Megérkeztek a törlesztési moratórium részletszabályai, nem számítható fel kamatos kamat

Miről is van szó?

A keddi közlönyben hirdette ki a kormány a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól című rendeletet. Mint ismeretes, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében az MNB egy héttel ezelőtt ismertette moratóriummal kapcsolatos javaslatát, először a vállalatok esetében, majd két nappal később a lakossági hitelekre vonatkozóan is bejelentette. Ezt követően Orbán Viktor jelentette be, hogy a kormány – megfogadva a jegybank javaslatát – az első intézkedések között dönt a moratórium elrendeléséről. A moratórium részletszabályait tartalmazó rendeletre néhány napot kellett várni.

Ez kimondja többek között, hogy

tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni – döntött a kormány.

A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét – olvasható a rendelet következő lényeges pontja. Továbbá az is eldőlt, hogy a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

Olyan részletkérdés is szerepel a pontok között, miszerint a babaváró kölcsön esetén fizetendőkezességvállalási díját a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedik.

Az Orbán Viktor által aláírt rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, vagyis a döntések szerdától hatályosak.

A moratóriummal kapcsolatosan előzetesen itt írtunk:

Bejelentette a PM

A rendelet megjelenésével párhuzamosan közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium, miszerint az új döntés további könnyítést hoz a hiteleseknek. A szabályozás elsődleges célja az, hogy a kormány a hitel-moratóriummal élő ügyfeleket ne csak idén, hanem jövőre is, amikor újraindul a fizetési kötelezettség, akkor is segítse – írja a Pénzügyminisztérium közleményében.

A PM hangsúlyozza már a közlemény legelején, tulajdonképpen reagálva az elmúlt napok kritikus hangjaira, miszerint a magyar kormányzati gazdaságpolitikai válasz nem elegendő, hogy “világszerte az egyik legerősebb és legkedvezőbb intézkedést hozta meg a kormány előző héten, amikor a magánszemélyek és vállalkozások március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztette”.

A tárca szerint a most megjelenő rendelet a részlet és technikai szabályok mellett azt is biztosítja, hogy

a moratóriummal élő ügyfelek részére ne váljék elviselhetetlen teherré a későbbi, újrainduló fizetés. Így többek között nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején, amely jelentősen könnyíti az adósok terheit.

A minisztérium hangsúlyozza, hogy “további segítséget jelent az is, hogy 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet. A futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan”. 

Az MNB már belengette

Mindezt a szabályozást már sejteni lehetett Nagy Márton MNB-alelnök kedd délután sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján.

Az MNB arra jutott, hogy ezt a likviditási krízist nem csak a bankrendszerben, hanem a vállalati és a háztartási körben, majd a költségvetési körben is kezelnie kell. A vállalatoknál és a háztartásoknál komoly könnyítést jelent a hiteltörlesztési moratórium.

A JEGYBANK AZZAL SZÁMOL, HOGY AZ ÜGYFELEK TÖBB MINT 80%-A ÉLNI FOG A MORATÓRIUMMAL, ÉS NEM FOGJA TÖRLESZTENI HITELÉT.

A moratórium az ügyfelek számára egy likviditási segítség, hiszen nem törlik el a tőketartozásukat, de átmenetileg nem kell törleszteni a hiteleiket. Ezt a likviditási sokkot veszi át az MNB, a moratórium teljes összege esetén 3600 milliárd forintnyi törlesztés kap haladékot, de 80%-os szintnél is 2900 milliárdról beszélünk – mondja Nagy Márton. 

Rendszerszinten a likviditás nem csökken, hiszen az emberek a megtakarítást el fogják fogyasztani, ami visszakerül majd a bankrendszerbe. Egyedi banki szinten kezelni tudja a jegybank ezt a sokkot, amire fel is készültek. 

Gazdasági hatást tekintve kulcsfontosságú, hányan élnek a moratóriummal, hiszen az ő fogyasztásuk pörgetheti a növekedést

mondja az MNB alelnöke. 

Az MNB álláspontja, hogy a moratórium alatt meg nem fizetett kamat ne kerüljön tőkésítésre, hanem a hátralévő futamidőre évenként kerüljön felosztásra, azaz részletfizetés történjen a kamat tekintetében.

HA MINDEN ÜGYFÉL ÉL A MORATÓRIUMMAL, AZ A BANKRENDSZER SZEMPONTJÁBÓL 50 MILLIÁRD FORINTOS JÖVEDELEMKIESÉST JELENT – MONDJA NAGY MÁRTON.

Más hitelekre is vonatkozik a könnyítés

A kormány még tovább bővíti a kedvezmény alá eső hitelek körét a munkáltatói kölcsönökkel, illetve azt a Nemzeti Eszközkezelő Programra is kiterjeszti.

A munkáltatói kölcsönökre is érvényes a fizetési haladék, vagyis 2020. december 31-ig a munkavállalóknak se a kölcsön összegét, se annak kamatát nem kell visszafizetniük a munkáltatójuknak.

Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevőknek a mellett, hogy a vételár-részletfizetésére és a bérleti díjfizetési kötelezettségre fizetési halasztást kapnak, a lakhatása is biztosított, ugyanis a cég – a nem fizetés miatt – nem mondhatja fel a bérleti szerződést.

A bejelentés pontos hatásait szerdán megjelenő elemzésünkben írjuk meg részletesen!

Címlapkép forrása: Shutterstock

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.