Lehet-e a kapitalizmusnak lelkiismerete, és ha lehet, megéri-e?

Milyen világban szeretnénk élni? Hogyan és miért kell hosszú távra elköteleződni? Mit jelent és miért fontos a transzparencia, a munkavállalói jóllét? Miből származik a profit?

Lehet-e a kapitalizmusnak lelkiismerete és megéri-e, ha van?

Mit vár az üzlettől a következő generáció? Sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk az első tudatos, felelős szellemben készített hazai üzleti podcast-sorozatban. A RE-BUSINESS első évada március 9-én indul: az első tíz epizódban a felelős üzleti működés alapjairól lesz szó.

Olyan típusú üzleti megközelítéssel foglalkozunk, amely Magyarországon nem annyira jellemző, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is csak az utóbbi tíz-tizenöt évben kezdett szélesebb körben elterjedni. Ez az úgynevezett tudatos, felelős, vagy más néven etikus kapitalizmus, etikus üzleti magatartás – fogalmazott Román Balázs, a RE-BUSINESS podcast-sorozatot készítő Betone Studio kreatív producere. – Ez a gondolkodás onnan eredeztethető, hogy annak idején a klasszikus kapitalizmus logikájában a profit volt a legfontosabb, sőt, az egyetlen fontos mérőszám, amellyel jellemezni lehetett egy üzleti vállalkozás sikerét. Az a fajta megközelítés terjedt el, hogy alapvetően semmilyen más célja nem lehet egy üzleti vállalkozásnak, mint hogy a tulajdonosi kör a lehető legnagyobb profitot tegye zsebre.

Román Balázs

Román Balázs

Fotó: Red Lemon

A kapitalizmus politikai gazdaságtana című tantárgyban a hetvenes években azt verték a fejünkbe, hogy Adam Smith szerint, ha minden egyes tőkés a legtöbbet kihozza a vállalkozásából, és maximalizálja profitját, akkor automatikusan a társadalomnak is jobb lesz. Lehet, hogy ez nem igaz?

Elméletileg ez akár igaz is lehetne, de a valóságban nem ez történt, nem így alakult a globális gazdaság. Hanem úgy, hogy nagyon-nagyon kevés kézben összpontosult nagyon-nagyon jelentős mennyiségű tőke, és ezzel párhuzamosan sok milliárd ember el lett zárva az anyagi javaktól. Illetve összességében az elmúlt száz év nagyon sok szempontból sikersztorinak nevezhető, de mégis elmondható az, hogy a vállalkozások leginkább abban voltak érdekeltek, hogy minden egyéb szempontot félretéve tulajdonosaiknak a legnagyobb profitot szállítsák. Ezért kezdett a kilencvenes évek közepétől teret nyerni – a fentiekre reakcióként – a tudatos kapitalizmus, tudatos üzleti magatartás elmélete. Ami nem sokban tér el a klasszikusok gondolatmenetétől, hiszen továbbra is azt mondja, hogy természetesen a tulajdonosok profitigényét ki kell szolgálnia a vállalatnak, de emellett legalább annyira fontos a felelős gondolkodás a társadalomról és a környezetről. Mert ez további üzleti sikereknek lehet a záloga! Ez a gondolkodás alapvetően a környezettudatosságból táplálkozott, ebből az irányból nehezedett nyomás a cégekre az utóbbi néhány évben, ezért a felelős gondolkodás egyelőre a legtöbb esetben a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét jelenti.”

Ha jól értjük, mindez azt jelenti, hogy a felelősen gondolkodó tőkések önként lemondanak profitjuk egy részéről magasztosabb célok érdekében?

Inkább azt lehet mondani, működésük teljes spektrumát úgy állítják össze, hogy az lehetőség szerint a leginkább hasznos legyen az őket körülvevő gazdasági, társadalmi és természeti környezetre nézve. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül lemondanának a profitjuk egy részéről, de akár még azt is jelentheti. Az ilyen típusú vállalatok alapvetően abból indulnak ki, hogy hasznára kell válniuk a társadalomnak és annak az adott üzleti szektornak, továbbá a környezetnek, és hogy az így elért fejlődés fenntartható legyen. Nem a gyors, azonnali és rövid távú növekedés a cél, nem egyfajta rablógazdálkodás, hanem a hosszú távú, fenntartható és etikus működés.

Az E.ON támogatta RE-BUSINESS műsorvezetője Pistyur Veronika lesz, aki a Bridge Budapest vezetőjeként már egy évtizede dolgozik az értékalapú üzleti működés megismertetésén. A podcast vendégei olyan nagyvállalati vezetők, kisvállalkozók lesznek, akik már a gyakorlatba is átültették a tudatos céges működés elveit. Az első évadban megjelenik például Baritz Sarolta Laura közgazdász, domonkos rendi nővér, Dr. Köves Alexandra egyetemi docens, Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír elnöke, Gauder Milán, a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős vezetője, Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetője, Prohászka Ottó, a Tutti ügyvezetője, Schiller Márk, a Schiller Auto tulajdonosa és még sokan mások. A hazai példák mellett minden epizódban egy inspiráló nemzetközi sztorit is megismerhetnek az érdeklődők, amiből szintén tanulhatnak és olyan adatokat is hallhatnak, amelyek alátámasztják, hogy tényleg megéri felelősen üzletelni.

Forrás: index.hu

Hozzászólások lezárva.