Még csak az elején vagyunk a koronavírus-válságnak, de jól látszik, mi kell a cégeknek

Portfolio: Az elmúlt hetekben számos hitelprogramot és gazdaságvédelmi intézkedést jelentett be a kormány és az MNB. Melyeknek a szerepe lesz a legfontosabb Ön szerint a hitelezett kkv-k megmentésében?

Toldi Balázs: Egy globális járvány, és a nyomában kialakult gazdasági válság elején járunk, amelynek következményeként a GDP és szinte minden szektor bevétele csökkenhet. Fontos látni azonban, hogy a válság ellenére a magyar bankszektor erős tőke- és likviditási pozícióban van.  A Citibank portfóliója stabilan és nagyon jól teljesít, a tőke- és likviditási helyzetünk, valamint globális piaci pozíciónk lehetővé teszi, hogy az ügyfelek mellett álljunk a nehéz időszakban; finanszírozással, pénzügyi megoldásokkal, tanácsadással támogatva őket. A meghirdetett programok közül szerintünk a legnagyobb szükség azokra a garanciaprogramokra van, amelyek segítségével a cégek az átmeneti likviditási problémájukat tudják kezelni. Elsősorban nem kedvező kamatozásra, kamatkockázatok fedezésére vagy hosszú távú beruházásösztönzésre, hanem az átmeneti időszak átvészelésére, a likviditás rövidtávú javítására van szükség. Ilyenkor ritka, hogy a cégek nagy számban rendelkeznének komoly többletfedezettel és extra biztosítékokkal, és az sem, hogy hosszú távú finanszírozási terven gondolkoznának. Ezért úgy látom, hogy ügyfeleinknek is

elsősorban a garanciaprogramok, az EXIM bankgaranciája és hitelprogramjai, a Garantiqa kezességvállalása, illetve a Növekedési Hitelprogram most a leghasznosabbak.

E programok más formában, de korábban is léteztek. Mi változott bennük, amivel ezek kifejezetten a válság hatásait tudják mérsékelni?

Egyrészt a garanciavállalás mértéke, hiszen a követelések akár 90%-át garantálja a Garantiqa, másrészt a garancia díja: sokkal olcsóbban elérhetők, akár a korábbi díj negyedéért, gyorsan és könnyen hozzáférhetők. A garanciaprogramok mellett az NHP Hajrá és az EXIM refinanszírozási programjai ahhoz is hozzájárulnak, hogy a hitelezési kockázatok növekedése ellenére se emelkedjenek a vállalati hitelkamatok. Nagy kérdés, hogy a koronavírus egy hullámban levonul, vagy következő hullámra is számítanunk kell. Nehéz megmondani, mindenesetre a programok iránti keresletet és a hitelpiac idei teljesítményét ez is nagyban meghatározhatja.

Toldi Balázs

Citi Magyarország, Kereskedelmi Bank Üzletágvezető

A Citi Magyarország január 16-ai hatállyal Toldi Balázst nevezte ki a kereskedelmi banki üzletágvezetőjének. A Citi kereskedelmi banki üzletága elsősorban a kis- és közép méretű vállalati piac fe

Tovább

A Citi Magyarország január 16-ai hatállyal Toldi Balázst nevezte ki a kereskedelmi banki üzletágvezetőjének. A Citi kereskedelmi banki üzletága elsősorban a kis- és közép méretű vállalati piac fe Tovább

Hogy reagáltak ügyfeleik a válságra, mely banki szolgáltatások igénybevételében érzékelhető a legjelentősebb változás?

 Az ügyfeleinknél jellemző és ez igaz ránk is a Citinél, hogy a munkavállalók döntő többsége otthonról dolgozik, ez pedig más kapcsolattartási struktúrát és technológiát igényel. A digitális bankolás és az online kapcsolattartás iránti igény már egy egyébként is magas szintről 20%-kal tovább emelkedett a járvány hatására. Mindenki a hatékonyságnövelésre, költségoptimalizálásra koncentrál most, vállalati mérettől és szektortól függetlenül. A digitalizáció nem csak átmeneti fellángolás, hanem hosszútávon értékelődött fel hatalmas mértékben. A vállalatirányítási rendszerek integrációja egy API-rendszeren keresztül a tranzakciós rendszerek összekötésére teremtett lehetőséget, ami olyan érték, amely jelentősen egyszerűsíti a pénzügyi jellegű szolgáltatások igénybevételét az ügyfelek részére. A beépített mesterséges intelligenciának köszönhetően a bejövő tranzakciók 90%-át maga a rendszer allokálja nálunk emberi beavatkozás nélkül. Végezetül az árfolyam volatilitás is megváltoztatta az ügyfelek viselkedését: a forint árfolyamának váratlan és kedvezőtlen változásai ellen a Citi olyan fedezeti megoldásokat, automatizált kockázatcsökkentő lehetőséget nyújt, amelyek iránt igencsak nagy az ügyfélkereslet. Az üzleti utazások természetesen nagyon visszaestek, érthető okokból nemzetközi utakat nem szívesen vállalnak jelenleg a cégvezetők, és ha valaki velünk bankol, akkor nem is kell, hiszen a Citinél nyitott a világ:

101 országban és 140 devizanemben tudunk számlát nyitni anélkül, hogy az ügyfél elhagyná a saját otthonát vagy irodáját.

Mennyire meghatározó a Citibanknál a hitelezés a treasury szolgáltatások és a befektetési banki jelleg mellett?

A befektetési banki tevékenység hagyományosan hangsúlyos a Citinél, de a kereskedelmi bankolás és ezen belül a hitelezés elsődleges tevékenyégnek tekinthető a kkv-szegmensben. Hitelezni persze   minden bank tud – megfelelő tőkével és likviditással –, a Citi esetében azonban plusz értéket teremt, hogy emellett világszínvonalú treasury szolgáltatásokat nyújtunk. Azon ügyfeleink számára tudjuk mi a legnagyobb értéket teremteni, akiknek devizatranzakcióik vannak és globális, regionális kapcsolatokkal rendelkeznek. Ebben versenyelőnyt tudunk biztosítani az ügyfeleknek a kényelem és a deviza, valamint a nyersanyag árfolyam kockázatok kezelése szempontjából. A hitelezésben, ahogyan korábban már említettem, jelenleg elsősorban rövid távú, átmeneti likviditási igényeket látunk, ezeknek próbálunk eleget tenni – például már az állami mentőprogramok elindítását megelőzően is, tudtunk több ügyfelünknek akár milliárdos tételben is.

Fokozatosan “újranyit” az ország. Mi az, ami még menthető és mi az, ami nem Ön szerint a magyar cégeknél? Lezártul-e a tűzoltás szakasza?

Magyarország az elsők között volt az általános és teljeskörű moratórium bevezetésében. Gyors és hatékony volt a reakció, nagy kérdés azonban, hogy mire lesz elég. Sok cég elővigyázatosságból vesz csak részt benne, egyesek pedig tőkét nem fizetnek idén, de kamatot igen.

A vállalkozások összességében óvatos stratégiát követnek, nagy részük ezért él a moratórium lehetőségével. Ha nincs következő hullám, sokan visszatérhetnek korábbi üzleti modelljükhöz. A válság felnagyítja a cégek közötti különbségeket: másképp teljesítenek a tartósan stabil és erős vállalatok, mint azok, akik már korábban is problémákkal küszködtek. A kölcsönös bizalomnak természetesen nagy szerepe van minden lépés megtételekor, és az ügyfelek igényeit követve megnövekedett a kontaktusszám; a korábbi negyedéves felülvizsgálatok helyett akár 1-2 hetente beszélgetünk az ügyfeleinkkel. A már meglévő őszinte ügyfélkapcsolat és az átlátható gazdálkodás még inkább felértékelődött.

Az MNB szerint a cégek 9%-a már rövid távon életképességi problémákkal szembesülhet, reális ez a hitelportfóliójuk minőségének alakulása alapján?

Amennyire a törlesztési moratórium ebbe betekintést enged, a kkv-k alsó szegmenseiben ez a szám magasabb is lehet, nálunk viszont más a helyzet. Mi a közép- és nagyvállalati szektorban rendelkezünk erős pozíciókkal, őket a fizetőképességi probléma jóval kisebb mértékben érinti.

Magyarországi ügyfeleinknek kevesebb mint 30%-a élt a moratóriummal, a multik és nagyvállalatok közül szinte senki sem. Ügyfélkörünk stabilabb, tőkeerősebb a bankszektor átlagánál az átlagos cégméretből és a tulajdonosi háttérből adódóan is.

Mennyire jellemző e cégek körében a vevői fizetési határidők kitolódása, körbetartozások kialakulása?

A multik és a nagyvállalatok elég jól át szokták vészelni ezeket az időszakokat, hiszen elégséges pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, így beszállítóik is jobb helyzetben vannak. Nem igazán látok náluk ilyen problémát. Ahol kisebb és közepes vállalkozások kerülnek egymással kapcsolatba, ott már előfordulhatnak ilyen nehézségek.

Még az elején vagyunk azonban ennek az egész folyamatnak, a legfrissebb statisztikák még az első negyedévről szólnak. Az igazán sokatmondó adatok az április-májusiak lesznek, el kell telnie még néhány hónapnak, hogy tisztább képet kapjunk.

Mire számít idén a vállalati, azon belül a kkv-hitelezésben? Mennyivel nőhet vagy csökkenhet a hitelállomány a bankszektorban, illetve Önöknél? Az MNB a szektorban 6-10%-os bővülést vár a vállalati hitelállományban.

A beruházási aktivitás visszatérése és a gazdaság gyors ütemű kilábalása esetén ez reális, de erőteljesen befolyásolja ezt, hogy a ciklus miként alakul annak függvényében, hogy a koronavírus fertőzés visszatér-e. A készlethalmozásnak persze mindenképpen meg kell kezdődnie. Számháborúba mindenesetre nem mennék bele, az biztos, hogy viszonylag jó lehet az év második fele, ha nem tér vissza a koronavírus.

Miben lehet más a vállalatok banki kiszolgálása a koronavírus-válság után, mint előtte? Hoz-e olyan horderejű hosszú távú változásokat is a mostani válság, mint a 2008-as?

A kereskedelmi banki szolgáltatások változatlanul a személyes kapcsolaton alapulnak. A vállalati banki szolgáltatások olyan komplex és személyre szabott megoldások, amelyek nem alakíthatók ki személyes kapcsolat nélkül. Bár a kapcsolattartás felülete minél inkább az online térben lesz, ugyanúgy személyek között zajlik majd. Felértékelődik a home office: a korábbiaknál nagyobb részben fogunk otthonról dolgozni. Számos ügyfélrendezvényt online konferenciák, webináriumok formájában fogunk megrendezni. Ez a válság felgyorsítja a digitális bank-ügyfélkapcsolat implementációját és fejlődését is, lehetővé téve, hogy az összes banki kapcsolatot online felületen, egy helyen, egyszerre tegyük elérhetővé és megbízásokat indíthassunk a világ másik felén lévő vállalkozásunk számára. Ezek a nemzetközi cashpooling megoldások a nagyvállalati szegmensben már elérhetőek és begyűrűznek a kkv szektorba is. Egy mondatban megfogalmazva: amit digitálisnak mondtunk eddig, az valóban digitális lesz és a bankok tovább fejlődnek a technológiai vállalatok irányába.

Hogy érzi magát a home office-ban?

A lányomtól kértem kölcsön a szobáját, ő pedig a nappalit sajátította ki magának. Először kicsit furcsa volt, de idővel az ember megtalálja a helyét ilyen körülmények között is. Ritkán megyek be az irodába, a kollégákkal való kapcsolattartást videóhívásokon rendszeresítettük. Külön öröm, hogy több időt tudok a családdal együtt tölteni, hiszen így, hogy nincs iskola, majdnem minden nap közösen ebédelünk például.

Szeretem a home office-os létet, de a jövő az irodai és az otthoni munka valamilyen kombinációja lesz majd. A személyes találkozás az ügyfelekkel és a kollégákkal azért már nagyon hiányzik.

A cikk megjelenését a Citi Magyarország támogatta.

Címlapkép: Mark Kauzlarich/Bloomberg via Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.