Milliárdos bírság megtévesztő reklámok miatt – mire figyeljenek a cégek?

Az év eleji időszakban számos cégnél döntenek reklámozási és marketing kérdésekben, ezzel pedig igen érzékeny területre lépnek. Az elmúlt két évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ilyen ügyekben csaknem 6 milliárd forint bírságot szabott ki. Aki biztos akar lenni a dolgában, annak napi szinten követnie kell a jogszabályi háttér változásait – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

A GVH reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki – mutat rá a Bán és Karika Ügyvédi Társulás saját gyűjtése, amelyet a GVH honlapján fellelhető dokumentumok alapján készített. Ráadásul, ahogy 2019-ben, úgy tavaly is akadt megabírság. A Direct Group S.A. hirdetéseivel kapcsolatban a GVH megállapította, hogy számos valótlanságot tartalmaz, ezért 800 millió forintos bírságot szabott ki a társaságra.

Gyorsan változó szabályok 

A szankciók nagyságrendje is jól tükrözi, hogy a reklámozásba kezdő társaságnak – legyen az kis- és középvállalkozás vagy multinacionális vállalat – alaposan végig kell gondolnia, hogy mit és hogyan kíván hirdetni. Ezeket minden esetben összhangba kell hozni a helyi jogszabályokkal. Külön nehézség, hogy ezek gyorsan változhatnak. Az Egyesült Királyságban például az elmúlt hetekben tették közzé azt a kormányzati tervet, amely teljes egészében betiltaná az egészségtelen élelmiszerek (junk food) mindennemű reklámozását. Ha a döntés hatályba lép, akkor ez cégek százainak alapjaiban változtathatja meg reklámozási gyakorlatát, sőt a marketingosztályok működését, felépítését is.

Éppen utóbbi terület, vagyis a tiltott termékek, szolgáltatások hirdetésének közzététele a reklámozók leggyakoribb hibái közé tartozik. Ez alól Magyarország sem kivétel – mutat rá Dr. Solt István, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A kérdést sokszor nagyvonalúan kezelik, pedig itthon is léteznek tematikus korlátozások. Például a hazai jogszabályok szerint tilos az olyan reklám közzététele, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz, de azoké is, amelyek a gyermekek érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítják.

Hozzászólások lezárva.