Milliárdos adósság és állami apanázs: hogyan fog megélni ezután Donald Trump?

Január 20-a óta nem Donald Trump az Egyesült Államok elnöke – ez egyben azt is jelenti, hogy rekordbeállítást láthatunk, most történik meg negyedszer, hogy öt volt amerikai elnök is életben van. Jimmy Carterrel, Bill Clintonnal, George W. Bushsal és Barack Obamával ellentétben azonban Trump esetében nagy vihart kavarhatnak még a pénzügyek. Az USA saját bevallása szerint valaha volt leggazdagabb elnöke bajba is kerülhet anyagilag is a következő években.

Az Egyesült Államok mindenesetre bőkezűen támogatja egykori elnökeit, így Trumpot is, akinek mostantól a következők járnak:

  • élete végéig annyi nyugdíj, amennyi az amerikai kormány legjobban fizetett tagjainak törvény szerinti havi fizetése, ez most éppen havi 18 267 dollár,
  • a következő két és fél évben havi 12 500 dollár egy hivatal fenntartására, utána pedig havi 8 ezer dollár,
  • egy irodát teljes egészében fizet neki a kormány – itt a csavar az, hogy a törvény csak annyit mond ki, megfelelő nagyságú irodahelyiséget kell biztosítani, bútorozottan és jól felszerelve, de azt már a Biden-kormány dönti el, hogy mi lesz Trump számára megfelelő.
  • Katonai kórházban bármikor ellátást kaphat, de mivel csak egy ciklusban volt elnök, neki és – a hozzá hasonlóan négy évet a Fehér Házban töltő – Carternek mindig az aktuális elnöki hivatal fogja meghatározni, mennyit kell fizetnie ezért. Clinton, Bush és Obama, mivel két ciklusban voltak elnökök, a szövetségi alkalmazottak egészségbiztosítási programjának szabályai szerint vásárolhatnak egészségbiztosítást.
  • A volt elnökök halála után pedig az egykori first ladynek évente 20 ezer dollár özvegyi nyugdíj jár, amennyiben nem házasodik meg újra 60 éves kora előtt, és nem tölt be szövetségi választott pozíciót.
©

Trump számára különösen fontos volt emiatt, hogy a második impeachment-eljárás ellene elindult ugyan, de nem ért véget az ő elnöksége alatt. Ezek a juttatások ugyanis csak akkor járnak egy volt elnöknek, ha választási vereséggel vagy lemondással ért véget a mandátuma, tehát akárhogy is ítélnek ez után Trump ellen, a pénzelvonást megúszta.

Hetven éve sincs, hogy nyugdíj jár a volt elnököknek
Az amerikai elnökség után egészen 1958-ig nem járt nyugdíj, amikor ugyanis korábban a törvényhozás elé került a kérdés, úgy döntöttek, hogy nem volna illendő a központi költségvetésből erre költeni – nyilván ez azzal is összefüggött, hogy mindig vagyonos emberek voltak az elnökök. 1953-ban azonban Harry Truman visszavonult, és mivel ő csak a katonai nyugdíját kapta, az üzleti próbálkozásai pedig sikertelenek lettek, mai árfolyamra átváltva alig több mint ezer dollárból kellett volna megélnie havonta. Ezért hozták meg a ma is hatályos törvényt a volt elnökök juttatásairól.

De Donald Trump nem az az ember, akinek havi néhány tízezer dollár sokat számítana. A Forbes 2,5 milliárd dollárra becsli a vagyonát – 1,2 milliárddal kevesebbre, mint a 2017-es beiktatásakor –, és ugyan köztudott, hogy szereti gazdagabbnak mutatni magát, mint a valóságban, de ennek a pénznek az ötöde is elég lenne egy boldog nyugdíjaskorhoz.

Ha épp nem készülnének ráomlani az adósságai és a válság.

Trumpot – pontosabban a cégbirodalma központi vállalatát, a Trump Organizationt – valószínűleg e két oldalról fenyegeti nagy veszély, ő ebből egyet ismer el. Az elnöki zárónyilatkozatból kiderül, hogy a járvány megütötte az ingatlanberuházásait, a washingtoni Trump Hotel nyeresége például egy év alatt 40-ről 15 millió dollárra esett vissza, a Las Vegas-i hotelek 23 helyett csak 9 milliót hoztak, a nagy-britanniai és írországi golfpályái a bevételük kétharmadát elveszítették, így a korábbi 500 milliót meghaladó szintről valahova 273 és 308 millió dollár közé esett a cégbirodalom éves bevétele.

©

Még ez is szép összeg, csakhogy a Reuters két hónapja arról írt, hogy a Trump Organization 340 millió dollár hitellel tartozik a Deutsche Banknak, és a bank állítólag minden további együttműködést megszakítana a Trump családdal. A Financial Times pedig úgy számolt, hogy a Vordano ingatlanalapon keresztül van egy 447 millió dolláros tartozása, a kötvénykibocsátásból még 257 milliót kell visszafizetnie. A lap összesen 1,1 milliárd dollárosra becsüli a tartozását, amelyből 2024-ig 900 millió lesz esedékes. Ehhez pedig érdemes hozzátenni még azt, hogy a végéhez közeledik a 2009-ben indított adóhatósági vizsgálat – ha arra a döntésre jutnak, hogy jogtalanul vett fel 72,9 millió dollár adóvisszatérítést, akkor kamatokkal és büntetéssel együtt kell visszafizetnie azt.

Tud máshonnan szerezni pénzt?

A volt amerikai elnökök általában kiadnak önéletrajzi könyvet – Barack Obama könyve például karácsony előtt jelent meg, a HVG Könyvek gondozásában Magyarországon is –, ezért járhat nekik némi pénz, de annyi nem, ami behozná a több százmilliós mínuszokat. Trump számára egy könyv írásánál egy tévés szereplés testhezállóbbnak tűnik. Másfél évtizede az NBC-n futó valóságshowja olyan népszerű volt, hogy három évig kénytelen volt adót fizetni, mert nem tudta mínuszosra kihozni az adóbevallását, és most is felvetette, hogy szeretne a médiában fontos szereplő maradni.

Csakhogy amíg egy volt elnöknek lehet pénzügyileg értékes személyes brandje, azzal, hogy a Capitoliumnál zavargásig hergelte a híveit, Trump akár ezt is bukhatja. A nagy kérdés az lesz itt, hogy a mainstream média jobboldali része megbocsátja-e neki a január eleji káoszt, mert ha nem, akkor könnyedén kiszorulhat a marginális szélsőjobboldali médiába, ahol lelkesedésből sok van, pénzből nem annyira. Maradna lehetőségként az ingatlanok eladása, de ez olyan súlyos presztízsveszteség volna, ami talán még a választási vereségnél is súlyosabb lenne számára.

©

És ha újraindulna?

Trump már pedzegette, hogy 2024-ben újra elindulna az elnökségért. Ahhoz, hogy eltiltsák ettől, az impeachent-eljárásban az 50 demokrata szenátor mellett 17 republikánus szavazat is kellene. A kérdés ekkor is, és ha hagyják újraindulni, a következő előválasztásokon is az lesz: mennyire érzik úgy a republikánus vezetők és szavazók, hogy van esélyük nyerni egy olyan jelölttel, aki a párton belül nagyon népszerű, azon kívül viszont rendkívül népszerűtlen. (1932 óta most először történt meg, hogy egy elnök nemcsak az újraválasztási kampányában vesztett, hanem a pártja elbukta a Képviselőház és a Szenátus többségét is.)

Eddig négy olyan amerikai elnök volt, aki a választási veresége után is visszatért a politikába. John Quincy Adams az 1828-as elnöki veresége után két évvel Massachusetts képviselője lett és maradt is az 17 éven át, egészen a haláláig. Andrew Johnson az 1868-as választási veresége után hat évvel került vissza a Szenátusba, William Taft pedig, miután 1912-ig elnök volt, 1921-től a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett. A csúcsra e szempontból azonban Grover Cleveland ért, aki, miután az első elnöki ciklusa végén, 1888-ban elveszítette a választást, visszavonult a politikától, majd 1892-ben mégis újra elindult elnöknek, és győzött.

Hozzászólások lezárva.