Már csak szuperállampapírt vesznek a magyarok

Öngondoskodás 2019

Kíváncsi vagy, hogyan értékeli az ÁKK és az államkincstár a lakossági állampapírok felpörgő értékesítését, és, hogy milyen további lakossági papírok jöhetnek a piacra? Akkor ott a helyes a keddi Öngondoskodás konferencián! Még nem késő jelentkezni!

Augusztus végén a forintos lakossági állampapírok állománya megközelítette a 8600 milliárd forintot, ami közel 90 milliárddal több a július végi adatnál, tavaly december végéhez képest pedig több mint ezermilliárd forintos állománybővülésről beszélhetünk – ez derült ki a Pénzügyminisztérium friss, az államháztartás központi alrendszerének helyzetéről szóló tájékoztatójából. Miután az ÁKK az utóbbi időszakban áttért a negyedéves adatközlésre, érdekes látni, hogyan alakul a lakossági állampapírok havi állományváltozása, főleg most, hogy bejött a képbe a szuperállampapírnak becézett MÁP+ is.

Az adatokból jól látszik, hogy csak a MÁP+ állománya augusztusban 308 milliárd forinttal nőtt, ez nagyjából a teljes augusztusi jegyzésnek felel meg. A szuperállampapír mellett a nagyobb kategóriák közül semelyiknek sem sikerült nettó tőkebeáramlást lekönyvelnie, még az inflációkövető prémium állampapír is 20 milliárdos mínusszal zárta a hónapot.

A legnagyobb állománycsökkenés az Egyéves Magyar Állampapírnál következett be egy hónap alatt közel 150 milliárdos mínusszal. Itt sok lehetett a lejáró állomány, amit már nem újítottak meg a befektetők, illetve az így felszabaduló pénzt inkább szuperállampapírba fektették.  Ezt a Féléves Magyar Állampapír követte 36 milliárdos csökkenéssel, de a Kétéves és Bónusz Magyar Állampapír állománya is csökkent (utóbbi három kategória júniustól már nem vásárolható, mivel kivezette őket az ÁKK).

A MÁP+ jegyzések a múlt héttel együtt már meghaladták a 2055 milliárd forintos szintet, csak múlt héten 73,3 milliárdot jegyeztek le a konstrukcióból. Ezzel csak szeptemberben eddig 250 milliárdot tett a lakosság szuperállampapírba.

Az viszont már egy jó ideje biztossá vált, hogy a jegyzések jelentős részét nem az átlaglakosság, hanem a privátbanki ügyfelek viszik el, sok esetben lombardhitellel megtoldva. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos fedezet mellett a hitelből további állampapírt vesznek, ami még a lombardhitel kamatának kifizetése után is szép hozamot jelent a tehetősebb ügyfeleknek, nem beszélve arról, hogy ezzel a bank is jól jár.

A hírek szerint az egyre nagyobb méreteket öltő lombardhitel-állományt sem az MNB, sem az ÁKK nem nézi jó szemmel, ami nem csoda, hiszen a forgalmazói szerződésekben is le van írva, hogy a cél, hogy érdemi megtakarításokat csatornázzanak be a lakossági állampapírok piacára, nem pedig a spekulációs céllal való állampapír-kereskedés és nyerészkedés elősegítése.

Ahhoz képest, hogy úgy tudni, a két intézmény már dolgozik azon, hogyan lehetne visszafogni a lakossági papírok, azokon belül is főként a szuperállampapír lombardhitellel történő megvásárlását, Gulyás Gergely a csütörtöki Komrányinfón a lombardhitelek korlátozásáról szóló kérdésre azt válaszolta, hogy:

Bármilyen forrásból történjen az állampapír-vásárlás, nem kívánjuk korlátozni. Ha valaki eddig spekulált, az nem mindig járt jól vele, hiszen számolnia kell például a kamatok emelkedésével.

Öngondoskodás 2019

Kíváncsi vagy, hogyan értékeli az ÁKK és az államkincstár a lakossági állampapírok felpörgő értékesítését, és, hogy milyen további lakossági papírok jöhetnek a piacra? Akkor ott a helyes a keddi Öngondoskodás konferencián! Még nem késő jelentkezni!

Címlapkép: Getty Images/Chris McGrath

Forrás: portfolio.hu

Hozzászólások lezárva.