Lezárásokkal is sokkal többen haltak meg most, mint a legdurvább influenzajárványok idején

2000. január óta ez a legmagasabb havi halálozási szám, amelyet akkor a tetőző szezonális influenzajárvány okozott.

Ezzel az összehasonlítással próbálta meg érzékeltetni a novemberről szóló demográfiai jelentésében a statisztikai hivatal, hogy milyen hatalmas mértékű növekedést okozott a halálozásban a koronavírus-járvány második hulláma. Egészen pontosan, ahogy azóta kiderült, még csak a felfutó szakasza, hiszen a második hullám decemberben tetőzött.

Az influenza által okozott halálozást rendszeresen vetik össze a koronavírus pusztításával az utóbbi megjelenése óta. Különösen a korlátozó intézkedések elleni érvként szokott megjelenni, hogy akkor, amikor az influenza végzett hatalmas pusztítást az országban, soha nem voltak hasonló lezárások. A legtöbbször a közelmúlt legnagyobb járványa, a 2017. tavaszi kerül elő összehasonlítási alapként, mivel a KSH nyilvános adatbázisaiban erre vannak elérhető adatok, és abban az évben valóban volt évtizedes összevetésben is két-három kiugróan magas halálozást hozó hét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt 50 év egyik leghalálosabb hete lehetett Magyarországon az előzőA járvány terjedése talán megállt, de fel kell készülnünk arra, hogy a halálozás még egy ideig magas marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt húsz év egyikében sem haltak meg annyian Magyarországon, mint 2020-banSzeptember eleje óta tízezerrel többen haltak meg Magyarországon, mint amennyien sz évnek ebben a részében szoktak. Ötvenéves összevetésben is kiugró volt a halálozás.

Bár a koronavírus-járvány második hulláma alatti halálozási számok még nem teljesen véglegesek – a KSH ugyanis hetekkel később is pontosítja még az adatokat -, de már összehasonlíthatóak a korábbi időszakok számaival. Ezt tettük meg, de nem csak a közelmúltbeli járványok esetében. A mostani pandémia csúcspontja körüli 15 hetes időszakot*A KSH adatai szerint Magyarországon a halálozás a 49. héten tetőzött, így ez a tavalyi 42. és az idei 3. hetet, illetve az ezek által közrefogott időszakot jelenti. az elmúlt ötven év legmagasabb heti halálozási számait hozó tíz influenzajárványának azonos hosszúságú periódusaival vetettük össze.

Az influenzajárványoknál van fordulat, most nem volt

Ami elsőre szembetűnő az adatokból, hogy ilyen időtávon

messze a mostani járvány idején haltak meg a legtöbben.

Annak ellenére is, hogy a vizsgált influenzajárványok kivétel nélkül az időjárási körülmények miatt magasabb halálozást hozó téli időszakra estek. A KSH adatai szerint a tavalyi 42. és az idei 3. hét között összesen több mint 52 ezer ember veszítette életét Magyarországon. A korábbi komolyabb influenzajárványok idején ez 15 hetes időtávon jellemzően 44 és 48 ezer között mozgott, de még a rendkívül kemény 1983-as járványban is 49 ezer alatt maradt.

Pedig annak a járványnak a csúcsán a heti halálozás meghaladta a mostani csúcsot, ahogy a KSH által említett 1999-2000-es pandémia idején is. Ennek magyarázata az, hogy ezúttal a korlátozó intézkedések egy pont után visszafogták az addig rohamos növekedést.

Az adatokból jól látszik, hogy a felfutás üteme eleinte hasonló volt most is, mint a vizsgált influenzajárványok idején*A lenti grafikonon ehhez a felfutó szakaszokat kell összevetni, ami a covid elnyúló második hulláma miatt a grafikonon előbb jelent meg, de ha eltoljuk három héttel a piros vonalat, akkor a felfutás illeszkedik a korábbi járványokéhoz.. A halálozás két-négy hét alatt nőtt majdnem a másfélszeresére, és utóbbiaknál is ez volt a jellemző. Miközben azonban a korábbi pandémiáknál ekkor egy hirtelen fordulat jött, és a felfutáshoz hasonlóan meredeken csökkenni kezdett a halálozás, a covid második hullámában, ha lassabb ütemben is, de folytatódott az emelkedés. A lassulás két héttel az első korlátozások és eggyel azok szigorítása után kezdődött.

A fordulatra és a halálozási csúcsra azonban ezt követően is még három hetet kellett várni, és ez a magyarázata annak, miért haltak meg most sokkal többen, mint a legdurvább influenzajárványok idején. Azok esetében ugyanis a halálozás jellemzően négy-hat hétig maradt kiugróan magas szinten, ezt megelőzően, illetve ez után visszatért a sokéves átlag környékére, vagy nem ritkán alá.

Ezúttal azonban 11 hétig volt legalább ötödével a korábbi évek átlaga fölött az elhunytak száma.

A hetek többségében azonban nemcsak ötödével, hanem ennél is jóval többel. Az 1970 eleje óta eltelt közel 2700 hétből a legtöbb halálesetet hozó 20 közé hét került be a covid második hullámából. A gyakran összehasonlítási alapként hozott 2017-es influenzajárványból egy sem.

Ennél is nagyobb a különbség

Bár a különbség már akkor is szembetűnő, ha a sima halálozási adatokat nézzük, a tényleges eltérés ennél is nagyobb. Az év különböző időszakaiban ugyanis nem ugyanannyian halnak meg, az átlagos heti halálozás télen és nyári kánikulák idején mindig magasabb. Így valószínűleg pontosabb képet fest, ha nem a nyers, hanem a többlethalálozási adatokat vetjük össze. Tehát nem azt vizsgáljuk, hogy összesen mennyien haltak meg ebben a 15 hétben, hanem azt, hogy mennyivel többen veszítették életüket, mint amennyien az év adott időszakában szokták.

Ha a teljes 50 év átlagához viszonyítunk, akkor a covid második hulláma alatt közel 12 ezer volt a többlethalálozás*Azaz ennyivel többen haltak meg, mint amennyien ebben a 15 hétben szoktak.. Ugyanez a legnagyobb influenzajárványok többségénél 2 és 6 ezer között mozgott, de a legsúlyosabb, már említett 83-as pandémiában is sokkal alacsonyabb volt, mint most.

Ez az összevetés azonban kissé még mindig torzít, mert 50 év alatt elég sokat változott a demográfiai helyzet. A társadalom öregedett, a várható élettartam nőtt, a népességszám csökkent, ezek pedig logikusan a halálozási adatokra is hatással voltak. Éppen ezért kiszámoltuk a halálozási többletet a megelőző öt év átlagához képest is. Így még nagyobb különbség adódott: most közel 14 ezerrel többen haltak meg a 42. és a 3. hét között, mint az előző öt év átlagában, míg ez a többlethalálozás egyetlen influenzajárványnál sem haladta meg a 6 ezret.

A két utóbbi grafikont összevetve egyébként jól látszik, hogy az influenzajárványok súlyosságának megítélését is jelentősen befolyásolja, hogy milyen összehasonlítási alapot választunk. Utóbbi, tehát az ötéves átlag esetében például a 2017-es pandémia tényleg kifejezetten durva volt, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb többlethalálozását eredményezte.

Fontos ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy a többlethalálozás összevetése is torzít, hiszen a téli influenzajárványok esetén a korábbi évek átlagában is figyelembe vesszük az esetleges járványokat. Tehát nem egy tiszta adathoz viszonyítjuk a vizsgált járványok számait. Ez különösen szembetűnő az egyébként elég kemény 86-os pandémia adatainál, amely az ötéves átlaghoz viszonyított többlethalálozás alapján sokkal kevésbé tűnik durvának, de ennek elsősorban az az oka, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló ötéves átlagban a 83-as, még keményebb járvány is benne van. A covid második hulláma azonban jóval az influenzaszezon előtt kezdődött, így ennél legfeljebb az időszak végén van ilyen hatás*Akkor viszont tényleg van, hiszen a 2017-es adatok is szerepelnek a bázisban..

Az influenza pár hét alatt végez

Szóval a koronavírus második hulláma és a korábbi járványok közötti különbség ténylegesen valahol a halálozási adatokban látható 4-8 ezres és a többlethalálozásban mért 8-12 ezres eltérések között van. Ez azonban a lényegen nem változtat:

a covid második hullámának idején még úgy is ezrekkel többen haltak meg Magyarországon, mint a legsúlyosabb influenzajárványok alatt, hogy a lezárások megállították a pandémia felfutását.

A halálozás növekedése ugyanis hiába lassult, majd állt meg, ezt követően nem esett vissza úgy, ahogy az influenzajárványok idején szokott, hanem még sokáig rendkívül magas szinten maradt.

Ennek magyarázata, hogy az influenzajárványok esetén soha nem egy új, hanem egy már ismert vírus fertőzött – mondta a G7-nek Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának volt vezetője. A szakértő hozzátette: az influenza esetében jellemzően ilyen a járvány lefolyása. Az első szakaszban kitisztul, hogy melyik törzs lesz a domináns, majd ez néhány hét alatt megfertőzi az összes fogékony szervezetet, tehát lényegében végigsöpör az országon. Gyorsítja a folyamatot, hogy itt a lappangási idő is rövidebb, mint a covidnál.

Egyébként így a fertőzések száma is jóval magasabb, mint a koronavírus esetében. A második hullám vizsgált 15 hetében összesen nagyjából 320 ezer igazolt covid-fertőzöttet regisztráltak. Ezzel szemben az 1983-as járványban az egészségügyi minisztérium akkori tájékoztatása szerint volt olyan, hogy ennél egy hét alatt jó 50 ezerrel több influenzás megbetegedést jelentettek, az 1986-os járvány csúcsa környékén pedig egymillió főre becsülték azoknak a számát, akik elkapták a betegséget*Igaz, itt a covid esetében igazolt fertőzöttekről beszélünk, az influenzánál pedig mindig becslésről, bár a leírtak alapján az utóbbi adatok is a tünetes fertőzöttek számát mutatják..

Ilyen terhelést még nem kapott az egészségügy

Több oka van annak, hogy most ennek ellenére is sokkal magasabb volt a halálozás, mint az influenzajárványok idején, de

ezek mind arra vezethetőek vissza, hogy a covid jóval gyakrabban súlyos lefolyású, és vezet halálhoz.

Ócsai Lajos elmondta, hogy ugyan mindkét betegség elsősorban az idősebbekre veszélyes, de ők az influenzát kisebb arányban kapják el, mert nagyobb eséllyel fertőződtek át már korábban valamilyen rokon vírussal. Ráadásul ugye az influenza ellen vakcina is van, és ebben a körben az oltási hajlandóság is nagyobb. Így az influenzajárványok főleg a fiatalabbak körében okoznak megbetegedéseket, míg a koronavírus nem.

Illusztráció a Tükör című képes hetilapból 1975-ből. Forrás: Arcanum

De általában az adatokból is teljesen egyértelmű, hogy sokkal nagyobb eséllyel kerül valaki kórházba coviddal, mint influenzával. A már többször emlegetett 1983-as járványban például az akkori beszámolók szerint a betegek 0,3 százaléka szorult kórházi ellátásra. A covid második hullámának csúcsán az akkor nyilvántartott aktív fertőzötteknél 4 százalék felett volt ez az arány, míg jelenleg több mint 6.

Ez pedig a koronavírus-járvány idején olyan mértékben terhelte le az egészségügyet, amire korábban még nem volt példa. Régebbi beszámolókban is lehetett példát olvasni arra, hogy szükség volt átszervezésekre: 1983-ban a kijelölt belgyógyászati osztályokon például influenzarészlegeket szerveztek, Radinszky József, a Jáhn Ferenc Kórház főigazgató főorvosa pedig arra panaszkodott a Népszabadságnak, hogy a négyszáz nővér és kétszáz orvos közül 95 van influenzával betegállományban. Utóbbi miatt a különböző osztályokról több szakorvost kellett átvezényelni az influenzaosztályra.

A kórházak leterheltsége azonban így is csak töredéke volt a mostaninak. Inkább százas, és nem ezres nagyságrendben kerültek egészségügyi intézményekbe az emberek, szemben a covid második hullámával, amelynek csúcsán nyolcezernél is több beteget ápoltak kórházban, és közülük közel hétszázan voltak lélegeztetőgépen.

Így pedig a magyar egészségügy más típusú betegségben küzdők ellátását sem tudta megoldani. Valószínűleg jelentős részben ez a magyarázata annak, hogy a teljes többlethalálozás a covid második hulláma alatt egészen a lecsengő szakaszig jóval több volt, mint a koronavírusban elhunytak igazolt száma. Az olló pedig akkor nyílt szét különösen látványosan, amikor a kórházban ápoltak száma meredeken emelkedni kezdett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA koronavírus idén teljesen lenullázta az influenzátAz adatok alapján úgy néz ki, hogy az északi féltekén is megismétlődik az, amit nyáron a déli féltekén tapasztaltak: gyakorlatilag nincs influenza.

Adat covid halálozás influenza járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Hozzászólások lezárva.