Mikor kérhető méltányosság a nyugdíjaknál ?

A válasz attól függ, hogy melyik az a jogosultsági feltétel, amiből csak egy kicsi hiányzik.

Az öregségi nyugdíj jogosultág két feltétele, a nyugdíjkorhatár betöltése, és a megfelelő mértékű szolgálati idő (teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, rész nyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte.

A  két feltétel közül viszont csak a szolgálati idő rövidsége esetén van lehetőség kivételes méltányosság gyakorlására, az életkorból engedmény méltányosságból sem adható

Bármennyire szükséges is lenne, hogy ha a személy nem töltötte be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, kivételes méltányosságból nyugdíjba vonulhasson, ez nem lehetséges, bármilyen hosszú szolgálati idővel rendelkezik is.

Mint ismeretes, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt csak egy nyugdíjba vonulási lehetőség van, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának igénybevétele.

A szolgálati idő meghatározott mértékű hiánya azonban különös méltánylást érdemlő körülmények esetén orvosolható.

Lehetőség van továbbá az alacsony összegű nyugellátások kivételes méltányosságból történő emelésére is, valamint egyszeri segély nyújtására nehéz élethelyzetben.

Mivel az érintettek e két utóbbi lehetőségről érdeklődnek gyakrabban, ezért először ezt a kérdést tekintjük át.

A nyugdíj összegének emelése méltányosságból

A nyugellátás összegének meghatározása a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nagyságától és a szolgálati idő hosszától függ.

Ha ez a két meghatározó tényező kisebb nagyságrendű – rövid a szolgálati idő, vagy például hosszabb időn át részmunkaidőben, a minimálbér időarányos részével történt a foglalkoztatás – alacsony összegű lehet a nyugellátás.

Az öregségi résznyugdíj esetében (azaz ha a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik az érintett, de van legalább tizenöt év szolgálati ideje) nem érvényesül a nyugdíjminimum követelménye, az öregségi résznyugdíj bármilyen alacsony összegű, nem kerül a megállapításkor felemelésre a nyugdíjminimum összegére.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

Ebben az esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél.

Fenti esetek mellett találkozunk olyan nyugellátásokkal is, ahol az ellátás összege meghaladja ugyan a nyugdíjminimumot, de mégis igen alacsonynak tekinthető.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 66.§-ában meghatározottak szerint ezekben az esetekben kérelemre kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető.

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85.000 forintot.

A kivételes nyugellátás emelésénél előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki hosszú szolgálati idővel rendelkezik (férfi harmincöt nő harminc évnél több szolgálati idő), a 70 éven felüli személyeket, és azt a személyt, aki még nem részesült kivételes nyugellátás-emelésben.

A kérelem benyújtásánál a kérelmezőnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a fentiekhez kapcsolódó adatok megadásra kerüljenek.

A kivételes nyugellátás emelés három évente lehetséges.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított három év még nem telt el.

A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 %-a, azaz 2.850 Ft, legfeljebb annak 25 %-a, azaz 7.125 Ft.

Váratlan nehézség – egyszeri segély

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

a. 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,

b. 85.000 forintot, ha egyedül él.

Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető.

Az egyszeri segély összege legalább 15.000 forint, legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese, azaz 2019-ben 42.750 forint.

A kérelem elbírálásához, a rendkívüli körülmények igazolásához további dokumentumok (pl.: a kérelmező nevére kiállított temetési számla, egészségi állapotra, gyógyszerköltségre vonatkozó igazolások stb.) kérhetők.

A nyugellátás összegének kivételes méltányosságból történő megemelése, illetve az egyszeri segély iránti kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, azaz az ügyfélkapun keresztül, ha az érintett személy rendelkezik az ennek használatához szükséges azonosító kóddal.

Nyugdíj megállapítás kivételes méltányosságból

Fentiek mellett kapcsolódik a méltányosságból engedélyezhető esetekhez a nyugellátás kivételes méltányosságból történő megállapítása is. Ez esetben a nyugdíjra jogosító feltétel (pl. nyugdíjkorhatár betöltése) teljesül, a szükséges mértékű szolgálati idő követelmény azonban nem.

Kivételes nyugellátás állapítható meg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére.

Nem részesülhet a lehetőségben, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, meghatározott bentlakásos szociális intézményben él, illetve gyermekvédelmi otthont nyújtó ellátásban részesül, vagy javító intézetben van elhelyezve.

Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.

Kivételes özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a hozzátartozói nyugellátáshoz meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét azért utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból indítja meg a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv.

A kivételes méltányosságból engedélyezett nyugellátás összege legalább a nyugdíjminimum fele, legfeljebb annak másfélszerese.

Kivételes méltányosságból nyugellátás engedélyezésére meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltételekhez kötve is lehetséges.

Hozzászólások lezárva.