Már a disznók közt is pusztít a vírus

Most, hogy szomorú kényszerűségből 2021 elejére lassan mindannyian teljesen kiművelődtünk virológiából, és álmunkból felébresztve is bármikor felsoroljuk a tudományterület teljes szókincsét, vírusfronton nekünk, magyaroknak, sajnos a Covidon kívül más súlyos betegséggel is van dolgunk.

Ez nem más, mint az országban pusztító afrikai sertéspestis, amely egyelőre a hazai vaddisznóállományt tizedeli.

A vírusos megbetegedésnek nincs közegészségügyi jelentősége, azaz emberre nem veszélyes, azonban az afrikai sertéspestist elkapó vaddisznók, valamint házisertések szinte mindegyike, több mint 95 százaléka elpusztul, elhull a megbetegedés következtében

– mondta el az Indexnek Bognár Lajos országos főállatorvos.

A szakember hozzáteszi, hogy bár maga a betegség nem ragályos, azaz nem terjed gyorsan az állatállományban, ugyanakkor a vírus a számára megfelelő környezetben akár hét-nyolc hónapig is fenn tud maradni, sőt, a fagyasztott húsban akár évekig is életképes lehet.

Mivel a sertéspestis megállítása közös felelősségünk, éppen ezért mindenekelőtt azt kérjük a lakosságtól, az erdőt járó turistáktól, hogy a természetben semmiképp ne dobjanak el hőkezeletlen sertéshúst tartalmazó élelmiszert

– hangzik a Bognár Lajos-féle intelem.

Az országos főállatorvos arról is beszélt, hogy a vírus a ragályfogó tárgyakon – mint ruha, cipő, kocsikerék – terjedhet. Épp ezért az erdőjárás után mindig azonnal és alaposan mossuk le a cipőnket, a bakancsunkat. Közben a sertéstartókat is figyelmezteti: tilos a háztáji állományt élelmiszer-hulladékkal, azaz moslékkal etetni.

Hol találkozhatunk itthon a legnagyobb eséllyel vaddisznóval?

Az élőhely típusától függően igencsak változó, hogy mekkora a vaddisznóállomány az ország különböző területein. Míg az egész évben kilőhető, mert hivatalosan dúvadnak számító vaddisznók előfordulási aránya az Alföldön jóval alacsonyabb, addig a dombvidékeken, erdős térségekben ez a szám akár az egyed per négyzetkilométerig is terjedhet. Jelenleg Észak-Magyarországon, valamint a Dunántúlon, ezen belül is a Dél-Dunántúlon él a legtöbb vaddisznó. Mivel vaddisznókról beszélünk, az itthoni állomány méretét legfeljebb becsülni tudják a szakemberek: mintegy 300 ezerre teszik a hazai vaddisznók összlétszámát.

Csökkenteni a kontaktok számát

Azonban a sertéspestissel szembeni küzdelemben a vadásztársaságokra, a vadászatra jogosultakra hárul a feladatok jelentős része, hiszen ők találkoznak legtöbbet a betegséggel. Őket segíti a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló, frissen, EU-kötelezettségre kiadott Nemzeti akcióterv.

Az akcióterv alapvetően a vaddisznóállomány gyérítésében, illetve a vaddisznóhullák, -maradványok felszámolásában nyújt nekik segítséget, amellett, hogy komoly feladatokat is előír számukra. A sikeres létszámcsökkentés azért lényeges, mert a vaddisznók közt a víruscirkuláció, a terjedés akkor áll meg, amikor alacsony az állomány sűrűsége

– magyarázza Bognár Lajos, mi a vaddisznók közti kontaktok csökkentésének egyik fő eszköze.

Az alapvető cél, hogy elérjék, majd tartósan fél állat/négyzetkilométer sűrűség alatt tartsák a hazai vaddisznóállományt. Ezzel annak az esélye is csökkenthető, hogy közvetett vagy közvetlen érintkezés történjen a vaddisznók és a házisertések között, amelyeket a vírus szintén elpusztít.

Itt szóba jöhet például mind a csapdázás, mind a kilövés. Az akcióterv ugyanis nem kívülről mondja meg, melyik az optimális megoldás, helyette lehetőséget ad a vadászatra jogosultaknak, hogy a saját területükön leginkább alkalmazható eszközökhöz nyúljanak, amikor a következő öt évben a vaddisznók számát csökkentik. 

Mit tegyünk, ha lakott területen vaddisznóval találkozunk?

Ha az utóbbi időben egyre többet találkozunk vaddisznóval lakott területen, ez nem véletlen, mert valóban túlszaporodtak bizonyos régiókban. Normál körülmények közt, a természetben a vaddisznó fél az embertől, ha nem zavarjuk, az állat magától elszalad. Agresszívvá, az emberre nézve veszélyessé egyedül akkor válhat, ha hirtelen nem tud hová menekülni. Főleg a koca, amelyik a kicsinyeit védi – magyarázza Bognár Lajos, aki szerint mindezek fényében ez az, amit tegyünk/ne tegyünk:

– Akarattal soha ne zavarjuk a vaddisznókat!

– Ha vaddisznóval, valamint elhullott vaddisznóval, földi maradványokkal találkozunk, tegyünk bejelentést a helyi állategészségügyi hatóságnál, az adott területen működő vadásztársaságnál, vadászatra jogosultaknál, illetve hívhatjuk a Nébih zöldszámát: 06-80/263-244.

– Amennyiben a természetet járva elárvultnak tűnő, csíkos hátú kismalaccal találkozunk, semmiképp ne közelítsük meg, ne próbáljuk megfogni a kicsiket, mert a védelmező koca a közelben lehet.

– Szintén fontos szabály, hogy pont a vad zavarásának elkerülése miatt a kutyát a természetben járva is sétáltassuk pórázon, mert előfordulhat, hogy a megriasztott, dühös koca nem a kutyától el, hanem épp ellenkezőleg, a kutyára fut, és bizony súlyos kárt tehet a házi kedvencben.

A vadásztársaságok a rossz tapasztalatok miatt közleményben figyelmeztettek a szabályokra.

(Borítókép: Komka Péter / MTI)

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.