Minden, amit a Szputnyik V vakcináról tudni érdemes

Miután Szijjártó Péter pénteken megállapodott Moszkvában Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel a Szputnyik V vakcinák magyarországi szállításáról, érdemes áttekintenünk, mit tudunk eddig az orosz fejlesztésű oltóanyagról.

Hogy hívják?

A Szputnyik hivatalos neve Gam-COVID-Vak. Az elnevezés a kifejlesztő Gamaleja Intézet, a vírus nevéből és a vakcinából áll össze. A Szputnyik V-t (nem 5, hanem „vé”) márkaépítési célból találták ki, ez volt az első fellőtt orosz műhold neve.

Honnan indult?

A Szputnyik klinikai vizsgálatait 2020 júniusában kezdték el, majd augusztusban az orosz gyógyszerhatóság feltételesen engedélyezte a használatát Oroszországban. A tudományos világban felháborodást keltett, hogy

a szer az előtt kapott jóváhagyást, hogy a klinikai vizsgálatok 3-as fázisa, vagyis a több tízezres mintán történő tesztelés megkezdődött volna.

Amiatt is kritika érte az oltóanyagot a kutatók részéről, hogy a fázis 3-as vizsgálatok eredményeit sokáig nem lehetett elolvasni orvosi folyóiratban. A klinikai vizsgálatokat Indiától Fehéroroszországon és az Egyesült Arab Emírségeken át Venezueláig egy sor országban végezték. 2020 decemberében az AstraZeneca és az orosz gyártó bejelentette, hogy közösen fejlesztik tovább a vakcinájukat. Mindkét oltóanyag vektoralapú. 

Hol oltanak már vele?

Az oroszok augusztusi engedélye után Fehéroroszország december 22-én hagyta jóvá a vakcina alkalmazását, másnap pedig Argentína. Mostanáig Algéria, Bolívia, a Palesztin Hatóság, Paraguay, Szerbia, Türkmenisztán és Venezuela is megadta a használati engedélyt. Az Európai Unió eleinte nem tanúsított érdeklődést a szer iránt, ám mivel a közös uniós beszerzéssel igen lassan érkeznek a vakcinák, előzetes tárgyalásokat kezdtek az orosz készítmény beszerzéséről. Eddig mintegy másfél millió embert oltottak be a Szputnyikkal, a zömüket Oroszországban. 

Hogy kapott engedélyt itthon?

Magyarország ősszel kezdett el érdeklődni a Szputnyik V iránt, s az első uniós tagállam volt, amely megkapta az oltóanyagmintákat. A törzskönyvi dokumentációt az országos gyógyszerészeti intézet kezdte el elemezni, az OGYÉI munkatársai a héten ellenőrizték az oroszországi vakcinagyártó üzemet, és az orosz gyógyszerhatósággal is egyeztettek. Miután az OGYÉI jóváhagyta a készítmény alkalmazását – erről az Index adott hírt elsőként –, a Népegészségügyi Központ végső engedélyére volt már csak szükség, és szerdán ez is megérkezett. Innentől lehetséges a vakcina vészhelyzeti alkalmazása.

Ugyan az Európai Unió területén csak az európai gyógyszerhatóság által engedélyezett vakcinával lehet oltani, ám egy európai bizottsági rendelet lehetővé teszi, hogy vészhelyzetben ideiglenes használatra be lehessen vetni az oltóanyagot.

Nem úgy volt, hogy az EU tárgyal a vakcinabeszerzésekről?

De. Ugyanakkor Magyarország azért juthatott el mégis addig, hogy a Szputnyikot behozza hazánkba, mert

ez a vakcina egyelőre nem szerepel az Európai Bizottság oltóanyag-stratégiájában.

Ugyanis az unió a Pfizertől, a Modernától, az AstraZenecától, a Sanofitól, a CurVactól és a Johnson & Johnsontól eltérően az R-Pharmmal, vagyis a Szputnyikot gyártó orosz gyógyszervállalattal nem kötött szerződést vakcinaszállításra. Így hazánk az EU-s folyamattól függetlenül folytathat külön tárgyalásokat az orosz oltóanyagról.

Hány adag vakcinát vásárol Magyarország?

Egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Magyarország Oroszországtól – jelentette be péntek kora délután Szijjártó Péter. Az első hónapban 300 ezer, a második hónapban 500 ezer, a harmadik hónapban 200 ezer ember beoltására alkalmas mennyiségről van szó.

Hogyan érkezik a vakcina?

Repülőgéppel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 57,5 millió dollárért (átszámítva hozzávetőlegesen 17 milliárd forintért) vásárolt meg egy Airbus A330-as gépet a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében a Qatar Airwaystől. Szállítási kapacitása a többszöröse az átalakított személyszállítók kapacitásának.

Hogyan működik?

A Szputnyik V egy harmadik generációs vakcina, tehát ugyanazt a vonalat képviseli, mint a Pfizer vagy a Moderna készítménye. Ám a két amerikai vakcinától eltérően ez nem m-RNS-alapú, hanem úgynevezett vektorvakcina. Egy ártalmatlan adenovírusba juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét átíró gént, s ezt a szaporodásra, károkozásra alkalmatlan „vivő” vírust juttatják be az emberi testbe a vakcinával. A szervezetünk ennek révén gyártja le az immunrendszer számára létfontosságú vírusfehérjét, és kialakul az immunmemória.

Ha a koronavírus megtámadja a testünket, az immunmemória aktiválódik, és fellép a kórokozóval szemben.

Vektoros típusú vakcina az ebola elleni oltóanyag is, amellyel Afrikában már több százezer embert beoltottak.

Ki gyártja?

Az oltóanyagot a Gamaleja Intézet fejlesztette ki, és az orosz állami alap megbízásából az R-Pharm vállalat gyártja, amely Oroszország első számú gyógyszergyártója. Tulajdonosa, a milliárdos Alexej Repik 2001-ben alakította meg a céget, amelyben 2017-ben kisebbségi részesedést szerzett a japán Mitsui csoport.

Hogy kell tárolni?

Az oltóanyagot 2–8 Celsius-fokon kell tárolni, vagyis normál hűtési körülmények között, ami nem csupán a szállítást teszi könnyebbé, de a hosszabb távú tárolást is. Akadnak olyan típusú vakcinák, amelyeket mínusz 20 vagy mínusz 70 fokon kell tárolni.

Hányszor kell beadni?

A Szputnyik V-t a Pfizer vagy a Moderna készítményéhez hasonlóan két adagban kell bevinni. Az első adag befecskendezését követően 21 nappal következik a második oltás, a két oltással két különböző adenovírust visznek be a szervezetbe. 

Mennyire hatékony?

A fázis 3-as vizsgálatok eredményei szerint az oltás után 28 nappal 91,4 százalékos hatékonyságot mutatott a vakcina, míg 42 nappal az első oltás után 95 százalékosat.

Kik kapják meg?

A Pfizer és a Moderna készítményeit az oltási terv szerint adják az embereknek, és a Szputnyikot is ugyanígy alkalmazzák. Vagyis első körben az egészségügyi dolgozók kapnak oltást az oltópontokon, majd a szociális intézményben dolgozók és az ott lakók következnek. Őket követik a Covid–19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 év felettiek, a rendvédelmi szerv dolgozói (akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal), majd a 18–59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek. Végül a kritikus infrastruktúrában dolgozók és az összes 18–59 éves, akik nem tartoznak bele a fenti kockázati csoportokba.

Mennyibe kerül?

Az oltás ingyenes, de természetesen a magyar kormány fizet az oroszoknak, vagyis közvetve mi is fizetünk. Ha az orosz gyártó tartja magát ahhoz az árhoz, amit a vakcina hivatalos honlapján tüntet fel, akkor egy adag vakcina ára 10 dollár.

(Borítókép: Szputnyik V. Fotó:  Hakan Nural / Anadolu Agency / Getty Images)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.