Mennyire környezettudatos a magyar ingatlanvásárló?

A fenntarthatósági szempontoknak egyre jelentősebb a szerepe az ingatlanpiacon is – különösen, ha lakásfelújításra vagy építkezésre kerül sor. Habár a trendek és az otthonfelújítási támogatás igénybevételéhez szükséges feltételek is előidézik a javuló tendenciát, azért összességében, energetikai-zöld szemszögből nézve még mindig elég rossz állapotban vannak a magyar lakóingatlanok. Június 5-e a Környezetvédelem világnapja.

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2020-ban közel 150 ezer energetikai tanúsítványt állítottak ki, amelyre a jogszabály szerint akkor van szükség, ha ingatlan adásvételére vagy bérbeadására kerül sor, új épület használatba vételi engedélyéhez, illetve szükség esetén energetikai pályázatokhoz.

A lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++” kategóriától a „JJ” minősítésig terjednek, utóbbiak már a súlyosan elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik. Az átlagos szintet az „FF” osztályzat mutatja, de egy évvel korábban még az eladott ingatlanok 35,85 százaléka nem érte el ezt a minősítést. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze 4,78 százalékuk esett. Így kijelenthető, hogy még mindig sok lakásra ráfér a korszerűsítés itthon.

20210604_ingatlancom

A tavaly kiadott tanúsítványok alapján a magyar lakó- és szállásjellegű ingatlanok többsége (27,35 százalék) CC besorolású, azaz „Korszerű” volt, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy az ide tartozó épületek egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása 101-130 KWh.

Egyre inkább szempont a környezetvédelem 

Habár az ingatlantranzakciók esetében még mindig van fontosabb érv a környezetvédelemnél, egyre magasabb azon tudatos vevők aránya, akik az ingatlanok energetikai állapotát és azok későbbi korszerűsítési lehetőségét is döntő szempontnak tartják lakásvásárlásnál” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

(Fotó: Pixabay)

(Fotó: Pixabay)

A nemzetközi keresletnövekedéssel ellentétben, hazai szinten a tudatosság azonban sokszor nem párosul jelentősen magasabb vásárlóerővel, hiszen a potenciális vevők kifejezetten árérzékenyek az ingatlanok tekintetében is. Értékesítés szempontjából viszont jól jönnek ezek a tulajdonságok, a tapasztalatok alapján ugyanis a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nem csak gyorsabban, hanem akár 5-15 százalékkal drágábban is el lehet adni.”

Hozzászólások lezárva.