Milyen változást hozhat az azonnali fizetés?

2020. március 2-án most már tényleg elindul az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) az országban. De milyen változást hozhat? A RowanHill Digital véleménye az újdonságról.

Napjaink egyre jobban kibontakozó pénzügyi szolgáltatók közötti versenye és a digitalizációban egyre sikeresebben elmélyedő felhasználók új kihívásokkal szembesítették a pénzügyi szektort az elmúlt években, ez a nyomás viszont csak fokozódni fog a jövőben. Ami jó volt adott esetben évtizedekig, az ma már túlhaladottnak számít, a fogyasztók egyre gyorsabbat, jobbat, korszerűbbet és kényelmesebbet akarnak belőle. Folyamatosan.

A gazdaság egyik nagyon fontos mérőszáma az, hogy a pénz átutalása mennyi ideig tart. Ez nem csak az üzleti szereplőknek fontos, hanem – felgyorsult világunkban – egyre inkább a magánszemélyeknek is.

Egy-egy átutalás két hazai bank között a kilencvenes években még egy hétig is eltartott, ha pedig postai csekket fizettünk be, az pedig még két-három hétig is keringett a rendszerben, mire megérkezett. A Magyar Nemzeti Bank először háromnapos, majd pár év múlva egynapos átutalási időkre szigorított. Végül a jegybank fejlesztésre kötelezte a bankokat, melynek hatására 2012-től elindult a munkanapon belüli, legfeljebb négy órán belüli átutalás, ami 2015-től kétórásra zsugorodott.

Bár a jegybank évek óta ígéri a 7×24 órában azonnal teljesülő átutalás elindulását 2019. július 1-től, azt végül a következő évre el kellett halasztani, mert egyes bankok nem lettek készen határidőre a fejlesztésekkel.

A gazdasági környezet azonban megköveteli, hogy már ma is sokszor azonnal teljesülő fizetési megoldást használjunk, azonban az azonnali kommunikációt biztosító mobiltelefon és az eleve azonnaliságra született internet korában ez még mindig csak igen korlátozottan, elsősorban bankon belül, esetleg külföldi pénzküldő megoldások használatával oldható meg. Utóbbi hátránya, hogy mindkét félnek regisztrálnia kell a szolgáltatás használatához és akkor még mindig kérdés, hogyan tud hozzáférni a megkapott pénzéhez a kedvezményezett.

Számtalan élethelyzet kívánja meg, hogy azonnal fizessünk, főleg, ahol kisebb a bizalom, például alkalmi fizetések terén, főleg ismeretlenek között. De ilyen élethelyzet lehet egy sörözés vagy közös utazási költség gyors rendezése, a lakásbérleti díj fizetése vagy egy nagybevásárlás elosztása a résztvevők között. A legegyszerűbb megoldás erre még ma is a készpénz, de a kormány és a pénzügyi szektor szereplői számtalanszor sulykolták már, hogy a készpénz használata mennyire akadályozza a gazdaság fejlődését és erősíti a szürkegazdaságot. Főleg, hogy a jövedelmünket is általában bankszámlán kapjuk, így már sokkal nehezebb hozzájutni a készpénzhez, sokkal egyszerűbb lenne tehát mindent elektronikusan fizetni.

2020. március 2-től éjjel-nappal, ünnepnap és hétvégén is legfeljebb 5 másodpercen belül teljesül majd minden átutalás Magyarországon (10 millió forintos limitig), legyen szó akár cégekről, akár magánszemélyekről. Ez az előny a gazdaság szereplőinek, ha kedvező is, azonban még nem feltétlenül gondoltatja át velünk mindazt, amit az átutalásoknál megszoktunk az utóbbi évtizedekben.

Van azonban két újdonság az AFR bázisára építve, mely komoly változást hozhat, és mégis felforgathatja mindazt, amit az átutalásokról eddig gondoltunk.

1. Nem kell ismernünk a partner számlaszámát

Ha sikerül az ügyfelek érdeklődését is felkelteni, elfelejthetjük majd a bankszámlaszámokat, mint a legfőbb akadályát a könnyű és gyorsan lebonyolítható átutalásoknak. Hiszen ki tudja fejből a bankszámlaszámát, vagy ki hordja magánál felírva, amikor pénzt kér vagy vár valakitől?

Ahogy most egyszerűen megadjuk egy új ismerősnek egymás elérhetőségét a nálunk lévő mobiltelefonszám megcsörgetésével, ugyanilyen könnyen küldhetünk majd pénzt is a belföldi átutalási rendszerben, méghozzá bármikor, azonnal. Az úgynevezett másodlagos azonosítók bevezetésével a jegybank által felügyelt rendszerben a bankszámlaszámokhoz egyéb számok, például telefonszámok, de akár igazolványszámok is hozzárendelhetők lesznek. Vagyis ha valaki csak erre a másodlagos azonosítóra hivatkozik, mert nem ismeri a kedvezményezett bankszámlaszámát, az is pontosan teljesülni fog, hiszen az azonosító hozzá lesz rendelve a teljes bankszámlaszámhoz.

Ez azonban csak akkor fog működni – hívják fel a figyelmet a RowanHill Digital szakértői -, ha az ügyfelek tömegei regisztrálnak telefonszámot az AFR-be. Mivel ez egy olyan újdonság, aminek alig van előzménye Magyarországon (bár most is van pár hazai, illetve külföldi szolgáltató, ahol lehetséges telefonszámra utalni, de ez nem általános, és általában csak az adott fizetési megoldáson belül működik), ezért az ügyfelek érdeklődését fel kell kelteni erre. Azaz komoly edukációs kampány mellett valamilyen motivációt is ki kellene találnia az üzemeltetőknek.

Amikor Magyarországon elterjedt a hívószámkijelzés szolgáltatás, a távközlési cégek azzal a csellel éltek, mivel szerették volna a szolgáltatás általános elterjedését, hogy csak azoknak kellett visszajelezniük, akik nem akarták a hívószámuk hozzárendelését, így alapértelmezésként minden híváskor elküldte a készülék a hívó számát is. Még ma is akadozna ez a szolgáltatás, ha azokat nyilatkoztatták volna, akik akarták a szolgáltatást, hiszen a legtöbben vissza sem jeleztek volna.

Valami hasonló megoldás hozhat áttörést a telefonszámokra történő átutalásban is, akár telefonos vagy internetbankos kampányokkal is megerősítve. Ha gyorsan feltöltik a másodlagos azonosítókat a bankok az ügyfelek hozzájárulásai alapján, és ezzel általánosan elérhető lesz a telefonszámra történő utalás, akkor valóban gyökeres fordulat történik a hazai átutalási rendszerben, hiszen sokkal könnyebbé válik a pénzküldés bármikor, bárkinek.

2. Vásárolhatunk is az AFR-rel

Az azonnali átutalás megteremti a lehetőségét annak, hogy alternatívát teremtsünk a jelenlegi egyetlen azonnali fizetőeszköznek, a bankkártyának. Hiszen ha a kereskedő azonnal és visszavonhatatlanul megkapja a pénzt a vevőtől a kasszánál történő fizetéskor, akkor ez egyenértékű lesz a bankkártyás fizetéssel, mely ugyanezt nyújtja.

Itt azonban sokkal komplexebb a helyzet, mint a másodlagos azonosítók esetében. Egy teljesen új, még kiforratlan rendszerrel állunk szemben, miközben a bankkártya, már ha úgy tetszik, “végigszenvedte” a kényszerű fejlődését például a biztonság vagy a nemzetközi szabványok kialakítása terén.

De hogy lesz ez az AFR-rel?

Az már látható, hogy a vevők és a kereskedők jobb híján, kezdetben legalábbis biztosan QR-kódokkal fognak kommunikálni egymással. Nem lesz tehát a kártyánál kioptimalizált “érintés” élmény, hiába lesz NFC technológia már minden telefonban. Idővel persze nem kérdés, hogy a kommunikációnak NFC alapon kell majd zajlania ahhoz, hogy az ügyfélélmény ne romoljon az AFR-rel a bankkártyához képest.

A RowanHill Digital szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy az AFR-ben a másodlagos azonosító lehet maga a bankkártyaszám is! Ha ezt a bankok tömegesen alkalmaznák, akkor a kereskedőnél nem csak mobiltelefonnal és QR-kóddal lehetne fizetni, hanem az NFC alapú érintéses bankkártyával is, csak a fizetés nem a bankkártya rendszeren keresztül bonyolódna.

Természetesen ez most csak elvi síkon működik, hiszen a bolti infrastruktúra az AFR indulásakor nem lesz felkészítve erre. Azonban idővel megjelenhetnek olyan szolgáltatók, amelyek megoldják, hogy az NFC fizetés ne a kártyarendszeren, hanem az AFR-en keresztül történjen, a kártyás (illetve mobiltelefonos) fizetés megszokott ügyfélélményével.

Ehhez azonban nem csak az infrastruktúra hiányzik most. Nem látható még, hogy milyen elszámolási rendszerek születnek majd a vásárlási forgalom átcsábítására, ahogy nem látható az sem, hogy az elméletben már létező biztonsági szabályok, protokollok pontosan hogyan lesznek alkalmazhatók a gyakorlatban, hogyan történik a csalásfigyelés, a visszaélések kezelése, vagy a panaszok rendezése.

A RowanHill Digital álláspontja szerint az azonnali átutalásra alapuló kereskedelmi fizetés csak abban az esetben vezethető be, ha a bankkártyás fizetés megszokott biztonságával és kényelmével felérő vagy azt meghaladó rendszert sikerül kiépíteniük a hazai pénzügyi szolgáltatóknak. Ez ráadásul nem indulhat el egyes szolgáltatók szigetszerű kezdeményezéseként, hiszen az elterjedés garanciája az átjárhatóság, ami egy nemzeti szabványt követel meg.

Az ügyféloldali díjazás egy fontos sarokköve ennek. Alapvetően jó irány a Magyar Nemzeti Bank ajánlása a csomag alapú díjazásról, tehát amikor az ügyfél havidíjért cserébe korlátlan számú átutalást kezdeményezhet, köztük kereskedelmi fizetéseket is, a bankok azonban a jelenleg látható hirdetményváltozásokban nem mutatnak túl nagy hajlandóságot erre. Ami nem is csoda: ehhez a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetésére lenne szükség, az elektronikus pénzküldés népszerűségének elterjesztéséhez pedig a törvényi ingyenes készpénzfelvétel szabályozásához is hozzá kellene nyúlni. Mindkettő állami hatáskör.

A RowanHill Digital emlékeztet arra, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése előtt a bankok a piaci verseny hatására maguktól is kialakítottak ingyenes átutalásokat és készpénzfelvételeket biztosító számlacsomagokat, melyek évtizedekig elérhetőek voltak, és egyre versenyképesebbre fejlődtek. Talán ehhez a kiindulási ponthoz visszatérve új irányt lehetne szabni az elektronikus pénzforgalom állam által oly kívánt növekedéséhez, illetve az AFR vásárlásra történő kiterjesztéséhez.

Hozzászólások lezárva.