Méltányos vagy nagy nulla? – Így segített az állam a járvány kezdete óta

Az olaszok után a hazai vendéglátósok is egyre dühösebbek, vannak, akik már polgári engedetlenségből itthon is kinyitnának, hogy ezzel is üzenjenek a kormánynak: sem anyagilag, sem lelkileg nem bírják már a járványügyi korlátozásokkal járó veszteségeket. Egyszerűen túl régóta és túl sokat szenvednek. 

Ennek mentén tekintette át az Index az első tavaszi hullám kezdetétől, hogy mit adott, illetve ígért eddig az állam, elsősorban a vírushelyzet miatt bajba jutott ágazatok képviselőinek. 

Hiteltörlesztési moratórium a lakosságnak és a vállalkozóknak

Hogy enyhítse a koronavírus-járvánnyal járó nehézségeket, a kormány március közepétől törlesztési moratóriumot biztosított minden lakossági és vállalati hitelszerződésre. Köztük például a lakáshitelekre, a jelzáloghitelekre, az autóhitelekre, a személyi kölcsönökre, valamint a diákhitelekre. Úgy, hogy a törlesztőrészletek elviekben a fizetési haladék lejártával nem nőhetnek.

A moratórium eredetileg december 31-én ért volna véget, de a kormány 2021. június 30-áig meghosszabbította.

Nem csupán a lakossági hitelek esetében, adott feltételekkel a vállalkozások számára is általánosan igénybe vehető maradt a moratórium. Ahogy korábban megírta az Index, lakossági oldalról eddig megközelítőleg 1,6 millióan éltek a moratórium lehetőségével.

Elengedték bizonyos kisvállalkozók katáját

Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 18-án, emlékezetes hangelcsúszós, fáziskéséses, a budai várban rögzített videójában jelentette be az első koronavírus-hullámmal összefüggő gazdasági mentőcsomagot. A másnap rendeletben is megjelent gazdaságvédelmi akcióterv főbb elemei a hiteltörlesztési moratórium mellett az alábbiak voltak:

  • A súlyos anyagi nehézségekkel küzdő szektorokban dolgozók irodabérleti szerződéseit tilos június 30-ig felmondani, valamint a bérleti díjat megemelni.
  • A kormány ide sorolta többek között a turizmust, a vendéglátást, a szórakoztatóipart, a szerencsejátékot, a filmipart, a rendezvényszervezést, az előadó-művészetet és a sportszolgáltatást.
  • A felsorolt iparágakban dolgozók után a munkáltatónak nem kellett márciusban, áprilisban, májusban és júniusban járulékot fizetnie, az egészségbiztosítási járulék kivételével.
  • Első körben elengedték a taxisok kiváját és katáját júniusig.
  • Majd 2020. március 23-án a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet kibővítette a gazdasági mentőcsomagot, amivel több mint 81 ezer katás vállalkozó járulékfizetését (ami jellemzően havi 50 vagy opcionálisan 75 ezer forint) engedték el szintén négy hónapig.
  • Köztük például a fodrászokét, a víz- és gázszerelőkét, a szállásadókét, a szállodai szolgáltatást nyújtókét, a személyi edzőkét és az előadóművészekét.
  • A katásoknak legközelebb a júliusi munkájuk után, augusztus 12-én kellett adózniuk.
  • Közben az állam a március előtt keletkezett kataadósságokra is mentességet adott a veszélyhelyzet lezárulása utáni negyedik hónapig, utána tízhavi késedelmi kamat nélküli törlesztési lehetőséggel.

Ingyenes parkolás

Bécsi mintára április 6-án a fővárosban és az ország teljes területén életbe lépett az ingyenes köztéri parkolás. A nem kevés indulatot és konfliktust kiváltó, nemegyszer közlekedési káoszt okozó intézkedés – amellyel a lakosság végső soron mégiscsak spórolt, az önkormányzatok viszont kevésbé – a november 4-én életbe lépő rendkívüli jogrenddel együtt ismét visszatért, és a meghosszabbított ingyenes parkolás jelenleg is érvényes. 

Orvosok béremelése és egyszeri bértámogatása

A kormány egyszeri bruttó félmillió forintos prémiummal honorálta a koronavírus okozta megnőtt munkaterheket viselő egészségügyi dolgozók egy körét, ez Kásler Miklós szerint 160 ezer embert érintett. Ekkor azok részesülhettek az egyszeri támogatásban, akik április 1-jén állományban voltak, és hivatalosan július 1-jén kapták meg a pénzt. (Itt érthetően elsősorban a szórásból kimaradtak kérték számon a kormányt a szelekció miatt, részben a gyógyszerészszakma.)

Szintén a koronavírus kellett ahhoz, hogy a kormány a szakma és a közvélemény hosszas követelése után méltóbb munkakörülményeket és átláthatóbb, méltóbb viszonyokat próbáljon teremteni a hazai egészségügyben. Így egyebek mellett emelje az orvosok bérét, és kezdjen valamit a hazai ellátási rendszert régóta torzító hálapénz intézményével, valamint a másodállások kérdésével.

Hivatalosan március 1-jén lép hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszony, amely teljesen átszabja az ágazatban itthon dolgozók munkakörülményeit a másodállások vállalásától a fizetéseken át a szabadságokig. Ettől függetlenül az orvosok és az ápolók már az év elejétől, vagyis a napokban elvileg az új bértábla alapján kapják a fizetésüket, azonban máig rengeteg a bizonytalanság és a balsejtelem a területen.

Diplomakiadás nyelvvizsga nélkül

Közvetlen anyagi támogatásnak nem nevezhetjük, ugyanakkor a munkaerőpiaci, elhelyezkedési lehetőségeket, magát a szakmai előmenetelt nagyban segítheti, ha a projektnek diplomával a zsebünkben vágunk neki. Palkovics László április 7-én jelentette be, hogy a koronavírus okozta rendkívüli helyzet miatt ezúttal nyelvvizsga nélkül is át lehet venni a diplomákat.

A kormányzati becslések szerint közel 75 ezren lehetnek, akik ezáltal előnyhöz jutottak.

Raktárkoncert mint a zenei szektor segélye

Szintén tavaszi történet, amikor kétszer 90 millió forintból rendkívüli gyorssegélyt kaptak a koncertek és más kulturális rendezvények hiányában bevétel nélkül maradt előadóművészek. Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és az Artisjus a rászorultság mértékétől függően néhány tízezer forinttól 128 ezer forintig terjedő összegeket utalt ki áprilistól a bajba jutott művészeknek.

Majd a fesztiválszezon kimaradásával tavaly nyáron 5,3 milliárd forintból raktárkoncert-sorozatot indított a kormány, hogy ezzel is segítse a kiválasztott zenészeket és háttérstábjukat, továbbá vigasztalja a rajongókat, akik az Antenna Hungária alkalmazásán keresztül egy előzetes regisztrációt követően nézhetik meg a koncertfelvételeket.

Öt százalékra csökkent rendeltétel-áfa

Az már az ősz és a második hullám fejleménye, hogy a kormány novemberben öt százalékra csökkentette a kiszállított ételek áfáját arra az időszakra, míg a vendéglátóhelyek, éttermek nem fogadhatnak vendégeket. Magát a kiszállítást azonban továbbra is 27 százalékos áfa terheli.

Az elmaradt foglalások utáni támogatás

A turizmus támogatását nem véletlenül kísérte nagy felháborodás, miután májusban kiderült, hogy a koronavírus miatt meggyengült ágazat állami támogatásának zászlaja alatt számos kormányközeli nagyvállalkozó kapott jelentős mennyiségű közpénzt.

A „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” című pályázaton ugyanis olyan ismert szereplők érdekeltségei kaptak vissza nem térítendő állami támogatást összesen 83,5 milliárd forint értékben, mint:

  • Garancsi István,
  • Csányi Sándor,
  • Hernádi Zsolt,
  • Mészáros Lőrinc,
  • Szíjj László.

Szintén borzolta a kedélyeket, hogy az újabb turizmussegítő állami pályázati körben a külföldi turisták hiányában leginkább összeomló budapesti szereplők eleve el sem indulhattak.

Az erősen megkérdőjelezhető pénzosztás után ősszel már a szálláshely-szolgáltatók nyújthattak be pályázatot a kieső bevételeik részleges megtérítésére, azzal a feltétellel, hogy nem bocsátják el és ki is fizetik az alkalmazottakat. A meghiúsult foglalások után több mint 3 milliárd forintra érkezett támogatási igény szállodáktól, panzióktól, üdülőháztelepektől, közösségi szálláshelyektől, valamint kempingektől. Nekik az év végével utaltak Guller Zoltán szerint.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója azt is kilátásba helyezte, hogy december 1-jétől január 31-éig a vendéglátásban, szórakoztatóiparban tevékenykedők megkapják – a novemberihez hasonlóan – az ötvenszázalékos bértámogatást, valamint az adó- és járulékkedvezményt. Ezt a bértámogatást december 1-jétől kiterjesztették a szállodai szolgáltatókra, utazásszervezéssel foglalkozó vállalkozásokra, amennyiben megtartják és ki is fizetik a munkavállalókat.

Miután a vendéglálóiparban, illetve a turizmusban dolgozók jelentős része a visszajelzések alapján máig nem kapta meg a megígért támogatást, a kormány lépett, és úgy döntött, február végéig egy összegben kifizeti a nekik szóló bértámogatást. 

Az új jogszabály már szerdán hatályba lép.

Otthonfelújítási támogatás és ötszázalékos lakásáfa

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter október közepén beszélt először a legújabb családtámogatási formáról, az otthonfelújítási programról, amellyel ez év elejétől a legalább egy gyermeket nevelő családok élhetnek. Az intézkedés az érintetteknek a költségek felét, legfeljebb hárommillió forintot térít vissza utólagosan.

Időközben az otthonfelújítási támogatás kiegészült az új építésű lakások már szintén életbe lépett, ötszázalékosra csökkentett áfájával, emellett a csokkal vásárolt ingatlanok esetében elengedik az illeték teljes összegét is. Szintén része a csomagnak, hogy családosként már lehet élni a tetőtér-beépítési támogatás lehetőségével is, ahogy februártól otthonfelújítási kölcsön is jár.

A kkv-k iparűzési adójának felére csökkentése

Főleg a nagyobb hazai önkormányzatok körében váltott ki méltatlankodással vegyes kétségbeesést, amikor a kormányfő december közepén közölte, hogy felére csökkentik a kis- és középvállalkozók, továbbá az egyéni vállalkozók iparűzési adóját. A kormány szerint ennyivel is mentőövet dobnak a hazai kkv-knek, amelyek a munkavállalóik száma alapján az egyik legnagyobb foglalkoztatói körnek számítanak.

Orbán Viktor hozzátette, a 25 ezer fő alatti települések esetében a kieső összeggel azonos nagyságú támogatást biztosít a kormány, az ennél nagyobbak esetében pedig egyedi kormánydöntés függvénye lesz a kompenzáció összege. Az önkormányzatok támogatásáról szóló kormányhatározat alapján úgy tűnik, egy kicsit a fideszesek felé lejtett a pálya, ha a megítélt anyagi támogatásokat nézzük.

Szintén ekkor hangzott el, hogy a bezárásra kényszerült vállalkozásokat a kormány decemberben és januárban is a bérköltségek kétharmadának elengedésével és átvállalásával támogatja. A járulékfizetés elengedését és a bértámogatást a vendéglátóhelyek, a szállodák és az idegenforgalom mellett kiterjesztjük a szünetelni kényszerülő, magántulajdonú buszos vállalkozásokra is – ígérte a miniszterelnök.

25 év alatti fiatalok szja-mentessége

A 25 év alattiak szja-mentessége egyelőre a jövő zenéje, ugyanis január közepén adott közrádiós interjúja alapján 2022-től vezetné be Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányzati kalkuláció szerint az intézkedés mintegy 130–150 milliárd forintos tételt jelentene a költségvetésből. A részletek kidolgozásával megbízott Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint:

a tervezett személyijövedelemadó-mentességet a kormány befektetésnek tekinti, és abban segít, hogy a fiatalok saját lábukra állva indulhassanak neki az életnek, könnyebben alapíthassanak családot, és ne menjenek el külföldre.

Vidéki sportegyesületek rendkívüli támogatása

Végül, de nem utolsósorban, a legújabb fejlemény, hogy a kormány 2,1 milliárd forint rendkívüli támogatást biztosít 45 kiemelt vidéki sportegyesületnek a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzálására. Köztük olyanokat támogat szerte az országban, amelyek a tokiói olimpián éremesélyes, kvótás vagy kvótára jó eséllyel pályázó sportolót is foglalkoztatnak az amatőrök és az utánpótlás mellett. 

Az ígéretek alapján február végéig utalt összegeket a sportegyesületek többek között eszközbeszerzésre, munkabérre, sportegészségügyi kiadásokra, versenyeztetésre és edzőtáborokra fordíthatják.

(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.