Magyar vásárlóerő: egyre jobban kettészakad az ország

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét a 2012-ig visszamenően. Komoly eltérések vannak a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között.

<!–

<!– Piacesprofit_468/500×60/200_cikk_normal_content_1

activateBanner(‘Piacesprofit_cikk_normal_content_1’);

–>

(Fotó: Pixabay)

(Fotó: Pixabay)

2019-ben az egy főre jutó vásárlóerő közel 1,7 millió forint volt Magyarországon Budapesten az egy főre jutó vásárlóerő (közel 2,1 millió forint) 24 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A fővároson belül a XII. kerület vezet 3,4 millió forinttal, amelyet a II. kerület követ 3,3 millióval, míg a sor végén a VIII. kerület áll 1,4 millió forinttal.

Egy főre jutó vásárlóerő és változása (2012-höz képest) településtípus szerint

Egy főre jutó vásárlóerő és változása (2012-höz képest) településtípus szerint

A megyei jogú városok egy főre jutó vásárlóereje 5 százalékkal magasabb az országos átlagnál, míg a többi vidéki városé 3 százalékkal, a községeké pedig 15 százalékkal marad el ettől. Földrajzilag az ország észak-nyugati negyede, ezen belül is főként a Győr-Szombathely-Balaton-főváros által határolt terület tűnik ki, ugyanakkor jól látszik, hogy a dél-nyugati (Somogy, Baranya) és az észak-keleti és keleti határmente a legszegényebb jövedelmi szempontból. Az egy főre jutó vásárlóerő 389 településen nem haladta meg az egymillió forintot. Másik végletként kiemelkedő 42 település és 5 kerület helyzete, ahol 2,2 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.

Egy főre jutó települési vásárlóerő 2019-ben (ezer Ft / fő)

Egy főre jutó települési vásárlóerő 2019-ben (ezer Ft / fő)

2012 és 2019 között Magyarországon egy főre vetítve 81 százalékkal nőtt a vásárlóerő nominálisan. A települések/kerületek 99,5 százalékán nőtt, míg 0,5 százalékán csökkent vagy stagnált a vásárlóerő. Az átlagnál jóval gyorsabban tudott nőni a vizsgált időszakban a főváros néhány (főként tehetősebb) kerülete mellett Budapest észak-nyugati agglomerációja, az ország észak-nyugati részén (főként Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyében lévő) és a Balaton környékén fekvő több település, ugyanakkor Bács-Kiskun megye is a relatív nyertesek közt szerepel.

Hozzászólások lezárva.