Miért zuhant be újra a forint, és mi jöhet ez után?

Új történelmi mélypontjára süllyedt ma a forint. A reggel még 335,8 forintot kellett egy euróért adni, délelőtt kilenc óra után viszont, amint kinyitottak Európa nagy tőzsdéi, bezuhant az árfolyam. Percekkel a tőzsdenyitás után meglett az új történelmi mélypont – az előzőt szeptember 27-én értük el, akkor 336,24 volt az árfolyam -, alig félórával később pedig már 337,02 forintba került egy euró.

©

 Az azóta eltelt órákban normalizálódott kicsit a helyzet, a délután közepén ugyanúgy 335,8-336 környékén mozgott az árfolyam, mint a reggel, 15 óra előtt pár perccel pedig már erősebb volt a forint, mint a nap elején.

De mi történik?

Semmi különös – és épp ez a nagy baj. A reggelente szokásos piaci elemzésekben nem látszott ekkora gyengülés előjele, egyedül arról volt szó, hogy némi gyengülés várható, de ez azért ezekben a hónapokban nem számít nagy hírnek. Sőt, a nemzetközi piacokon még némi optimizmust is észre lehet venni mostanában, több elemzés szól arról, hogy akadnak pozitív jelek, talán mégsem állunk annyira durva gazdasági válság előtt. Az OECD nemrég adta ki az előrejelzését a magyar gazdaságról, és azt írták benne: a korábban vártnál gyorsabb lesz Magyarország 2019-es és 2020-as gazdasági növekedése (4,8, valamint 3,3 százalékos, míg eddig 3,9, valamint 3 százalékkal számoltak), igaz, az infláció nőhet.

Vagyis a forint úgy volt képes egy nagyot gyengülni, hogy nem érkezett különösebben rossz hír sem a nemzetközi, sem a magyar gazdaságról.

Ez pedig azt is jelenti: sérülékeny a forint, akkor lehet nagyobb baj, ha tényleg rossz hírek érkeznek majd.

©

Más feltörekvő országokhoz képest sem teljesít jól a magyar pénz: az euróhoz mérve egy hónap alatt 2,5 százalékot gyengült, amivel jócskán elmaradt a régiónk többi devizájától (sőt, a cseh korona még erősödött is október végéhez képest), a dollárral szembeni egy hónap alatti 3,1 százalék gyengülés pedig globálisan is csak azért nem egyedülálló, mert az argentin peso még rosszabbul teljesít.

Az MNB nem lép

A forint árfolyamát leggyorsabban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa befolyásolhatná, ha akarná. De nem akarja. Ennek az elméleti hátterét ebben a cikkünkben elemeztük alaposan, de leegyszerűsítve arról van szó: ha megemelnék az alapkamatot, akkor

  • az emberek a pénzüket szívesebben takarítanák meg, hiszen több kamatot kaphatnának érte,
  • ekkor kevesebb pénz forogna a gazdaságban,
  • így erősebb lenne a helyi pénz (hiszen ha egy termékből kevesebb van, akkor felmegy az ára),
  • ráadásul a befektetők is szívesebben vennének forintot, mert minél nagyobb a várható kamat, annál szívesebben vásárolnak.

Sőt, akár az is elég lehet, ha jelzik, hogy várható kamatemelés vagy bármilyen más monetáris szigorítás a jövőben. De ebben egyelőre nem érdemes bízni.

Az MNB minden egyes kamatdöntése után kiadja az indoklást, miért hagyták továbbra is rekordalacsony, 0,9 százalékos szinten az alapkamatot. És mindegyik alkalommal leírják ugyanazt a kulcsmondatot:

a Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

Ez egyértelmű üzenet: a forintárfolyam a mostani körülmények között egyáltalán nem számít, a cél csakis az, hogy az infláció minél közelebb legyen az MNB 3 százalékos céljához. A legfrissebb adatok szerint októberben az infláció 2,9 százalékos volt. A legutóbbi elemzésben arra is kitértek, hogy „az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok döntései, valamint a brexittel kapcsolatos történések befolyásolták”.

Megdrágul így a karácsonyi bevásárlás?

Nem feltétlenül. Már csak azért sem, mert sok olyan terméket, amelyet az eurózónából hoznak be, a kereskedők már megrendeltek. Ugyanez igaz azokra a magyar termékekre is, amelyekhez alapanyagokat külföldről szereztek be. Sőt, vannak, akik még jól is járnak: amikor gyengül a forint, akkor általában megindul a bevásárlóturizmus is a szomszéd országokból, a határ szlovák és osztrák oldaláról is többen járnak át Magyarországra vásárolni.

Természetesen ha valaki nem a boltba sétál el, hanem a neten rendel karácsonyi ajándékot külföldről, akkor nem ússza meg az árfolyamkockázatot – főleg úgy, hogy az elmúlt időszakban egy folyamatosan gyengülő trendben ragadt a forint. De majdnem egy hónap hátravan még karácsonyig, azt pedig nem vehetjük biztosra, hogy addig nem lesz ideiglenesen nagyobb változás az árfolyamokban. Augusztus-szeptemberben például heteken keresztül gyengült a forint, az után viszont októberre 336-os szintről egészen 328-ig visszaerősödött a forint/euró árfolyam. Vagyis ha valaki nem több százezres tételeket akar rendelni karácsonyra, akkor nem érdemes óránként frissítenie az árfolyamokat mutató honlapokat, legfeljebb arra nézzen rá, hogy épp ne akkor rendeljen, amikor egy-egy napon rendkívül nagyot gyengül a forint az előző naphoz képest.

Hozzászólások lezárva.