Mikortól jogdíj a találmány hasznosításából elért bevétel, eredmény?

A szabadalmi eljárások a szabadalmi oltalom bejelentésével kezdődnek és a szabadalom bejegyzésével végződnek. E kettő között azonban több év is eltelhet. Írásomban arra keresem a választ, hogy mikortól minősülhet a társasági adó és az iparűzési adó rendszerében „jogdíj”-nak a találmány hasznosításának engedélyezése révén elért eredmény.

Képzeljük el a társaságiadó-alany Építész Kft.-t, amely különleges épületszerkezeti elemeket (továbbiakban: találmány) fejlesztett. Ezekkel kapcsolatban – a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően – szabadalmi bejelentést tett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé. A bejelentéssel a szabadalmi eljárás megkezdődött.

Építész Kft. a találmány hasznosítását díj (ellenérték) fizetése ellenében egy harmadik félnek engedélyezi, amely a szabadalmi eljárás alapjául szolgáló találmányt – mint terméket – legyártja, értékesíti. Mikortól használhatja ki a társaság a jogdíjra vonatkozó kedvező adózási szabályokat?

A társasági adó rendszerének egyik legbonyolultabb szabálya

Az 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao-törvény) 7. § (1) s) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka.

A szabadalom szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy vásárolt immateriális jószág esetén az adózó legfeljebb a szabadalom szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét) és az immateriális jószág megszerzése, létrehozása érdekében felmerült kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe csökkentő tételként (figyelemmel persze a szokásos piaci árak alkalmazására).

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) jogdíjakhoz kapcsolódó szabályozása ennél lényegesen egyszerűbb: mindössze annyit mond, hogy a főszabály szerint meghatározott adóalapban sem a bevételek, sem az azokat csökkentő ráfordítások között nem kell figyelembe venni a jogdíjakat, így a jogdíjból származó bevételek – adott esetben – teljes mértékben mentesülnek az iparűzési adó alól.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mi minősül jogdíjnak, illetve hogyan keletkezik a szabadalom!

Előfizetési csomagajánlataink:

Hozzászólások lezárva.