Mikor kezdjek el vállalkozni?

Feri keresett meg az örökzöld témával, hogy vállalkozzon-e vagy maradjon alkalmazott. Ez utóbbi mellett szól, hogy kényelmes élet, mert kiszámítható, viszont ahogy mondani szokták, a belét is kidolgozza egy marék rizsért havonta.

A vállalkozás mellett szól, hogy építészként beesnek plusz maszek munkák, így napi két óra munkával annyit vagy közel annyit keres, mint a többi nyolc órában a munkahelyén. Vagyis napi 8 órában négyszer annyit is kereshetne vállalkozóként, mint most alkalmazottként.

Azonban Feri attól fél, hogy egyszer újra vége lesz ennek az építkezési őrületnek, ahogy egy csapásra vége lett 2008-ban is, szó szerint egyik napról a másikra. 2008 szeptember tizedike és 2013 között nagyon nem volt jó építésznek (sem) lenni. Úgy gondolja, talán jobb lenne a következő nehéz időszakot egy tőkeerős nagy cég alkalmazottjaként átvészelni.

A nagy kérdés, mit csináljon? Tovább gürizzen aprópénzért a biztonság miatt vagy inkább vágjon bele a saját vállalkozásba? Mikor érdemes kilépni? Mi alapján érdemes dönteni?

Az első és legfontosabb: ne félj. Az emberek egész életükben a félelem miatt nem jutnak sehová, nem mernek kilépni, mert mi lesz, ha nem sikerül? Ezt hívom én a “miért nem” betegségének. Felmerül egy ötlet, egy lehetőség és mielőtt még bármit elkezdene, minden lehetőséget megvizsgál, hogy miért NEM fog sikerülni a vállalkozás. Minden nehézséget gondosan nagyító alá vesz, csak hogy biztos elmenjen tőle a kedve.

Fordítsd meg a gondolkodásod: mi a legrosszabb, ami történhet? Ha semmi nem jön össze, fél-egy év után leforrázva visszamész alkalmazottnak, ugyanazért a marék rizsért, amiért eddig dolgoztál. Na és? Legalább megpróbáltad. Rosszul fizetett alkalmazott még bármikor lehetsz újra.

Az meg csak egy illuzió, hogy egy nagy tőkeerős tervezőirodában (vagy akárhol máshol) nagyobb biztonságban vagy, mint vállalkozóként. Gondolod, hogy nem fogják az építészek (tervezők, sales-esek, akármik) felét lapátra tenni, ha nem lesz elég munka a következő válságban? Dehogynem.

S akkor minden munkádat elveszíted, vállalkozóként pedig mondjuk a munkád háromnegyedét. Emlékszel, hogy vállalkozóként pont négyszer annyit keresne Feri, mint alkalmazottként? Vagyis egy válságban várhatóan annyit keresne, mint most alkalmazottként, negyedannyi munkával.

De mielőtt belevágnál, azért néhány jó tanács:

– A hathavi vésztartalékod mindig legyen meg, mindentől függetlenül. Ez segít azon, hogy akár egy-másfél évig is ráérj várni az áttörésre a vállalkozásban. (Feltételezve, hogy azért valamennyit keresel vele, lásd következő pont.)

– Nem ugrunk hasast az ötödik emeletről a betonra, vagyis nem mondunk fel a munkahelyünkön, csak mert támadt egy korszakalkotó, nagyszerű ötletünk. Kezdd el munka mellett! A példánál maradva vállalj el egy-két maszek munkát tervezőként, programozóként, gyógytornászként, pedagógusként vagy legyen akármi is a szakmád. Ha webáruházból szándékoztál meggazdagodni, akkor bérelj webáruházat havi húszezerért, szerezz be árut kétszázezerért és kezdd el árulni. Ha kertészként szeretnél vállalkozni, vállalj munkát péntek délután és hétvégén első körben.

Ahogy egyre több munkád lesz, elérsz oda, hogy a munkahelyed nem a pénzkereseted forrása lesz, hanem annak a gátja. Nos, akkor kell felmondanod, amikor idáig elértél. Mondjuk a vállalkozásodból már megkeresed a munkabéred 60-80%-át és látszik egy növekvő tendencia. Ilyenkor bármikor ki tudsz lépni már az alkalmazotti létből. S ha nem lesz annyi munkád, mert a másodállásod csak havi 50-100 ezer forintot hoz? Akkor megmarad másodállásnak, annyival is többet keresel.

– Az rossz vállalkozás, amelyik úgy kezdődik, hogy vegyél fel 20 millió forint hitelt. Tudnék mesélni rosszul elsült ilyen vállalkozásokról, de most nem fogok, mert így is túl hosszú lesz a cikk. Olyan vállalkozásba kezdj, amit a saját pénzedből el tudsz kezdeni. Ha viszont mondjunk szoftvert kell venned egymillióért, ami két munkából visszahozza az árát és ebből az első már megvan, csak nincs hozzá eszközöd, akkor ne habozz megtenni, mert ennyit minden vállalkozásnál kell kockáztatni.

– Vállakozáshoz csak akkor veszünk fel hitelt, ha már jól megy, de némi hitellel még jobban menne. Itt sok mindenre kell figyelni (forgótőke nagysága, árukészlet forgási sebessége, cash flow, stb.), de erre most nem térünk ki. A lényeg: kizárólag sikeres vállalkozáshoz veszünk fel hitelt (természetesen felmérve az ezzel járó kockázatokat), nem hitelből próbáljuk sikeressé tenni a rosszul menő vállalkozásunkat.

– A rossz hír, hogy attól, hogy jó szakember vagy, még nem biztos, hogy jó vállalkozó is leszel. A jó hír az viszont, hogy a hiányzó tudást könnyen meg tudod tanulni könyvekből: értékesítés, ügyfélszerzés, marketing és a többi. Amihez pedig nem értesz, keress rá megfelelő segítséget: adótanácsadó, grafikus a weboldalhoz és így tovább.

– A legtöbb kezdő vállalkozó egy dolgot szúr el, de azt nagyon: az ügyfélszerzést. A legtöbben várják a sült galambot, hogy majd aki akar, az megtalál. Nem fog. Neked kell megkeresni őket. Telefonálással, hirdetéssel, akármivel. Ha ezt jól csinálod, a többi már gyerekjáték, hiszen eddig is tervezőmérnök, programozó, gyógytornász vagy tanár voltál, úgyhogy a szakmai része ha elég jó volt alkalmazottként, megfelelő lesz vállalkozóként is.

Röviden összefoglalva a lényeget: lépj ki bátran és vágj bele, de józanul kezdd el, ráérsz akkor felégetni mindent magad mögött, amikor már látszik, hogy menni fog a dolog.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

<!–
–>

Hozzászólások lezárva.