Prostituált Brazíliában. Fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.