Magyarország a mentális betegségek fellegvára

A magyarok átlagos egészségi állapota EU-s összehasonlításban azért sem mondható különösebben fényesnek, mert például a magyar férfiakénál alacsonyabb születéskor várható élettartama csak a lett, litván, bolgár és román férfiaknak, a magyar nőkénél pedig csak a román és bolgár nőknek van – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia frissen megjelent Munkaerőpiaci Tükör kiadványából.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) 2020 óta évente megjelenő kiadványa, amely idén az egészség és a munkaerőpiac összefüggéseit vizsgálja, azt is megállapítja, hogy a magyar férfiak csupán 60, a magyar nők 62 éves korukig számíthatnak jó egészségre.

Vagyis főként a magyar férfiak még a nyugdíjkorhatár előtt szert tesznek legalább egy krónikus betegségre.

Ezzel szemben például Írországban, Svédországban és Máltán is 70 éves korukig vagy még annál is tovább örvendenek jó egészségnek mind a nők, mind a férfiak. A jelentős különbséget elsősorban az okozza, hogy Magyarországon különösen az alacsony iskolai végzettségűek és a nem dolgozók körében marad el az egészségi állapot az Európai Unió átlagától – mondta el az Indexnek Bíró Anikó, a KRTK tudományos főmunkatársa.

A  Munkaerőpiaci Tükör társszerzője hozzáteszi,

míg például a diplomás magyar férfiak csak négy-öt év hátrányban vannak a diplomás olasz és svéd férfiakhoz képest, addig az érettségivel sem rendelkező magyar férfiak lemaradása kétszer ekkora.

A depresszió mint a magyar nők betegsége

Bíró Anikó kiemeli, hogy új kutatási eredményeik fényében is ideje lenne jóval nagyobb figyelmet szentelni a mentális betegségeknek. Mindezt döbbenetesen támasztják alá különösen a 45–54 közötti, alacsonyan képzett magyar nők kiugró értékei. A depresszió tünetei náluk például háromszor olyan gyakorisággal jelentkeznek, mint a hasonló végzettségű európai nők körében.

A hazai gyógyszerfogyasztási adatokból kiindulva a KRTK kutatói arra is rámutatnak, hogy a fizikai és mentális betegségekben szenvedők itthon jóval alacsonyabb arányban dolgoznak.

A különbség pedig elsősorban a mentális betegségekre felírt gyógyszer szedésénél kiugró. Ezen belül is sokkal nagyobb a gyógyszerszedés szerinti eltérés a foglalkoztatottságban a keleti országrészben.

Míg az egészségesnek tekinthetők (adott gyógyszert nem szedők) körében 1–4 százalékpontos különbségeket látunk foglalkoztatottságban régiók között, addig a betegek (gyógyszert szedők) közt sokkal nagyobbak az eltérések, Budapestet és az Észak-Alföld régiót összehasonlítva 7–15 százalékpont között mozognak.

Ugyanakkor az említett tendencia nem pusztán a mentális betegségben szenvedőkre igaz. Amennyiben itthon valaki valamilyen krónikus betegséggel küszködik, annál alacsonyabb a valószínűsége, hogy dolgozik – derítették ki szintén a Munkaerőpiaci Tükör kimutatásai.

A régiós különbségek ezúttal is megmutatkoznak, mert egy keleti országrészben élő betegnek még kisebb valószínűséggel van munkája. 

Kevésbé egészséges, aki nem dolgozik

Ezzel összefüggésben a halálozási arányokban is kiugróak az eltérések.

Például a 75 feletti korosztályban a legszegényebb településeken élők halálozási rátája 35 százalékkal haladja meg a leggazdagabb településeken élők halálozási rátáját a férfiak és 18 százalékkal a nők esetében.

A 45–54 éveseknél a legszegényebb és leggazdagabb települések halálozási rátája közt közel két és félszeres az eltérés, míg az 55–64 éveseknél nagyjából kétszeres.

Mindez ismét európai kontextusba helyezve leginkább azt jelenti, hogy a legjobb egészségű és mentális állapotú 50–59 éves egyének foglalkoztatási esélye Magyarországon megegyezik az európai átlaggal, míg az egyre rosszabb állapotúak esélye egyre távolabb áll tőle.

Így összességében azt mondhatjuk, hogy a nem foglalkoztatottak jellemzően kevésbé egészségesek, mint a foglalkoztatottak. Persze itt most elsősorban első körös számokról beszélünk, a tendenciák és az összefüggések elemzése már várat magára

– figyelmeztet Bíró Anikó.

Ám a kutatások alapján már most valószínűsíthető, hogy a jelenségnek alapvetően kétféle magyarázata, kimenete lehet: 

  • a nem dolgozók részben rosszabb mentális és fizikai egészségi állapotuk miatt szorulnak vagy lépnek ki a munkaerőpiacról;
  • de az is lehet, hogy a munka aktívabb, egészségesebb életmóddal jár együtt, és így jobb egészségi mutatókat eredményez.

Borítókép: Beteg fekszik a szobájában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában Kiskunhalason. MTI / Fotó: Ujvári Sándor

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.